230px|bélyegkép|jobbra|A horvát báni palota Zágrábban
A horvát bán (horvátul Hrvatski ban) volt Horvátország széles jogkörrel rendelkező vezetője, aki a királyt helyettesítette. A horvát állam legkorábbi időszakaitól kezdve egyes tartományokat a bánok uraltak. A 18. században végül a horvát bánok lettek a legfőbb kormánytisztviselők Horvátországban.
A bán állt a kormány élén. A tisztség egészen a 20. század első feléig fennmaradt, amikor is hivatalosan a parlamenti miniszterelnöki funkció váltotta fel.
Története Könyves Kálmán magyar uralkodót 1102-ben Horvátország és Dalmácia királyává koronázták Biogradban. Ezt követően 1105-ben egy hadjárat során elfoglalta Zárát, Trogirt, Splitet, valamint a Közép- és Észak-Dalmáciához tartozó főbb szigeteket. Az avar eredetű, Horvátországban is ismert báni különkormányzat intézményének az átültetése is Kálmán királyhoz köthető. A bánok feladata a tartomány: Szlavónia, Dalmácia és Horvátország kormányzata volt, amely elsősorban az igazságszolgáltatást, pénzügyigazgatást, a bíráskodást és a hadügyeket jelentette. A bánokat az 1210-es évekig elsősorban latin banus elnevezéssel illették, azután megjelent a banus Sclavonie (Szlavónia bánja) kifejezés. Az 1220-as évektől kezdve egy újabb elnevezés, a banus totius Sclavonie (egész Szlavónia bánja) vált kizárólagossá. Az 1160-as évekig a bánok hatalma Horvátországra és Szlavóniára terjedt ki, majd azután, hogy III. Béla visszafoglalta Dalmáciát a Bizánci Birodalomtól, Dalmácia kormányzása is a bán hatáskörébe került. Ettől az időszaktól kezdve ad hoc jelleggel a szlavón bánok helyetteseket neveztek ki maguk helyett, akiket tengermelléki bánoknak neveztek, és Horvátország illetve Dalmácia kormányzata tartozott hozzájuk. A 13. század közepétől kezdve Szlavóniában is megjelent a bánnak egy helyettese, a vicebán. Volt arra is példa a 13. század végén, hogy Horvátország és Dalmácia kormányzata teljesen elvált Szlavóniától, ekkor saját horvát bán irányította ezt a két területet.A szlavón bánok listájának összeállításakor felhasznált forrás Zsoldos Attila akadémikus Árpád-házi világi és egyházi méltóságok névsorát tartalmazó munkája.
Bánok listája Horvát Királyságban (945–1075)
Főcikk: Horvát Királyság
Mirosláv és II. Krešimir királyok alatt: 945–49 körül: Pribina Stjepan Držislav király alatt: 970–1000 körül: Godemir Szvetoszláv király alatt: 1000–09 körül: Gvarda II. Krešimir király alatt: 1009–35 körül: Božeteh I. István király alatt: 1035–58 körül: Stjepan Praska IV. Krešimir király alatt: 1058–73 körül: Gojčo 1073–75 körül: Dmitar Zvonimir Dmitar Zvonimir és II. István királyok alatt: 1075–91 körül: Petar Snačić
Magyar Királyságban (1102–1526)
Főcikkek: Horvát bánság, Dalmácia, Szlavón bánság
Az Árpád-korban (1102–1301)
Főcikk: Árpád-kor
