A Lepsény–Hajmáskér-vasútvonal a MÁV és a GYSEV 27-es számú nem villamosított, egyvágányú mellékvonala Bakony és a Mezőföld között húzódó Ennyingi-háton. Személyforgalom (a 20-as számú, Székesfehérvár–Szombathely-vonallal közös Veszprém–Hajmáskér szakaszt leszámítva) nincs rajta 2007. március 3-a óta. Azóta a Hajmáskér–Papkeszi szakaszon zajlik alkalmankénti teherforgalom. A Papkeszi–Lepsény szakasz a forgalomból kizárásra került. 19 évvel a bezárása után, 2026. júliusában felmerült a vonal újranyitásának gondolata.https://www.vg.hu/kozelet/2026/07/vasutvonal-hajmasker-lepseny-vitezy-david-vonat
Építése A vasútvonalat a Győr–Veszprém–Dombóvári HÉV vasúttársaság építette. A minisztérium 1895 márciusában adta ki a vasútvonal építési engedélyét az „engedményes” uraknak, Széll Kálmánnak és Getto Frigyesnek. A teljes vonal Győr–Veszprém–Lepsény–Dombóvár között épült. A vasútvonal teljes hossza 198,72 km. 1895. május végéig a földmunkák teljes hosszának 30%-a, a hidak, átereszek, őrházak 15%-a készült el. A vonal szelvényszámozása Hajmáskértől indul. A Győr–Veszprém–Dombóvári HÉV Hajmáskér–Dombóvár szakasza 1895. december 30-án nyílt meg. A vonalat Csajágon eredetileg egy felüljárón keresztezte a mai 29-es vonal, az 1960-as években azonban egy közös állomást hoztak létre egy nyomvonalkorrekcióval.
A Győr–Veszprém–Dombóvári HÉV további szakaszai a jelenlegi MÁV számozás szerint a 11-es számú Győr–Veszprém-vasútvonal és a 49-es számú Dombóvár–Lepsény-vasútvonal. A 49-es vonalon a személyszállítás az 1990-es években több részletben megszűnt, a pályát felszedték, a teherforgalom viszont egy rövid szakaszon, Lepsény és Enying között megmaradt a 2010-es évekig. Napjainkra már ez a szakasz is járhatatlan.
2025. július 1-jétől a Lepsény és Csajág közti szakaszt megkapta a GYSEV a MÁV-csoporttól.
Leépülése A vonalon az utolsó jelentősebb felújítás az 1970-es években történt. Ezután a pályát már csak a szükséges helyeken javítgatták. Ennek eredményeképpen a 2000-es évekre több lassújel is megjelent a vonalon. Ezek közül a legjelentősebb a Vilonya-Királyszentistván–Sóly közötti 30 km/h-s sebességkorlátozás volt. A vonalon egyébként 50 km/h-s sebesség volt érvényben, így a csaknem 40 km-es utat a vonat 1 óra alatt tette meg. Nagy problémát jelentett az is, hogy az utolsó években egy vonatpár csak Hajmáskérig járt, így azok az utasok, akik Veszprémbe szerettek volna utazni, átszállásra kényszerültek. Szintén nagy problémát jelentett az is, hogy a vonalon rendkívül rossz menetrend volt érvényben, így az egyik legfontosabb feladatát, a Veszprém irányú hivatásforgalmat nem tudta ellátni.
2006-ig ezen a vonalon közlekedtek nyaranta a nagy népszerűségnek örvendő, Győr–Siófok fürdős vonatok is. Ezeken a vonatokon jelentős számú utas utazott a Balatonra. A vonalon ez a vonat volt az egyetlen mozdonyos személyvonat az utolsó évtizedekben, valamennyi másik járat Bzmot motorvonatokból állt. A 2007-es menetrendbe a fürdős vonat már nem került bele.
2007. március 3-án, az utolsó napon a vonatok egy/kettő Bzx mellékkocsival szolgáltak. A vonatok elejére nemzeti- és fekete színű szalagokat kötöttek. Az utolsó vonatok a 39611. számú, Veszprém–Lepsény, illetve a 39618. számú, Lepsény–Veszprém vonatok voltak. A vonatokat a Bzmot 336 vontatta.
Érdekesség, hogy a vonal megszűnése utáni napon kigyulladt egy mozdony a 20-as vonalon Öskünél, ezért az ott közlekedő vonatokat a 27-es vonalon át terelték. Nem sokkal a vonal bezárása után Csajágnál a jó állapotú síneket kopottakra cserélték ki.
Jelen A 27-es vasútvonal 3 részre osztható; Hajmáskér–Papkeszi, Papkeszi–Csajág, Csajág–Lepsény.
