A Nemzetközi Valutaalap (angolul International Monetary Fund, IMF) 1945-ben létrehozott washingtoni székhelyű szervezet, amely 2020-ban 190 tagországot számlál. A nemzetközi monetáris rendszer központi intézményét a nemzetközi pénzügyi együttműködés és az árfolyamstabilitás elősegítése, a gazdasági növekedés fokozása és a magas szintű foglalkoztatás megteremtése céljából alapították, illetve nem kis részben azért, hogy átmeneti pénzügyi segítséget nyújtson fizetési mérleggel kapcsolatos problémákkal küzdő tagországainak. A tagok meghatározott kvóta (gazdasági súlyuk) szerint járulnak hozzá az alaphoz, és a szervezettől kölcsönöket vehetnek fel adósságaik törlesztéséhez.
Története Az 1944-es Bretton Woods-i konferencia határozatai alapján hozták létre. A konferencián részt vevő 44 állam egy gazdasági együttműködési keret kialakítására törekedett, hogy elkerüljék az 1930-as évek nagy gazdasági világválságával járó valutaleértékelési verseny megismétlődését.IMF honlap: http://www.imf.org/external/about.htm Az Alap 1947-ben kezdte meg működését, az első tűzpróbán a nyugat-európai valuták 1949. évi leértékelésekor esett át. Az Alapnak nagyon nagy szerepe volt abban, hogy a valuták leértékelése általában azonos mértékben és közel azonos időpontban következett be. A Valutaalap közreműködése nélkül könnyen kialakulhatott volna ismét egy valutaleértékelési verseny. Így az első tűzpróbán az Alap a nemzetközi valutáris együttműködés koordinálásának sikeres szervezeteként mutatkozott be.Hagelmayer István - Boros Imre - Bánfi Tamás: Az aranydeviza rendszer kudarca és tanulságai. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó. 1975. 61-62. o.
2011 májusában hackertámadás érte a Nemzetközi Valutaalap számítógépeit. A hackerek valószínűleg megpróbáltak beférkőzni a Valutaalap levelezési rendszerébe, hogy nem nyilvános gazdasági adatokhoz férjenek hozzá. A támadás még május 14-e előtt történt.
Vezetői bélyegkép|jobbra|188px|Kristalina Georgieva vezérigazgató Hagyományosan európai – általában francia – vezérigazgatója van az IMF-nek, a Világbank elnökét pedig jellemzően az Amerikai Egyesült Államok adja. Számos fejlődő ország kritizálta ezt a gyakorlatot. A Nemzetközi Valutaalap vezérigazgatói Név Kezdete Vége Ország Camille Gutt 1946. május 6. 1951. május 5. Belgium Ivar Rooth 1951. augusztus 3. 1956. október 3. Svédország Per Jacobsson 1956. november 21. 1963. május 5. Svédország Pierre-Paul Schweitzer 1963. szeptember 1. 1973. augusztus 31. Franciaország Johannes Witteveen 1973. szeptember 1. 1978. június 16. Hollandia Jacques de Larosière 1978. június 17. 1987. január 15. Franciaország Michel Camdessus 1987. január 16. 2000. február 14. Franciaország Horst Köhler 2000. május 1. 2004. március 4. Németország Rodrigo Rato 2004. június 7. 2007. október 31. Spanyolország Dominique Strauss-Kahn 2007. november 1. 2011. május 18. Franciaország Christine Lagarde 2011. július 5.2019. szeptember 12. FranciaországKristalina Georgieva2019. október 1.hivatalbanBulgária
Tagállamok
Az IMF tagországai között van az ENSZ 189 tagországa, valamint , , , és .
Korábban tagország volt is, ám 1964-ben kilépett a szervezetből és a , melyet az ENSZ tagságának visszavonását követően 1980-ban zárt ki tagjai sorából a szervezet. Azonban az IMF továbbra is nyilvántartja a területet, mint „Tajvan, kínai tartomány”.http://www.imf.org/external/pubs/ft/weo/2012/01/weodata/co.htm
A legutolsóként csatlakozott állam , amely 2024, október 21.-én csatlakozott a szervezethez.
Kubán kívül az ENSZ következő tagállamai nem tagjai a Nemzetközi Valutaalapnak: és . Továbbá az ENSZ által nyilvántartott három nem tagállam ország: , a és a , továbbá Koszovón kívül az összes de facto független állam.