Kálmán király alatt: 1102–05: Ugra 1105: Sergius II. István király alatt: 1116–17: Kledin 1116–31: Elek II. Géza király alatt: 1146–58: Beloš 1158 körül: Apa III. István király alatt: 1163: Beloš 1164–71: Ampud III. Béla király alatt: 1180 körül: Subanus (hivatalviseléséről csak egy hamis oklevél tanúskodik) 1181–84: Dénes 1193–94: Bár–Kalán nembeli Kalán 1195 körül: Miskolc nembeli Domonkos Imre király alatt: 1197–1205: András herceg 1198 körül: András (a herceg által kinevezve) 1199 körül: Miklós (a király által kinevezve) 1200 körül: Benedek (a király által kinevezve) 1200 körül: Miklós (a király által kinevezve) 1202: Hontpázmány nembeli Márton (a herceg által kinevezve) 1204: Bogátradvány nembeli Ipoch (a herceg által kinevezve) III. László király alatt: 1205–06: Gutkeled nembeli Merkur II. András király alatt: 1206–07: Ják nembeli Csépán 1208–09: Bár–Kalán nembeli Bánk 1209–11: Merániai Berthold 1212: Kacsics nembeli Mihály 1213: Hontpázmány nembeli Márton 1213: Kán nembeli Gyula 1213–14: Kacsics nembeli Mihály 1214: Atyusz nembeli Atyusz 1215: János 1216: Pontius de Cruce 1217–18: Bár–Kalán nembeli Bánk 1219: Kán nembeli Gyula 1220–22: Atyusz nembeli Atyusz 1222–24: Atyusz nembeli Salamon 1224: Ják nembeli Márton 1225: Aladár 1226: Valeginus és Salamon IV. Béla király alatt: 1229–35: Kán nembeli Gyula 1237–39: Gutkeled nembeli Apaj 1240: Gutkeled nembeli Miklós 1241–44: Türje nembeli Dénes 1245–47: Kán nembeli László 1247–48: Rosztyiszlav Mihajlovics 1248–59: Gutkeled nembeli István 1261–67: Rátót nembeli Roland (Rátót I. Loránd) 1267–70: Héder nembeli Henrik V. István király alatt: 1270–72: Gutkeled nembeli Joakim IV. László király alatt: 1272: Mojs 1272: Gutkeled nembeli Joakim 1272–73: Csák nembeli Máté 1274: Péc nembeli Dénes 1275: Gutkeled nembeli Miklós és Héder nembeli Iván 1275–76: Hontpázmány nembeli Tamás 1276–77: Gutkeled nembeli Joakim 1278–79: Gutkeled nembeli Miklós 1279–80: Tétény nembeli Péter 1280: István 1280–81: Héder nembeli Miklós 1283: Tétény nembeli Péter 1284–85: Héder nembeli János 1286: Gutkeled nembeli István 1287: Héder nembeli Miklós 1290: Babonić Radoszló III. András király alatt: 1290: Héder nembeli János 1290–91: Héder nembeli Henrik 1292: Babonić Radoszló 1293: Héder nembeli Henrik 1294: Babonić Radoszló 1298: Borsa nembeli Kopasz 1299: Babonić István 1300: Rátót László
Tengermelléki (vice)bánok
1182 körül: Mór tengermelléki bán 1188 körül: Damianus tengermelléki bán és zárai comes 1189 körül: Makariás tengermelléki vicebán 1225 körül: Voinc tengermelléki bán 1243 körül: István tengermelléki bán 1259 körül: Sándor tengermelléki bán és szlavón vicebán 1259 körül: Butheco tengermelléki bán 1273 körül: Mór tengermelléki bán 1273–1312: Pál tengermelléki vicebán
A vegyesházi királyok korában (1301–1526)