Hajmáskér–Papkeszi szakasz A vasútvonal ezen szakasza a mai napig járható. Ezt annak köszönheti, hogy a szakaszból két iparvágány is kiágazik. Az egyik a fűzfőgyártelepi Nitrokémia telephelyére vezet be, és Vilonya-Királyszentistvánnál ágazik ki a 27-es vonalból. A másik a berhidai Fertilizers gyártelepre vezet, ez Papkeszinél tér ki a vonalból.
A vonalszakaszon végig 483 kg/fm-es sínek vannak. Hajmáskér–Sóly között a pálya betonaljas alátámasztással rendelkezik, Sóly után Vilonya-Királyszentistvánig vegyes. Utóbbi szakaszon 2014-ben felszámolták a 30-as lassújelet, ám napjainkban ismét 30 km/h-val közlekedhetnek a vonatok itt. Vilonya-Királyszentistván és Papkeszi között ismét betonaljas a pálya.
A szakaszon 9 útátjáró található. Ezek közül 2 jelentősebb; az egyik Hajmáskér állomásnál (9-10 szk.), a másik Vilonya-Királyszentistvánnál (52-53 szk.) található. Előbbi Hajmáskér állomásra visszajelentett állomási sorompó, fénysorompóval biztosítva, utóbbi teljes csapórudas sorompó volt, amit a Vilonya-királyszentistváni szolgálattevő kezelt. Ezt azonban 2013 környékén elbontották. A vonalszakasz többi útátjárója andráskereszttel biztosított. A vasútvonalat a 8. sz. főút Sóly előtt egy felüljárón keresztezi.
Papkeszi–Csajág szakasz Ez a szakasz is 483 kg/fm-es sínekkel, és vegyesen faaljas és betonaljas felépítménnyel rendelkezik. Közbülső szolgálati helyei mind megállóhelyek. Ez a szakasz 2015 óta forgalomból kizárt státusszal rendelkezik. Ennek oka Berhida határában két besarasodott földúti átjáró lehet.
Papkeszi állomástól a Csajág felőli bejárati jelzőig a pálya betonaljas, majd Berhidáig talpfás. Berhidán a Séd patak hídjánál betonaljas a pálya. A 158-as szelvénytől a pálya megint betonaljas, egészen Küngös határáig. Ezután szintén talpfás, majd Csajág Felsőtől Csajágig betonaljas. Műszakilag utóbbi szakasz van a legjobb állapotban a forgalomból kizárt részen, egyetlen hátulütője, hogy fatiplis.
A szakaszon két lassújellel lehetett találkozni a bezáráskor; egy 30 km/h-s a 149-148. szelvényközben levő útátjárónál, egy 20 km/h-s a 199-198. szelvényközben levőnél.
A szakaszon 10 útátjáró található, 4 db ezek közül a bezáráskor (205-206., 173-174., 166-167., 86-87. szk.) fénysorompóval, valamennyi többi (198-199., 188-189., 180-180., 148-149., 133-134., 114-115. szk.) andráskereszttel biztosított volt. A fénysorompókat azonban 2012-ben leszerelték, de bármikor visszatehetőek. Így jelenleg minden átjáró andráskereszttel biztosított. A két besarasodott átjáró a 148-149., és a 133-134. szelvényközben tekinthető meg. A 173-174. szelvényközben lévő útátjárót 2018. október 29-31. között felújították. A vonal Berhidánál a 7207. sz. utat felüljárón keresztezi. Ezen kívül az egyetlen jelentősebb műtárgy a Séd patak feletti híd ugyanitt.
Az utóbbi években a növényzet különösebben nem vette vissza a pályát.
Csajág–Lepsény szakasz A pálya ezen 8,3 km-es szakasza az előzőekhez hasonlóan szintén 483 kg/fm-es sínekből, és vegyesen fa- és betonaljas alátámasztással rendelkezik. A pálya Csajág bejárati jelzőéig betonaljas, majd talpfás. Balatonfőkajár környékén ismét betonaljas, majd egészen Lepsényig szintén talpfás.
Egyetlen megállási pontja Balatonfőkajár megállóhely volt. Csajág állomás után a 29-es vonal régi nyomvonalának hídjával találkozhatunk. Ezt a szakaszt is a Csajág–Papkeszi szakasszal együtt zárták ki a forgalomból.
A bezáráskor itt nem volt egyetlen lassújel sem, végig 50 km/h-val közlekedtek a vonatok.
