A büntetőjogban a személyi szabadság megsértése a szabadság és emberi méltóság elleni bűncselekmény.
A korábbi szabályozás
A személyi szabadság megsértése bűntettét követi el, aki mást személyi szabadságától megfoszt vagy aki emberkereskedelemmel összefüggésben megszerzett és személyi szabadságától megfosztott sértett személyi szabadságának megfosztását fenntartja, és a sértettet munkavégzésre kényszeríti.1978. évi IV. törvény 175. § (1)-(2) bekezdések
Minősített esetei aljas indokból vagy célból: társadalmi, erkölcsi szempontok alapján kell megítélni, ide tartozik például a bosszú, nemi erkölcs elleni bűncsel. hivatalos eljárás színlelésével: a színlelt hivatalos megbízatás alapozza meg a súlyosabb megítélést a sértett sanyargatásával: például éheztetés, ivóvíz megvonása, a sértett halálfélelemben tartása, amely nem okoz testi sérülést. jelentős érdeksérelmet okozva: például ha a sértett a fogvatartása miatt nem tud egy üzleti tárgyaláson megjelenni. a 18. életévet be nem töltött személy sérelmére követik el.
Jogi tárgya A mozgás, a helyváltoztatás, a tartózkodási hely szabadsága, mint az emberi cselekvési szabadságának részei, az ezek sérthetetlenségéhez fűződő társadalmi érdek.
Az elkövetési tárgy A passzív alany: (sértett) bárki lehet, feltéve, hogy mozgási, helyváltoztatási szabadságának eredetileg a birtokában volt, pl. csecsemő sérelmére nem lehet elkövetni.
Az elkövetési magatartás A személyes szabadságától megfosztás. Ide tartozhat a sértett elfogása és letartóztatása, a sértett megkötözése, bezárása. Ezek a magatartások aktív tevékenységet feltételeznek, a bűncselekmény mulasztással is elkövethető, (például bezárt személy ki nem engedése). A jogszabály az elkövetés módjáról nem tesz említést, tehát a minősítés szempontjából közömbös, hogy a bűncselekményt erőszakkal, megtévesztéssel vagy fenyegetéssel követik-e el.
Az elkövetési magatartásnak mindig jogellenesnek kell lennie. Nem állapítható meg jogellenesség , ha például fenyegető életveszély elhárítása érdekében alkalmazzák, vagy a nevelés körében alkalmazott bezárás, amelyet szülő vagy pedagógus alkalmaz fenyítő jogának gyakorlása során.
A személyi szabadság megsértése ún. tartós bűncselekmény, addig tart, amíg a sértettet fogva tartják. A bűncselekmény befejezett, amikor a sértett nem képes akaratának megfelelő mozgásra, helyváltoztatásra. Kísérlete elvileg nem kizárt, előfordulhat, hogy az elkövető cselekménye a sértett ellenállása miatt meghiúsul. Az alany bárki lehet, hivatalos személyen kívül.
Halmazat A bűncselekmény rendbelisége a sértettek száma szerint alakul.
Források Nagy Ferenc (szerk.): A magyar büntetőjog különös része, HVG-ORAC, Budapest, 2009, 2012. évi C. törvény a Büntető törvénykönyvről
Jegyzetek
Külső hivatkozások Nemzeti Jogszabálytár
Kategória:Bűncselekmények Kategória:Büntetőjog