Raposka község Veszprém vármegyében, a Tapolcai járásban; az 1950-es megyerendezésig Zala vármegye része volt.
Fekvése A Balaton-felvidéken a Tapolcai-medencében fekszik, a Szent György-hegy nyugati lábánál, Hegymagas északi szomszédjában. Területén keresztülfolyik a Kétöles-patak.
Megközelítése A település belterülete tulajdonképpen zsáktelepülésnek tekinthető: közúton csak a 71-es főút szigligeti szakaszát és a 77-es főút tapolcai elkerülőjét összekötő 7318-as útról letérve érhető el, az abból nyugatra kiágazó 73 155-ös úton. A 71-es út elágazásától és Tapolcától is körülbelül 5-5 kilométerre fekszik.
Vonattal a település a MÁV 26-os számú Balatonszentgyörgy–Tapolca–Ukk-vasútvonalán érhető el; Raposka megállóhelyre a nagyjából egy kilométer hosszú 73 155-ös út folytatásában induló önkormányzati út vezet.
Elérhető menetrend szerinti busszal is.
Története A Tapolca közelében, a Szent György-hegy lábánál fekvő település nevét az ismert okleveles források legkorábban 1414-ből említik önálló községként.
Közélete Polgármesterei 1990–1994: Szűts Árpád (KDNP) 1994–1998: Szűts Árpád (független) 1998–2002: Szűts Árpád (független) 2002–2004: Szűts Árpád (független) 2005–2006: Bolla Albert (független) 2006–2010: Bolla Albert Antal (független) 2010–2014: Bolla Albert Antal (független) 2014–2019: Bolla Albert Antal (független) 2019–2024: Bolla Albert Antal (független) 2024– : Forika László (független)
A településen 2005. január 2-án időközi polgármester-választást (és képviselő-testületi választást) tartottak, az előző képviselő-testület önfeloszlatása miatt. A választás öt jelöltje között az addigi polgármester nem indult el.
Népesség A település népességének változása:
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 89,9%-a magyarnak, 0,9% románnak, 0,9% németnek mondta magát (10,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 67,7%, református 2,8%, evangélikus 1,8%, felekezeten kívüli 8,3% (19,4% nem nyilatkozott).Raposka Helységnévtár
2022-ben a lakosság 91,8%-a vallotta magát magyarnak, 2,9% németnek, 0,4% bolgárnak, 3,3% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (6,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 59,3% volt római katolikus, 5,3% református, 1,2% evangélikus, 1,2% egyéb keresztény, 1,2% egyéb katolikus, 7,4% felekezeten kívüli (24,3% nem válaszolt).Raposka Helységnévtár
Nevezetességei
Régi mondások, falucsúfolók a településről Raposkai szűr: fene nagy tarka ernyő. [A mondás eredete nem tisztázott.]Magyar Nyelv – 9. évfolyam – 1913. Népnyelv/2., 91-92. oldal. Online hozzáférés: 2025. február 28. Raposka rákváros. Raposkán megették az intelligencziát. Hát az úgy esett, hogy a parasztkocsmárostú kérdezték, van-e itt intelligenczia. Aszt felēte ki: vót, de tennap megették.
Jegyzetek
Külső hivatkozások
Kategória:Veszprém megye települései Kategória:Zala vármegye települései