Magyarország tagsága Magyarország 1982 óta tagja a Nemzetközi Valutaalapnak, részvételi kvótája 1038,4 millió SDR. Magyarországon az „1982. évi 6. törvényerejű rendelet a Nemzetközi Valuta Alap alapokmányának kihirdetéséről”írja 1982. évi 6. törvényerejű rendelet a Nemzetközi Valuta Alap alapokmányának kihirdetéséről - net.jogtar.hu fektette le az IMF jogkörét. A csatlakozás óta hazánk többször is igénybe vette a Valutaalap forrásait ún. készenléti hitelmegállapodás formájában:
Az 1973-as majd az 1979-es olajválság, valamint a Kádár-korszakra jellemző külföldi hitelekből fenntartott (mű)jóléti politika elhúzódó kölcsönhatása miatt 1982-re államcsőd-közeli helyzetbe sodródott az ország. A csatlakozást követően 1982 decemberében történt meg az első hitelkeret folyósítása.Honvári János, Torda Csaba - Magyarország csatlakozása az IMF-hez és a Világbankhoz / III. rész (archivnet.hu, 9. évfolyam, 3. szám, 2009)Szabó Gergely - A magyar államadósság keletkezése (1973—1989) (penzriport.hu, 2016) A rendszerváltás idején a politikai átalakulás egyik gazdasági támaszaként: Az államháztartás radikálisabb kiigazítása helyett legfőképp a költségvetési hiány csökkentésében jutott neki szerep 1988-ban és 1990-ben.https://www.penzugyiszemle.hu/documents/csakigy-2013-1pdf_20170825110043_18.pdf Csáki György - IMF-hitelek Magyarországnak, 1996-2008 (tanulmány, 2013) Az Antall-kormány nem tartotta be a megállapodások feltételeit, emiatt az 1991-ben aláírtnak a felét és az 1993-asnak mindössze az első részletét lehetett felhasználni.Rendszerváltó évek - 19. rész Az Antall-koalició gazdaságáról (magyar dokumentumfilm sorozat, 1997) Az 1996 márciusában kötött Magyarország elővigyázatossági hitelmegállapodás: Az IMF ezzel az 1995-ös stabilizációs programot támogatta, amely a Horn-kormány pénzügyminiszterről elnevezett Bokros-csomagként került be a korabeli közbeszédbe.Zöldi László - Bokros-csomag: „1995 nem január elsején, hanem március 12-én kezdődött” (ATV, 2015.03.13.) A program sikeres teljesítését követően 1998-ban a szervezettől felvett hiteleket teljes egészében visszafizette az ország. A 2008-ban kirobbant gazdasági világválság káros hatásainak enyhítésére: A magyar kormány 2008 októberében 20 milliárd eurós kölcsönt kapott, aminek a nagy részét az IMF adta.IMF hitel: Mit jelent? Mi történt 2008-ban, 2022-ben? Hogyan lett visszafizetve - elemzeskozpont.hu, 2025.06.27. Ennek törlesztése 2013 novemberében fejeződött be.
Célkitűzései Nemzetközi valutáris együttműködés érdekében konzultációs fórum biztosítása; Nemzetközi kereskedelmi kapcsolatok bővítése; Nemzetközi valutastabilitás Deviza-korlátozások fokozatos eltörlése; Fizetési egyensúly helyreállítása érdekében IMF-segítség Nemzetközi fizetési mérleg kiegyensúlyozás Statisztikai számítás alapján kvótarendszer, ennek alapján történik meg az alaptőkéhez való hozzájárulás. A kvóta határozza meg, hogy az adott ország milyen mértékű pénzügyi segítséget vehet igénybe az IMF-től Special Drawing Rights (SDR): különleges lehívási jog
Tevékenysége Árfolyampolitikák felügyelete Pénzügyi hitelezés. A lehetséges hitelcsomagok:IMF Lending – IMF.org, 2011. november 23. Mit kínál az IMF? – Index, 2011. november 18. Készenléti hitelmegállapodás (Stand-By Arrangements, SBA) likviditáspótló, biztosítás jellegű keret, amiből nem feltétlenül szükséges pénzt lehívni. Jellemző nagysága az ország egyéves külső refinanszírozási szükséglete. Rugalmas hitelkeret (Flexible Credit Line, FCL) szabad felhasználású keret csak erős gazdaságú országoknak. Elővigyázatossági és likviditási hitelkeret (Precautionary and Liquidity Line, PLL) szigorú feltételekkel, makrogazdasági egyensúlyt helyreállító gazdaságpolitikai intézkedésekhez kötött hitelkeret. Kibővített megállapodás (Extended Fund Facility, EFF) stabilizációs programok, strukturális reformok támogatására szolgáló közép- és hosszútávú hitelkeret. Pénzügyi gyorssegély (Rapid Financing Instrument, RFI) „exogén sokkok”, például természeti katasztrófák miatt sürgős fizetési mérleg kiegyenlítésre szolgál. Technikai segítségnyújtás
Egy nemzetközi megállapodás szerint nem tárgyalhat önállóan európai uniós tagállammal az Európai Bizottság részvétele nélkül.