Főcikk: A vegyesházi királyok kora 210px|bélyegkép|jobbra|A Magyar Királyság I. Lajos király uralkodása idején a 14. században 170px|bélyegkép|jobbra|Durazzói Károly, Szlavónia hercege 1371-től, valamint horvát–szlavón bán 1372 és 1376 között, később magyar király 1385 decembere és 1386 januárja között 170px|bélyegkép|jobbra|II. Hermann, Cilli grófja, bán 1406 és 1408, továbbá 1423 és 1435 között 170px|bélyegkép|jobbra|Csezmiczei János, közismertebb nevén Janus Pannonius, bán 1469 és 1470 között, valamint pécsi püspök 1459-től haláláig
I. Károly király alatt: 1301–09: Kőszegi Henrik 1310–16: Babonić István 1316–22: Šubić II. Mladen 1322–23: Babonić I. János 1323–25: Felsőlendvai Miklós 1325–43: Ákos Mikcs I. Lajos király alatt: 1343–46: Lendvai Miklós 1346–49: Szécsi Miklós 1349–50: Ugali Pál 1350–54: István, Szlavónia hercege 1350–1354: Lackfi István 1354–1356: Lendvai Miklós 1358–66: Szécsi Miklós 1366-67: Szécsényi Kónya 1368–71: Czudar Péter 1371–72: Lackfi István 1372–76: Durazzói Károly 1376–80: Szécsi Miklós 1380–83: Bebek Imre Mária királynő alatt: 1384–85: Szentgyörgyi Tamás 1385. március–október: Kaplai János 1385–86: Garai Miklós Mária és Zsigmond király alatt: 1387–89: Losonczi István 1389–92: Bebek Detre 1392–94: Horváti János 1394: Frangepán János 1394–97: Bebek Detre Zsigmond király alatt: 1397–1402: Garai Miklós 1406–08: Cillei Hermann 1412–15: Csupor Pál 1415–19: Lack Dávid 1419–21: Marcali Dénes 1423–35: Cillei Hermann 1436–45: Tallóci Matkó V. László király alatt: 1445–53: Cillei Frigyes és Cillei Ulrik 1453: Hunyadi László 1454–56: Cillei Ulrik I. Mátyás király alatt: 1457: Marcali János 1457–63: Újlaki Miklós 1464–65: Szapolyai Imre 1466–69: Thúz János 1469–70: Csezmiczei János 1470–72: Horvát Damján 1472–73: Magyar Balázs 1473–76: Ernuszt János 1476–82: Egervári László 1482–83: Magyar Balázs 1483–89: Geréb Mátyás 1489–93: Egervári László
II. Ulászló király alatt: 1493: Derencsényi Imre és Both János 1493–95: Kanizsai László 1495–98: Corvin János 1498–99: Kanizsai György 1499–1504: Corvin János 1504–05: Balassa Ferenc 1505–07: Both András 1506–07: Marko Mišljenović 1508–09: Kanizsai György és Ernuszt II. János 1510–11: Both András 1511–13: Perényi Imre 1513–20: Beriszló Péter II. Lajos király alatt: 1520–24: Ivan Karlović 1524–25: Ivan Tahi 1525–26: Batthyány Ferenc
Habsburg Birodalomban (1527–1868) 210px|bélyegkép|jobbra|A Horvát, a Szlavón és a Dalmát Királyság 1813-ban 170px|bélyegkép|jobbra|Báró Nádasdy Tamás, aki Keglevich Péterrel 1537 és 1542 között közösen bán 170px|bélyegkép|jobbra|Gróf Zrínyi Miklós, bán 1647 és 1664 között 170px|bélyegkép|jobbra|Josip Jelačić császári-királyi táborszernagy, horvát bán 1848 és 1859 között
A Horvát (1527–1868) és a Szlavón Királyság (1699–1868) területe ugyan a Magyar Királyság része maradt, de a Habsburg Birodalomba (1804-től az Osztrák Császárságba) tagolódott, különösen az utolsó időszakban közvetlen császári, osztrák irányítás alatt állt. A terület élén továbbra is a bán állt.
