Apatin (szerbül: Апатин / Apatin, németül: Abthausen) város és község Szerbiában, a Vajdaságban, a Nyugat-bácskai körzetben.
Fekvése Zombortól 15 km-re délnyugatra, a Duna bal partján fekszik.
A község települései
A községhez Apatinon kívül még négy település tartozik (zárójelben a szerb nevük szerepel): Bácskertes (Купусина / Kupusina) Bácsszentiván (Пригревица / Prigrevica) Szilágyi (Свилојево / Svilojevo) Szond (Сонта / Sonta)
Nevének eredete Neve a magyar apáti (= apát birtoka) szóból származik.
Története Apatin helyén a 11. században egy nagyobb birtoktest volt, melyet Dávid herceg 1090 körül a tihanyi apátságnak adott 5 háznéppel, 3 eke földdel és 5 halastóval együtt.
1337-ben a birtoktest egy másik részét, azt, „ahol a nagy árok végződött” I. László király a bátai apátságnak adta, ekkor Apatti néven említik.
Apatin északi részén egy nemes falu alakult ki Aranyán néven, mely a Csemely nemzetség tagjainak birtoka volt, míg a déli Apossal szomszédos része 1401-től Aposaranyán néven szerepelt. Aranyán egy részén besenyők lakhattak, ezért egy időben Aranyánt Besenyőnek nevezték.
Ez a jelentékeny helység a fennmaradt határleírás szerint a Nagyárok, Papi, Apos, a Duna és a bátai apátság földje között feküdt, tehát a mai Apatin területén.
Határában kezdődik a Bácsföldvárig húzódó római sánc. Egykori várát 1453-tól említik, ekkor a kalocsai érsekségé volt. A vár a török időkben pusztult el, nyoma sem maradt. A török időkben elnéptelenedett települést a 18. században württembergi németekkel telepítették be.
1910-ben 13 136 lakosából 11 661 német és 1067 magyar volt. A trianoni békeszerződésig Bács-Bodrog vármegye Apatini járásának volt a székhelye.
1941-ben visszakerült Magyarországhoz. A várost a szerb partizánok 1944. október 24-én bevették, majd az év végén onnan 2400 személyt hurcoltak szovjet munkatáborokba. 1945. március 11-én a város csaknem egész lakosságát, mintegy 8000 embert a gádori és a körtési szerb haláltáborba hajtották, ahol sokan éhen haltak. Azután likai szerbeket költöztettek a kitelepített németek helyébe.
Népesség Demográfiai változások
Etnikai összetétel (2011) Nemzetiség Szám % szerbek 12 830 73,69 románok 1013 5,82 magyarok 732 4,20 horvátok 557 3,20 cigányok 405 2,33 németek 163 0,94 jugoszlávok 126 0,72 montenegróiak 64 0,37 macedónok 29 0,17 bunyevácok 26 0,15 szlovákok 20 0,11 muzulmánok 17 0,10 albánok 13 0,07 szlovének 8 0,05 oroszok 5 0,03 ruszinok 5 0,03 goránok 3 0,02 bosnyákok 3 0,02 ukránok 2 0,01 bolgárok 1 0,01 vlachok 1 0,01 egyéb 49 0,28 nem nyilatkozott 976 5,61 régióbeli hovatartozás 184 1,06 ismeretlen 179 1,03
Híres szülöttei Caspar Fischer (1772–1829) orgonaépítő Johann Fischer (1810–1839) orgonaépítő Pártos Gyula (1845–1916) építész Kék Lajos (1854–1909) ügyvéd, országgyűlési képviselő Schiffer Adolf (1873–1950) gordonkaművész, a Liszt Ferenc Zeneakadémia tanára Mihályi József (1889–1978) precíziós műszerész Ábrahám Pál (1892–1960) világhírű operett- és filmzeneszerző, karmester Sinkó Ervin (1898–1967) forradalmár, költő, író Terray Barnabás (1919–1991) bölcsész, irodalmár Andresz Vilmos (1923–?) színész, a Madách Színház tagja Kiefer Ferenc (1931–2020) nyelvész, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja Szűcs Lajos (1943–2020) labdarúgó Pásty Júlia (1944) írónő
Képek
Testvérvárosok
Mohács – 2023 óta
Jegyzetek
Források Györffy György: Bodrog vármegye Karácsonyi János: A magyar nemzetségek a XIV. század közepéig. I-III. Budapest, 1900–1904
További információk
Apatin község hivatalos honlapja Apatin turisztikai honlapja Apatin története
Kategória:A Nyugat-bácskai körzet települései
Kategória:Szerbia Duna menti települései Kategória:Bács-Bodrog vármegye települései