Bélmegyer község Békés vármegyében, a Békési járásban.

Fekvése A Dél-Alföldi régióban, Békés vármegye középső részén, Békéscsabától északra, közúton mintegy 25 kilométerre, természetföldrajzi szempontból a Körös menti sík északi peremén, a Kis-Sárrét déli szomszédságában fekszik. A szomszédos települések: északkelet felől Vésztő, dél-délkelet felől Tarhos, dél-délnyugat felől Békés, nyugat-délnyugat felől Mezőberény, nyugat felől Köröstarcsa, északnyugat felől pedig Körösladány.

Megközelítése A településen kelet-nyugati irányban végighúzódik a 4237-es út, ezen közelíthető meg Mezőberény, illetve a 47-es főút és Vésztő felől is. Békéssel egy számozatlan, alsóbbrendű önkormányzati út köti össze. Közigazgatási területén észak-déli irányban áthalad a Szeghalom-Gyula közti 4234-es út is, de az lakott területeit nem érinti.

A közúti tömegközlekedést a Volánbusz autóbuszai biztosítják.

Vasútvonal nem vezet át a településen. A legközelebbi vasútállomás a körülbelül 12 kilométerre lévő Vésztő vasútállomás; ezt a MÁV 127-es számú Körösnagyharsány–Vésztő–Gyoma-vasútvonala, illetve a 128-as számú Kötegyán–Püspökladány-vasútvonala is érinti.

Közélete Polgármesterei + Terminus Név Jelölő szervezet(ek) Megjegyzés1990–1994Varju Ferencfüggetlen1994–1998Dán Mártonfüggetlen1998–2002független2002–2006független2006–2010független2010–2014független2014–2019Kovács János Lászlófüggetlen2019–2024Perecz SándorFidesz-KDNP2024–Fidesz-KDNP

Története A község vidéke régóta lakott, a Megyer törzsbeliek lakták. Nevét fennmaradt írásos emlékek 1346-ban említették először Meger néven egy Megyeri nevű nemes nevében, aki az írás szerint Nadányon (Körösladány) megsebesült.

A mai Bélmegyer település 1946-ban alakult.

Nevének eredete A település „Bél” előtagja a belső, belül lévő jelzőre utal, a „megyer” utótag pedig a más törzsbeliek közé települt Megyer törzsbeliek szállásterületére.

Népesség 1983: 1583 fő 1990: 1354 fő 2001: 1163 fő 2010: 1035 főhttp://portal.ksh.hu/pls/portal/!CP.hnt2.telep?nn=19390 A település népességének változása:

2001-ben a település lakosságának közel 100%-a magyar nemzetiségűnek vallotta magát.A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 85%-a magyarnak, 0,6% cigánynak, 0,3% románnak mondta magát (14,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál).

2022-ben a lakosság 92,7%-a vallotta magát magyarnak, 0,5% cigánynak, 0,1% románnak, 1,1% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (7,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál).

Vallás A 2001-es népszámlálási adatok alapján a lakosság kb. 15%-a római katolikus, kb. 31,5%-a református, kb. 1%-a evangélikus, kb. 0,5%-a görögkatolikus vallású, míg kb. 0,5%-a más egyházhoz vagy felekezethez tartozik. Nem tartozik egyetlen egyházhoz sem, vagy nem válaszolt kb. 51,5%.

2011-ben a vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 9,4%, református 25,7%, evangélikus 0,8%, felekezeten kívüli 39,9% (23,2% nem nyilatkozott).Bélmegyer Helységnévtár

2022-ben vallásuk szerint 20,4% volt református, 4,7% volt római katolikus, 0,9% evangélikus, 0,4% görögkatolikus, 1,1% egyéb keresztény, 1,6% egyéb katolikus, 39,6% felekezeten kívüli (31,2% nem válaszolt).Bélmegyer Helységnévtár

Római katolikus egyház A Szeged-csanádi Egyházmegye (püspökség) Békési Főesperességének Gyulai Esperesi Kerületében lévő Békési plébániához tartozik mint filia. 1949-ben szervezték lelkészséggé. Római katolikus templomának titulusa: Szentolvasó Királynője. Református egyház A Tiszántúli Református Egyházkerület (püspökség) Békési Református Egyházmegyéjébe (esperesség) tartozik. Evangélikus egyház A Déli Evangélikus Egyházkerület (püspökség) Kelet-Békési Egyházmegyéjében (esperesség) lévő Mezőberény II. Kerületi Evangélikus Egyházközséghez tartozik mint szórvány. Baptista egyház A Békési Baptista Gyülekezet imaházat tart fenn a településen.

