Kukorelly Endre (Budapest, 1951. április 26. –) József Attila-díjas magyar író, költő, újságíró, kritikus. Irodalmi munkássága mellett a Kalligram című folyóirat rovatvezetője és a kreatív írás tanára. A 2010-es magyarországi országgyűlési választáson a Lehet Más a Politika Pest megyei területi listájáról szerzett mandátumot, amelyről 2012-ben mondott le.
Életpályája bélyegkép|balra|250px|A kis "Bandi" Budapesten született Kukorelly Endre és Vranovits Irén gyermekeként, testvére Kukorelly Edit. A budapesti Varga Katalin Gimnáziumban érettségizett 1968-ban. Ezt követően sorkatonai szolgálatát teljesítette (1970–72), majd különböző fizikai munkákat végzett. 1973 végétől a Petőfi Irodalmi Múzeum kézirattárosa lett 1974 nyaráig, majd 1975-ben felvették az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának történelem–könyvtár szakára. Egyetemi évei alatt a Jelenlét című irodalmi folyóirat szerkesztőjeként tevékenykedett.
1983–1984-ben az Új Könyvek, 1985-ben a Négy Évszak, majd 1989-ig Nemes Nagy Ágnes felkérésére az Újhold Évkönyv munkatársa lett. Irodalmi közéleti tevékenysége az 1980-as években kezdődött: 1982-ben a Rainer Maria Társaság, 1985-ben az Örley István Kör egyik alapítója. 1987-től két éven át a Pallas Könyvkiadó lektora, 1989-ben A ’84-es kijárat című irodalmi lap alapító szerkesztője volt.
A rendszerváltás után a Magyar Napló rovatvezetője volt 1992-ig, emellett 1991-től a Karádi Éva által fémjelzett Magyar Lettre Internationale munkatársa. 1991 és 1994 között a Magyar Narancs című közéleti hetilap szerkesztője, majd főmunkatársa. Irodalmi munkáján túl 1992-ben a Képzőművészeti Főiskola (2000-től Magyar Képzőművészeti Egyetem) intermédia tanszékén kérték fel kreatív írásszemináriumok vezetésére. 1999. december 11-én a Szépírók Társasága elnökévé választották. Tisztségét 2003. március 6-áig viselte, ezt követően 2006-ig a társaság alelnöke volt. Ezenkívül a József Attila Kör és a Magyar PEN Club tagja.
2004-ben az Új Dunatáj rovatvezetője lett, emellett 2005 és 2008 között az Irodalmi Jelen című folyóirat munkatársa, 2010-től 2014-ig a Kalligram rovatvezetője volt. Munkásságáról Farkas Zsolt 1996-ban könyvet írt. Több magyar és nemzetközi irodalmi ösztöndíjban részesült. A Magyar Íróválogatott alapítója.
A 2010-es magyarországi országgyűlési választáson a Lehet Más a Politika egyéni képviselőjelöltje volt a Szentendre központú Pest megye 11. számú országgyűlési egyéni választókerületben, valamint a Pest megyei területi lista első helyezettje volt. Utóbbiról szerzett országgyűlési mandátumot, megbízólevelét 2010. május 11-én vette át a budapesti Megyeházán. 2012. szeptember 23-án lemondott mandátumáról. 2018 őszétől a Hír TV Szabadfogás című műsorának egyik állandó vendége. 2014-ben az LMP országos listájának szimbolikus, 124. helyén, míg a 2022-es országgyűlési választáson az összellenzéki listán szintén szimbolikus, utolsó előtti helyen szerepelt.
Témái és stílusa thumb|left|250px|2007-ben egy dedikálás közben Alkotásai nagy részének tematikája önéletrajzi, de ugyanakkor általános, mert emberi. Sokszor mindennapi, rutin-, egyszerű élethelyzetek nevetséges és értelmetlen voltára világítva nevetteti meg és gondolkodtatja el az olvasót. Több művében is visszaköszönő életrajzi témák többek között: gyermekkor: a hétköznapi és családi élete egy VI. kerületi függőfolyosós bérház harmadik emeletén; a fociedzések; a család hétvégi házában eltöltött szünidők; a német diákcsere-program; felnőttkor: a katonai szolgálat; az egyetem; a(z) (első) munkahely; kórházi élmények; egy belvárosi pesti ember (hétköznapi) élményei; külföldi utak és nyaralások; a nők és a szerelem. Egyéb: béke – szabadság; ’56, „kelet-európainak lenni”, stb.