I. Ferdinánd császár és király alatt: 1526–27: Frangepán Kristóf 1527–31: Batthyány Ferenc 1531–34: Erdődi Simon 1535–36: Gerendi Miklós (báni helytartóként) 1537–42: Nádasdy Tamás és Keglevich Péter 1544–56: Zrínyi Miklós 1556–67: Erdődy Péter Miksa császár és király alatt: 1567–72: Frangepán Ferenc 1567–78: Draskovich György 1574–77: Alapy Gáspár (báni helytartóként) Rudolf császár és király alatt: 1578–83: Ungnad Kristóf 1583–95: Erdődy Tamás 1595–1606: Draskovics János1595–96: Gašpar Stankovački (báni helytartóként)II. Mátyás császár és király alatt: 1608–15: Erdődy Tamás 1615–16: Thúróczy Benedek 1616–22: Frangepán Miklós II. Ferdinánd császár és király alatt: 1622–26: Zrínyi György 1627–39: Erdődy Zsigmond III. Ferdinánd császár és király alatt: 1640–46: Draskovics János 1647–64: Zrínyi Miklós I. Lipót császár és király alatt: 1665–70: Zrínyi Péter1670–93: Erdődy Miklós (báni helytartóként)1690–93: Erdődy Miklós 1693–1703: Batthyány Ádám I. Lipóttól, I. Józsefen át, III. Károlyig: 1704–31: Pálffy János1709–10: Esterházy Imre (báni helytartóként)III. Károly császár és király alatt: 1731–33: Draskovich János 1733–41: Esterházy József Mária Terézia uralkodónő alatt:1741–42: Branyugh György (báni helytartóként)1742–56: Batthyány Károly József1753–56: Batthyány Ádám Vencel (báni helytartóként)1756–83: Nádasdy Ferenc II. József császár és király alatt: 1783–85: Esterházy Ferenc 1785–90: Balassa Ferenc II. Lipóttól I. Ferencen át: 1790–1806: Erdődy János I. Ferenc császár és király alatt: 1806–31: Gyulay Ignác 1832–40: Vlassich Ferenc V. Ferdinánd császár és király alatt: 1842–46: Haller Ferenc1845–48: Haulik György (báni helytartóként)I. Ferenc József császár és király alatt: 1848–59: Josip Jelačić 1859–60: Johann Baptist Coronini-Cronberg 1860–67: Josip Šokčević
Horvát–Szlavónországban az Osztrák – Magyar Monarchia részeként (1868–1919) Főcikk: Horvát–Szlavón Királyság210px|bélyegkép|jobbra|A Horvát-Szlavón Királyság térképe 1879-ben 170px|bélyegkép|jobbra|A Monarchia leghosszabb ideig regnáló bánja 1883 és 1903 között, Khuen-Héderváry Károly, későbbi magyar miniszterelnök
Miután 1867-ben, a kiegyezés következtében megalakult az Osztrák–Magyar Monarchia, 1868-ban a magyar–horvát kiegyezés rendezte a Magyar Királyság, valamint a Horvát és a Szlavón Királyság viszonyát, így létrejött a Horvát–Szlavón Királyság, mint Magyarország társországa.
Horvát–Szlavónország érdekeit a közös kormányban egy horvát–dalmát–szlavón tárca nélküli miniszter képviselte. Az országrész élén továbbra is a bán állt, akit ekkorra már horvát–szlavón–dalmát bánnak hívtak.
I. Ferenc József császár és király alatt: 1868–70: Rauch Levin 1871–72: Bedekovich Kálmán1868–73: Vakanovics Antal (báni helytartóként)1873–80: Ivan Mažuranić 1880–83: Pejácsevich László1883: Hermann Ramberg (királyi biztosként)1883–1903: Khuen-Héderváry Károly 1903–07: Pejácsevich Tivadar 1907–08: Aleksandar Rakodczaj 1908–10: Rauch Pál 1910–12: Nikola Tomašić 1912–13: Slavko Cuvaj 1913–17: Skerlecz Iván
IV. Károly császár és király alatt:1917–19: Antun Mihalović (a zágrábi Nemzeti Tanács kinevezettje) Kapcsolódó szócikkek Báni méltóság A régi Magyarország főméltóságai Horvátország uralkodóinak listája Horvát–dalmát–szlavón tárca nélküli miniszterek listája
Jegyzetek
Külső hivatkozások
Klaus-Jürgen Matz: Ki mikor uralkodott, kormányzott'' (Magyar Könyvklub, 2003)