7 közúti- és egy kerékpárúti vasúti átjáró létesült a vonalszakaszon. Ezek közül jelenleg egy közúti (242-243. szk.) és a kerékpárúti (242-243.szk.) átjáró fénysorompóval biztosított. a Fejér vármegyei 4 vasúti átjáró (268-269., 281-282., 285-286., 290-291. szk) 2020 márciusában megszűnt. Ezek közül 2 (268-269., 290-291. szk.) fénysorompóval, egy (285-286. szk.) fény- és félsorompóval, egy (281-282. szk.) andráskereszttel volt biztosítva. A Veszprém vármegyei részen található még 2 andráskereszttel biztosított átjáró, a 235-236., és a 249-250. szelvényközökben. A kerékpárúti átjáró 2021 végén került megépítésre, a Budapest–Balatonakarattya kerékpárút részeként. A 242-243. szelvényközben található közúti átjárót 2011-ben, a 268-269. szelvényközben találhatót nem sokkal a vonal megszűnése előtt, 2007-ben, a 285-286. szelvényközben lévőt 2018. október 29–31. között újították fel. A szakaszt az M7-es autópálya felüljárón keresztezi, Balatonfőkajár határában.
Az utóbbi években a növényzet ezt a szakaszt sem vette vissza különösebb mértékben.
Újranyitás A vasútvonal újranyitásáért a Cuha-völgyi Bakonyvasút Szövetség küzd. Ők Győr–Veszprém-Hajmáskér–Csajág–Lepsény–Siófok útvonalban gondolkodnak.
Az első kísérlet 2011-ben volt részükről, amikor is a vonal menti településekkel, és az akkori miniszterekkel, képviselőkkel konferenciát tartottak a vonal használhatósága érdekében. Ez sajnos nem járt eredménnyel.
A következő próbálkozás 2018-ban volt, amikor is a Szövetség egy figyelemfelhívó különvonatot szervezett a járható részen, Veszprém és Papkeszi között. A menetet egy remot Dácsia vontatta (478 329), és 2 Bhv kocsiból állt. A vonat minden állomáson és megállóhelyen megállt, oda- és visszaútban is. Mindenhol nagy lelkesedéssel fogadták a helyiek a szerelvényt, egyes helyeken beszédet mondtak a polgármesterek, máshol énekkel fogadták a különvonat népét a helyiek. Papkeszin több program is volt. A vonattal együtt aláírásgyűjtés is volt, ahol 1551 a vonal újranyitását támogató aláírás gyűlt össze. Több település önkormányzata határozatban támogatta a 27-es vonal újranyitását. Ezután a Bakonyvasút Szövetség elküldte az elkészített határozatokat, dokumentumokatA 27-es Veszprém - Lepsény vasútvonal személyforgalom újrafelvételéről és az aláírásokat az illetékes minisztériumba. Válasz a mai napig nem érkezett a minisztériumból, így hát ez a kísérlet sem járt sikerrel.
A vasútvonal (27-es számú vasútvonal) személyforgalmának helyreállítását ismét civil szervezetek (Szabad Hang) kezdeményezték a 2020-as években. A javaslat célja a Bakony térsége, Veszprém és a Balaton déli partja közötti közvetlen vasúti kapcsolat újbóli megteremtése, valamint a térség turisztikai és elővárosi közlekedési lehetőségeinek javítása. A kezdeményezők szerint a vonal részleges infrastruktúrája jelenleg is használatban van teherforgalomra, ezért a személyszállítás újraindítása a teljesen új vasútépítésekhez képest kisebb beruházással valósulhatna meg. A fejlesztés egyben alternatív útvonalat biztosíthatna a Balaton környéki vasúti közlekedésben, és hosszabb távon kapcsolódhatna a balatoni körvasút fejlesztési elképzeléseihez.
Állomások, megállók
Hajmáskér állomás Hajmáskér állomást 1872. augusztus 9-én nyitották meg a Magyar Nyugoti vasút Székesfehérvár–Celldömölk (mai 20-as) vonal részeként. Épülete közép oromzatos felvételi épület. Az állomás a 20-as számú, egyvágányú, villamosított, normál nyomtávolságú vasútvonalon Pétfürdő és Veszprém állomások között helyezkedik el a 353-372. szelvényközben. Jellege a 20-as fővonalon középállomás, a 27-es vonalon elágazó állomás. Az állomáson Siemens–Halske biztosítóberendezés üzemel. Az állomáson fény bejárati-, és alak kijárati jelzők működnek. Az állomáson 6 vágány található, ezek közül az első 594-, a második (20-as vonal átmenő fővágány) 676-, a harmadik (27-es vonal átmenő fővágány) 635-, a negyedik 577-, az ötödik 430-, a hatodik pedig 440 méter.https://www.mavcsoport.hu/sites/default/files/upload/page/hajmasker.pdf Az állomáson 5 egyéb vágány található; egy a honvédség rakodója, egy a régi laktanyára vezető iparvágány, egy a lőtérre vezető iparvágány, egy rakodóvágány, és egy állomás melletti telephelyre vezető iparvágány. Az állomáson raktárépület is található,a Veszprém felőli kijáratnál. Az állomáson három darab, 1,65m széles, sínkorona+0 cm magas peron létesült. Az állomáson hangosbemondás üzemel.
Sóly megállóhely