Mondataiban jelentős szerepet kapnak a beszélt nyelvi elemek. (Tematikájához hasonlóan) mondat- és szövegszerkesztésére a hétköznapiság, a spontaneitás, a dísztelenség, a tömörség, a töredezettség a jellemző. Alkotásainak hangneme sokszor ironikus, néha kiábrándult. Humora nem csak a témán és a helyzeten alapszik, hanem azon is, ahogy játszik a szavakkal, a mondatokkal: a nyelvvel. Az írás folyamata, a szerző gondolatai, asszociációi, emlékei tárulnak elénk akkor, amikor önmagát javítja a szövegen belül. Egyes szám első személyű igealakjainak és kiszólásainak köszönhetően állandóan jelen van, szinte beszélget az olvasóval. Szövegszerkesztésének jellemző menete: spontán(nak tűnő) gondolat; (teljesen hétköznapi) élményleírás; általános igazság, illetve filozófiai következtetés, melyben visszautal a kiinduló gondolatra vagy a leírt élményre.
Élnek még ezek? című színdarabját Máté Gábor rendezésében a 2005–2006-os évadban előadták a Budapesti Katona József Színház, "Kamra" játszóhelyén.
Művei thumb|right|200px|A Szép versek antológiában megjelent portréinak egyikeVahl Ottó felvétele thumb|right|200px|Szilágyi Lenke felvétele A valóság édessége (verseskötet, 1984, Magvető Könyvkiadó, Budapest) Manière (verseskötet, 1986, Magvető Könyvkiadó, Budapest) Én senkivel sem üldögélek (verseskötet, 1989, Pannon Könyvkiadó, Budapest) A Memória-part (rövidprózák, 1990, Magvető Könyvkiadó, Budapest, Év Könyve-díj; még németül, szlovénul, románul, lengyelül, horvátul, bolgárul, 1996–2000) Azt mondja aki él (verseskötet, 1991, Jelenkor Kiadó, Pécs) Egy gyógynövény-kert (válogatott versek, 1993, Magvető Könyvkiadó, Budapest; portugálul 1997) Napos terület (esszék, 1994) Budapest – Papírváros (képeskönyv, 1994, Gink Károly fotóival. Városháza, Budapest) Mintha már túl sokáig állna (rövidprózák, 1995, Jelenkor Kiadó, Pécs) Tóth László: Szó és csend. Tizenegy beszélgetés. Csiki László, Fodor András, Géczi János, Kukorelly Endre, Petőcz András, Somlyó György, Tornai József, Tőzsér Árpád, Vasadi Péter, Vörös István, Zalán Tibor; JAMK–Új Forrás Szerk, Tatabánya, 1996 (Új Forrás könyvek) Kedvenxc (esszék, 1996, Jelenkor Kiadó; németül 1999) H.Ö.L.D.E.R.L.I.N. (versciklus, 1999, Jelenkor Kiadó, Pécs) Három 100 darab (rövidprózák, 1999, Jelenkor Kiadó, Pécs) Rom. A szovjetónió története (esszéregény, 2000, Jelenkor Kiadó, Pécs) Kicsit majd kevesebbet járkálok (verseskötet, 2001, Jelenkor Kiadó, Pécs. Még németül, spanyolul, svédül) TündérVölgy, avagy az emberi szív rejtelmeiről (regény, 2003, Kalligram Könyvkiadó, Budapest. Harmadik kiadás 2007. Még szlovákul, olaszul, bolgárul, németül) Samunadrág. Komolyabb dolgok hat és háromnegyed éveseknek (gyerekversek, 2005, Kalligram Könyvkiadó, Budapest) Rom. A komonizmus története (esszéregény, 2006, 2. bővített kiadás, Kalligram Könyvkiadó, Budapest. Még bolgárul, horvátul) Kukorelly Endre legszebb versei (verseskötet, 2006, AB-ART, Dunaszerdahely) Ezer és 3 avagy A nőkben rejlő szív (regény, 2009, Kalligram Könyvkiadó, Budapest) Illúzió; képek Csurka Eszter, szöveg drMáriás, Kukorelly Endre, Kőrösi Zoltán; K. Petrys Ház, Bp., 2009 Mennyit hibázok, te úristen (verseskötet, 2010, Kalligram