Természeti értékek A település határában 641,7 ha a Körös–Maros Nemzeti Parkhoz tartozó természetvédelmi terület, melyből 141 ha fokozottan védett. Természeti értékei, növény- és állatvilága hazánkban ritkaságszámba megy. Védett növényei közé tartozik a fátyolos nőszirom, a réti őszirózsa és a sziki kocsord. Életciklusával a tápnövényéhez, a sziki kocsordhoz kötődik a terület szintén védett lepkefaja, a nagy szikibagoly. Csapadékos időkben a legelőkön megjelennek a bíbicek. Az erdőben egerészölyv, barna kánya és holló is fészkel. A közeli Fehérháti halastavakra szürke gémek járnak táplálkozni.Látnivalók Békés megyében Védettséget élvez a bélmegyeri bekötő út mellett található 250-300 éves fehér fűzfa, melyet „Öreg hölgy”-ként is emlegetnek.

Nevezetességei A fáspusztai Wenckheim-vadászkastély Bélmegyer településtől 5,5 km-re áll. Szilárd burkolatú, de kátyúktól nem mentes úton lehet megközelíteni. A vadászkastélyt gróf Wenckheim Béla magyar miniszterelnök építtette égetett téglából a 19. század végén Ybl Miklós tervei alapján, romantikus stílusban. A kastélyépület és járulékos létesítményei régen nyári lakként a Wenckheim uradalomhoz tartoztak. A II. világháború vége előtt a kastély tulajdonosa gróf Wenckheim Fülöp volt. A kastély "A" épületének nevezett része korábbi építésű, a "B" épület valószínűleg jóval későbbi. Az "A" épület 1945-ig a gróf családjának lakhelye volt, a "B" épület a konyhának adott helyet. A kastély főépülete szabálytalan alakzatú, részben emeletes épület 2242 m² alapterülettel. 147 helyiségből áll! Az épület déli oldala a főhomlokzat, jobb oldalán egy sokszög alaprajzú háromszintes saroktoronnyal. A földszinten van a szép, kazettás famennyezetű ebédlő. Az előtérből az emeletre vezető falépcső ma is az épület egyik dísze. A kastélyban, amely akkor a megyei önkormányzat tulajdonában volt, 1998. április 15-ig nevelőotthon működött. 2007-től magántulajdonban van, az idegenforgalom számára zárt, csak külső megtekintése lehetséges.http://www.wenckheim.hu/faspuszta.htm Kárász-vadászkastély: Az 1850-es években épült romantikus-eklektikus stílusban. Földszintes, jó tömegelosztású épület, emeletes kilátótoronnyal. Az akkor Csongrád vármegyei illetőségű, azon belül is a ma Szerbiához tartozó horgosi Kárász család építtette, hogy a vadászat idején megszállhasson benne. Az épület műemléki védettség alatt áll, látogatható. Fási Vadászház (Fáspuszta) Fási erdőspuszta (Fáspuszta) Vadasi vadászház Petőfi-emlékmű (Mezőberényi közúti híd) Református templom (1950-ben épült) Református harangláb (1925)-ben állították) Római katolikus Szentolvasó királynője-templom (belterület) (1996-ban épült, tornya a homlokzat előtt áll) A település határában lévő Gereblyés-pusztán juhászkodott 1920–24 között Sinka István költő.

Jegyzetek

Források Györffy György: Békésvármegye. Látnivalók Békés megyében - VendégVáró útikönyvek (Well-PRess Kiadó, Miskolc, 2001, ) További információk Bélmegyer község honlapja Bélmegyer a Térképcentrumban Wenckheim-kastélyok: Fáspuszta Amatőr fotók Bélmegyerről A Körös-Maros Nemzeti Park bélmegyeri értékeiről itt: http://www.kmnp.hu/index.php?pg=menu_1020 Olvasnivaló a Kárász-vadászkastélyról: http://bagyinszki.eu/archives/7669

Kategória:Békés megye települései Kategória:Körös menti sík