A hitelezés során politikai feltételeket nem támaszthat, azonban legtöbbször pénzügyi megszorító intézkedések bevezetését várja el az államoktól, amit a kormányok a szociális kiadások csökkentésével valósítanak meg. Ez általában politikai vitákhoz, valamint az IMF népszerűtlenségéhez vezet.
Alapokmánya IV. cikkelyének megfelelően rendszerint évente egyszer találkoznak az IMF és a tagországok képviselői. A szervezet gazdaságpolitikai jellemzést készít az adott országról. Az éves találkozóról jegyzőkönyv jelenik meg.
Működése
Az IMF legfőbb döntéshozó szerve a Kormányzótanács (Board of Governors), melynek a tagállamok által kinevezett kormányzók és helyetteseik (általában az országok pénzügyminiszterei vagy központi bankjaik elnökei) a tagjai. Üléseit évente egy alkalommal tartja a Világbank-csoporttal közösen. Kizárólagos jogkörébe tartozik a tagfelvétel, a kvótameghatározás és az SDR-allokáció. A Kormányzótanács választja a vezérigazgatót is, akinek hivatali ideje 5 évre szól. A vezérigazgató a 24 tagú Ügyvezető Igazgatóság (Executive Board) vezetője, amely a mindennapi működést biztosítja. 8 tagállam (köztük az Amerikai Egyesült Államok (USA) és Kína) saját ügyvezető igazgatóval rendelkezik, míg a maradék 16 igazgató országcsoportokat képvisel.
Szavazati súlyok A Kormányzótanács döntéseit súlyozott szavazással hozza. A súly az országok kvótája alapján kerül meghatározásra. A 2010-es reform óta a legnagyobb szavazati súllyal rendelkező tagállamok: : 16,74% : 6,01% : 5,87% : 4,85% : 4,85% : 3,65% : 3,19% : 3,16% : 2,88% : 2,69%
Az Európai Unió összesen a szavazatok több mint 30 százalékával rendelkezik.
AZ IMF jogállása, mentességei és kiváltságai
Az Alap jogállása
Az Alap teljes jogi személyiséggel és különösen arra vonatkozó képességgel rendelkezik, hogy: (i) szerződéseket köt; (ii) ingatlan és ingó tulajdont szerez és efölött rendelkezik; (iii) bírói eljárást kezdeményez.https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=98200006.tvr
Az Alap mentességei
Bírói eljárás alóli mentesség Az Alap, annak követelései és bárhol meglevő és bárki birtokában levő vagyona mentességet élveznek a bírói eljárás minden formája alól, kivéve, amilyen körben arról az Alap, valamely eljárás céljából vagy valamely szerződés feltételei alapján, mentességéről kifejezetten lemond.
Egyéb hatósági intézkedés alóli mentesség Az Alap vagyona és követelései bárhol és bárki birtokában legyenek, mentesek a kutatás, igénybevétel, foglalás, elkobzás, kisajátítás és a végrehajtási vagy törvényes zár alá vétel minden formája alól.
Irattárak mentessége Az Alap irattárai sérthetetlenek.
Vagyontárgyak korlátozások alóli mentessége Olyan mértékben, amennyiben az a jelen alapokmányban rögzített tevékenysége ellátásához szükséges, az Alap minden vagyona és követelése mentes a korlátozásoktól, rendszabályok, ellenőrzések és bármilyen természetű moratórium alól.
Adómentesség a) Az Alap vagyona, követelései, jövedelme a jelen alapokmányban engedélyezett műveletei és ügyletei teljes adó- és vámmentességet élveznek. Az Alap mentes bármilyen adó vagy illeték beszedéséért vagy megfizetéséért való felelősség alól is. b) Nem vethető ki adó azon fizetésekre és illetményekre, vagy azok kapcsán, amelyeket az Alap az ügyvezető igazgatóknak, helyetteseknek, tisztviselőknek vagy az Alap azon alkalmazottainak fizet, akik nem helybeli állampolgárok, alattvalók, vagy honosok. c) Nem vethető ki semmiféle adó az Alap által kibocsátott kötelezvényekre vagy értékpapírokra, beleértve azok osztalékát és kamatát, bárki birtokában legyenek is: (i) amely ezen kötelezvénnyel vagy értékpapírral szemben hátrányos megkülönböztetést eredményez pusztán annak eredete miatt; (ii) ha az ilyen adózás kizárólagos jogalapjául a kibocsátás, a kijelölt vagy tényleges fizetés helye vagy valutája, vagy az Alap bármely hivatalos vagy üzleti tevékenységének helye szolgál.
Az Alap kiváltságai
Közleményekre vonatkozó kiváltságok Az Alap hivatalos közleményeit a tagok ugyanolyan elbánásban részesítik, mint más tagok hivatalos közleményeit.