Belezna

Belezna () község Zala vármegyében, a Nagykanizsai járásban.

Fekvése A Zalai-dombságban, a Zalaapáti-hát területén fekszik a vármegye délkeleti sarkában, a horvát határ közelében. Határa nyugatról a Principális-csatorna és a Mura, amely 1 kilométerrel lejjebb ömlik a Drávába. Határában, a lakott településtől 6 km-re folyik a Visszafolyó-patak a Principális-csatornába, annak torkolatában. A község alapvetően észak-déli elrendeződésű. A szomszédos települések: északnyugatra Murakeresztúr (közúton 7 km-re), keletre Surd (közúton 6 km-re).

Közlekedés Vasút A Mura folyó mellett halad a Budapest–Murakeresztúr-vasútvonal, melynek Belezna megállóhelye a település központjától mintegy 5 kilométerre található, már murakeresztúri közigazgatási területen. A megállóhelyen 2021. június 19-én üzemkezdettel megszűnt a személyforgalom, a vonatok megállás nélkül áthaladnak.

Közút A település kelet felől közelíthető meg közúton, a Nagykanizsa-Zákány-Gyékényes között futó 6804-es útról leágazó, 68 154-es számú bekötőúton, amely a településtől délre (Surdtól mintegy két kilométer távolságban) tér le a rangosabb útból. Így Nagykanizsa felől igen nehézkesen, csak kerülővel érhető el, ezért még ma is használatban van egy, a településre északról érkező földút, amely a jankapusztai bekötőútról indul.

Tömegközlekedéssel a Nagykanizsa és Gyékényes között járó autóbuszokkal lehet eljutni a településre.

Hajó Belezna határában a Mura folyón ideiglenesen működik az 1994-ben felújított Zrínyi Miklós-komp, amely a települést a horvátországi Alsódomboruval köti össze.

Története Beleznának mint a segesdi kerület egyik plébániájának első említése az 1332–37. pápai tizedjegyzékben maradt fenn. A 14. században a Beleznay család birtokolta, de a 15. századtól más földesurak is feltűntek, pl. a Dersfyy család. A tizedjegyzék szerint temploma és plébániája is volt, amely 1560 körül pusztulhatott el.

A 17. században a törökök megszállták, de nagyobb pusztításokat nem végeztek, Belezna mindvégig lakott hely maradt. 1715-ben azonban csak hat háztartása volt. A Beleznay család utódai újra jogot formáltak a birtokra, de annak több más tulajdonosa is akadt, pl. Mlinarics Miklós és Festetics Kristóf.

A 19. század elején gróf Festetics László, majd a Horváth és a Rüffly család birtokába került a község. 1860-ban a Bezerédj és a Rüffly család is kúriát épített a településen.

A kiegyezés után Belezna lassú fejlődésnek indult. 1899-ben gróf Zichy Ödön építtette a római katolikus templomot.

Az idők során a községhez tartoztak még: Asszonyváriszőlő, Nagydombi-szőlő, Jankapuszta, Sándorpuszta, az utóbbi kettő valószínűleg Zichy Ödön gyermekeiről kapta nevét.

A két világháború között leventeegylet és hitelintézet is tevékenykedett a községben.Belezna története

A településen polgárőrség működik.

Jankapuszta

A magyar kormány 1931-ben engedélyezte, hogy az usztasa horvát fasiszta szervezet tábort létesítsen Jankapusztán. Németországon és Olaszországon kívül ezen a Gustav Perčec által bérelt 242 kataszteri holdon volt a szervezet egyik kiképzőtábora. A kiképzést a Kárpátaljai hadművelet előkészítésében is részt vevő Papp-csoport végezte a külvilágtól elzárt táborban. Az usztasák létszáma mintegy 50 fő volt. Az 1934. október 9-én Marseille-ben I. Sándor jugoszláv király és Louis Barthou francia külügyminiszter meggyilkolásában részt vevők közül is többen ide menekültek, de ennek az esetnek komoly következménye lett: Jugoszlávia ultimátumban követelte Magyarországtól név szerint említett horvát emigránsok kiadatását, s azzal fenyegetett, hogy ennek hiányában a határnál állomásoztatott jugoszláv katonák behatolnak magyar területre. Gömbös Gyula miniszterelnök november 6–7-én tárgyalt Mussolinivel, s utána az érintetteket egy titkos akció keretében repülőgépekkel Olaszországba menekítették. Közben minden vádat visszautasítottak, tagadták a tábor létét, s formálisan elfogatóparancsot adtak ki a megnevezettek ellen.Merénylet Marseille-ben II. (Napi történelmi forrás blog, 2016. január 14.)Gaáli Zoltán repülőszázados visszaemlékezése

Közélete Polgármesterei 1990–1994: Pécsi József (független) 1994–1998: Pécsi József (független) 1998–2002: Pécsi József (független) 2002–2006: Pécsi József (független) 2006–2010: Jancsecz Lajos (független) 2010–2014: Jancsecz Lajos (független) 2014–2019: Bődör István (független) 2019–2024: Bődör István (független) 2024– : Márkus István (független)

Gazdaság 2008-ban itt épült az első magyarországi pelletgyár 500 M forintos beruházással. Évi 10000 tonna granulátumot gyártanak a környékbeli fűrészüzemek és energiaültetvények beszállításaiból. A termelés 80%-a exportra készül.

Népesség A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás idején a nemzetiségi megoszlás a következő volt: magyar 94,7%, cigány 2,08%, horvát 1,08%, német 0,56%. A lakosok 77-a% római katolikusnak, 2% evangélikusnak, 1,07% reformátusnak, 3,6% felekezeten kívülinek vallotta magát (16,06% nem nyilatkozott).Területi adatok -Zala megye Központi Statisztikai Hivatal

2022-ben a lakosság 92,3%-a vallotta magát magyarnak, 1,5% cigánynak, 0,3% horvátnak, 0,2-0,2% szlováknak, szlovénnek, ruszinnak és németnek, 1,3% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (7,5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 53,4% volt római katolikus, 2,3% evangélikus, 1,8% református, 0,2% egyéb keresztény, 0,7% egyéb katolikus, 3,2% felekezeten kívüli (38,4% nem válaszolt).Belezna Helységnévtár

Nevezetessége Római katolikus templom (neogótikus)

Testvértelepülések Alsódomboru, Horvátország Barátos, Románia

Jegyzetek

További információk Belezna bemutatása a nagykanizsai kistérség honlapján

Kapcsolódó szócikkek

Kategória:Somogy vármegye települései Kategória:Zala megye települései