Lovászpatona község Veszprém vármegyében, a Pápai járásban.

Fekvése A község Veszprém vármegye északi szélén, a Sokorói-dombság déli nyúlványain, a Marcalba csordogáló Csángota-ér partjai mellett található. A település érintkezik Győr-Moson-Sopron vármegye határával és a Bakony hegység északi részével is. Az enyhe lankák, az alacsony dombok és sekély völgyek változatos látványt nyújtanak.

Megközelítése Megközelítése közösségi közlekedéssel nehézkes, mert vasútvonal nem érinti és az erre vezető autóbuszjáratok is ritkán közlekednek.

Közúton a (Kisbér)–Veszprémvarsány–Pápa közti 832-es főútországútról Csótnál letérve Vanyola érintésével érhető el, a 8306-os úton, vagy Gicnél lekanyarodva Nagydémen keresztül a mintegy 9 kilométer hosszú, 83 121-es számú mellékúton. Győr felől Tétig a 83-as főúton, majd arról letérve Gyömörén keresztül ugyancsak a 8306-os úton lehet elérni.

Története

Lovászpatona nevét 1353-ban Pathona néven említette először oklevél, 1374-ben pedig már Louazapathana néven volt említve.

A neve a Patona személynévből ered, ennek származása ismeretlen. Sok kutató szerint török eredetű lehet. Az előneve a királyi lovászok ittlétére utal. 1437-ben Luxemburgi Zsigmond 2500 arany forintért elzálogosítja, Szerdahely, Udvarnok és Szerecsen prédiumokkal együtt Chupor Pál bán fiainak: Demeter püspöknek és Akáciusnak, udvari vitézének.MOL DL-DF 93757

A középkorban mezőváros volt, s területén több nemes osztozott. Például: a Nemal, a Thuri, és a Hathalmi családok, akik helyben laktak szolganépükkel. A török 1531-ben felégeti, 1552-től adót fizetnek nekik. 1589-től 1608-ig pusztaság. 1738-tól Festetics József gróf nyeri el királyi adományként, mely ezután mezővárosból jobbágyfaluvá sorvad.1828-tól ismét mezőváros lesz. Ez időben lakossága 1858 fő volt.

Anyakönyvezés szempontjából a településhez tartoztak az alábbi lakott helyek: Agyi major (katolikus), Heiter major (katolikus), Nagydém (katolikus és evangélikus), Répás (katolikus), Szegle (katolikus), Szerdahely (katolikus), Vicse (katolikus és evangélikus), valamint Góré puszta (evangélikus).Kálniczky László: A Magyar Országos Levéltár Filmtárában mikrofilmen őrzött anyakönyvek katalógusa. (Tematikus konspektus) 1. kötet. Bevezető, Aba-Nyíracsád (A Magyar Országos Levéltár segédletei, 4/1. Budapest, 1998)

Híres volt országos vásárairól. A földművelés kétnyomásos rendszerű. A településen a földművelésen és állattenyésztésen kívül jelentős volt a fuvarozás. 1857 és 1949 között megnőtt a község szántóterülete.

1959-ben megalakult termelőszövetkezete. A helyi lakosság nagyobb része itt dolgozott. Kisebb része a Pápai Állami Gazdaság helyi telephelyén. Sokan eljárnak a győri üzemekbe. A fő profil a földművelés és az állattenyésztés volt. Ennek ellenére árbevételének több mint felét ipari tevékenységből, illetve szolgáltatásból szerezte.

Az 1960-ig működő növénynemesítő telepén kísérletezték ki a lovászpatonai rozsot, biborherét, és napraforgót. Az elmúlt évtizedekben utakat, járdákat, tűzoltószertárat, takarékszövetkezetet, gyógyszertárat építettek. Újjáépítették a kastélyiskolát, az orvosi rendelőt. Fogorvosi rendelő és lakás épült. A tsz. varrodájában 150 fő dolgozik. Terménytárolót és halastavat létesítettek.

Közélete Polgármesterei 1990–1994: Horváth Károly (független) 1994–1998: Takács József (független) 1998–2002: Komenda László (független) 2002–2006: Takács József (független) 2006–2010: Pintér Imre (független) 2010–2014: Pintér Imre (független) 2014–2019: Pintér Imre (független) 2019–2024: Pintér Imre (független) 2024–2025: Pula Tamás (független) 2025– : Pula Tamás (független)

2025. augusztus 24-én időközi polgármester-választást (és képviselő-testületi választást) kellett tartani a községben, ezúttal az előző képviselő-testület néhány hónappal korábban kimondott feloszlása miatt. A négy jelölt között a hivatalban lévő polgármester is elindult, és a választás eredményeként meg is erősítette pozícióját.

Népesség A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 87,9%-a magyarnak, 2,8% cigánynak, 2,2% németnek mondta magát (12% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 56,7%, református 1,4%, evangélikus 18,6%, felekezeten kívüli 6,4% (16,7% nem nyilatkozott).Lovászpatona Helységnévtár

2022-ben a lakosság 90,3%-a vallotta magát magyarnak, 4,4% cigánynak, 1,3% németnek, 1,5% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (9,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 43,9% volt római katolikus, 12,2% evangélikus, 2,9% református, 0,4% egyéb keresztény, 1% egyéb katolikus, 10,7% felekezeten kívüli (28,8% nem válaszolt).Lovászpatona Helységnévtár

Nevezetességei

Somogyi-kastély. Késő barokk stílusú. 1794–1808 között építették. Jelenleg általános iskolaként hasznosul. A kastélyparkot 1980-ban helyi jelentőségű védett természeti területté nyilvánították. Evangélikus templom. Eredetileg 13. századi román stílusú; a 14. században gótikus, a 18. században barokk stílusban átépítették. Római katolikus templom. 1884-ben átépítették.

Híres lovászpatonaiak László Dezső (1893–1949) magyar katonatiszt a második világháború idején Babics Endre (1894–1955) kanonok, szerkesztő Babics Antal (1902–1992) orvos, politikus Kollár Kálmán (1932–2012) karnagy Hárs József (1944–) agrármérnök

Források Hamar Imre: Veszprém megye kézikönyve (Szekszárd, 1998.) CEBA Kiadó Pölöskei Istvánː Lovászpatona Pápa, 2009. https://www.lovaszpatona.hu/kozsegunk/tortenet/tortenet.pdf

Jegyzetek

Kategória:Veszprém megye települései Kategória:Veszprém vármegye települései