Könyvkiadó, Budapest. Még portugálul, franciául, angolul) Reggel az egyik istennő. Három 100 darab. Rövidprózák (2011, Kalligram Könyvkiadó) Országházi divatok (esszé a politikáról, a Parlamentről, 2014, Libri Kiadó, Budapest) Mind, átjavított, újabb, régiek (összegyűjtött versek, 2014, Jelenkor Kiadó) Porcelánbolt. Kedvenxcekről. Olvasókönyv (esszék az irodalomról, 2016, Jelenkor Kiadó, Budapest) Pálya avagy Nyugi, dagi, nem csak a foci van a világon; Kalligram, Bp., 2018 Cé cé cé pé avagy Lassúdad haladás a kommunizmus felé; Kalligram, Bp., 2019 Egy belga revolver avagy "Mit is éltünk itt meg voltaképpen?" Esszék, publicisztika, interjúrészletek; Kalligram, Bp., 2019 Istenem, ne romolj. Versek, 2010-2020; Kalligram, Bp., 2021 Laikus tájékozódás. Képzőművészet, kedvenxcek; K.E.R.T. Kiadó, Bp., 2023 Ház, háború, halott avagy Nem arra való a szeme annak, akit Hermész vezet, hogy fura vidékeket lásson. Regény; Kalligram, Bp., 2024
Róla írt könyvek
Farkas Zsolt: Kukorelly Endre. Pozsony/Budapest, Kalligram, 1996 András Sándor: Az otthonos idegen. Pozsony/Budapest, Kalligram, 2011 Harkai Vass Éva: Szív és nők, igen és nem. Írások Kukorelly Endréről; Forum, Újvidék, 2012
Díjai, elismerései
Bölöni György-díj (legjobb első kötet, 1985) Móricz Zsigmond-ösztöndíj (1986) ARTISJUS Év Könyve-díj (A Memória-part, 1991) József Attila-díj (1993) Weöres Sándor-díj (1994) Déry Tibor-díj (1995) A Holmi novellapályázatának díja (1997) Alföld-díj (1998) Jelenkor Kiadó nívódíja (2000) Magyar Köztársaság Babérkoszorúja díj (2003) Márai Sándor-díj (2004) Palládium díj (2004) Vilmos-díj (POSZT, 2005) Csernus Ákos-díj (2005) A Magyar Köztársasági Érdemrend lovagkeresztje (2006)100 felett azok száma, akik visszaadták a kitüntetésüket Bayer miatt Erdélyi Magyar Írók Ligája díj (2006) Antropos.hu Év Költője díj (2011) Artisjus Irodalmi Nagydíj (2014) Műút-nívódíj (2015) Terézvárosért díj (2021)https://szinhaz.online/terezvarosert-kituntetest-kapott-keleti-eva/ Üveggolyó-díj (2022) Füst Milán-díj (2023)
Jegyzetek
Források
További információk Kukorelly Endre honlapja H.Ö.L.D.E.R.L.I.N. The page of Kukorelly Endre Művek – online Szerelmes Arany Kukorelly Endre, youtube.com Kukorelly Endre egymillió forintot ajánlott fel a Baumgarten-díj visszaállítására, fidelio.hu A 2019-es Versmaratonon 12:00 és 13:00 között fellépő költői és életrajzaik (2019. április 11. Helyszín: Petőfi Irodalmi Múzeum)., mediaklikk.hu
Kategória:Magyar írók Kategória:Magyar költők Kategória:Magyar újságírók Kategória:Magyar irodalomkritikusok Kategória:Magyar egyetemi, főiskolai oktatók Kategória:József Attila-díjasok Kategória:Országgyűlési képviselők (LMP) Kategória:Országgyűlési képviselők (2010–2014) Kategória:Déry Tibor-díjasok Kategória:Füst Milán-díjasok Kategória:Budapesten született személyek Kategória:1951-ben született személyek Kategória:Élő személyek Kategória:Márai Sándor-díjasok Kategória:Alföld-díjasok Kategória:Palládium díjasok Kategória:Csernus Ákos-díjasok Kategória:Móricz Zsigmond-ösztöndíjasok Kategória:Digitális Irodalmi Akadémia-tagok Kategória:A Magyar Érdemrend lovagkeresztjének kitüntetettjei Kategória:Magyarország Babérkoszorúja díjasok