Borzavár község Veszprém vármegyében, a Zirci járásban.
Fekvése A Bakony szívében, a Zircről Porvára vezető út mellett, Zirctől 4 km-re, a Pálihálási-patak erdőtől övezett medencéjének lejtőjén fekszik. Nevét az egykor itt termesztett sok bodzáról, helyi nevén borzáról kapta. A tiszta levegő, a közeli Kőris-hegy és az Országos Kéktúrának a településen áthaladó útvonala sok kirándulót vonz.
Története
A falunak 1785-ben már 687 lakosa volt.A telepesek római katolikus vallásúak, nagyobbrészt magyarok, kisebbrészt szlovákok voltak. Ősi mesterségük a szénégetés és a mészégetés volt.
A templom építése 1775-ben fejeződött be. 1834-ben tűzvész pusztított a településen, s a templom is leégett, 1837-ben újjáépítették, majd 1894-ben másikat építettek helyette.
Borzavár és Porva 1963-ban közös tanácsot alakított, s termelőszövetkezeteik is egyesültek.
Borzavár külterületeire a villanyt az 1960-as években vezették be.
A település életében jelentős társadalmi esemény volt az iskola bővítése és óvoda építése.
Az 1990-es években kiépült a csatorna-, telefon- és gázhálózat is.
Közélete Polgármesterei 1990–1994: Dombi László (független) 1994–1998: Dombi László (független) 1998–2002: Dombi László (független) 2002–2006: Dombi László (független) 2006–2010: Dombi László István (független) 2010–2014: Dócziné Belecz Ágnes 2014–2019: Dócziné Belecz Ágnes (független) 2019–2024: Dombi László (független) 2024– : Skobrák Viktória (független)
Népessége A település népességének változása:
A 2011-es népszámlálás idején a lakosok 87%-a magyarnak, 1,7% németnek, 0,3% cigánynak, 0,3% ukránnak mondta magát (13% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt az végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 62,6%, református 3,2%, evangélikus 0,1%, görögkatolikus 0,4%, izraelita 0,1%, felekezeten kívüli 8,9% (23,5% nem nyilatkozott).Borzavár
2022-ben a lakosság 89,7%-a vallotta magát magyarnak, 0,8% németnek, 0,3% bolgárnak, 0,1% ukránnak, 0,1% cigánynak, 0,4% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (10,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 41,6% volt római katolikus, 4% református, 0,3% evangélikus, 0,3% görögkatolikus, 1,7% egyéb keresztény, 0,7% egyéb katolikus, 9,2% felekezeten kívüli (42% nem válaszolt).Borzavár Helységnévtár
Nevezetességei Szentkút
A Szentkút a falutól 4 kilométerre délre lévő Páliháláspuszta felől Borzavár felé folyó, majd a falutól északra a Cuha patakba ömlő, Hódos-érnek is nevezett Pálihálási-patak szintjénél kb. 35 m-rel magasabbra emelkedő Kopasz-hegy völgyoldalában van. Eldugott, nyugalmas kirándulóhely, ahol néha gyurgyalagokat is látni lehet. A Szentkutat jelzett turistaút nem érinti, de egy jelzett zöld kerékpárút mintegy 400 m-re megközelíti.
Péter és Pál római katolikus templom
A borzavári hívek eredeti, Maria Himmelfahrt tiszteletére szentelt temploma, melynek építését 1776-ben fejezték be, a mai vízmű helyén állt, de 1805-ben már használhatatlan volt. A ma is látható helyen 1807-ben az Esterházy család építtetett újat Szent Péter és Pál tiszteletére. 1834-ben azonban nagy tűzvész pusztított a faluban, amelyben ez a templom is leégett. Helyette 1837-ben a Vallásalap építtetett újat és egy plébániaházat is, de 1885-ben ezt a templomot is be kellett zárni, mert veszélyessé vált. 1894-ben lebontották és helyére a ma is álló 25x10 méteres templomot építették. A templom előtt Trianoni emlékmű áll.
Jegyzetek
További információk
Borzavár honlapja
Kategória:Veszprém megye települései Kategória:Veszprém vármegye települései