Események Január január 1. – A legnagyobb csehszlovák polgári párt, az agrárpárt elnöke Rudolf Beran újévi cikkében a szudétanémet és a Hlinka-féle szlovák párt kormányba lépését és a Németországgal való megegyezést sürgeti. január 12. – Befejeződött Budapesten az a két napos olasz–osztrák–magyar konferencia, amelynek napirendjén Ausztria Németországhoz való közeledésének előkészítő lépései, valamint a magyar fegyverkezési egyenjogúság, a magyar–román viszony javítása, továbbá a dunai államok gazdasági kapcsolatainak rendezése állt. január 22. – Jugoszláviában a pravoszláv klérus nagyszabású kormányellenes tüntetést tart Zágrábban. január 25. – Bulgáriában ötnapos kormányválság veszi kezdetét, amelynek lezárásaként Kiosszeivanov miniszterelnök átalakítja kormányát. január 26. – Ausztriában újabb államellenes nemzetiszocialista összeesküvést lepleztek le. Bécsben az államkancellária sorozatos letartoztatásokat foganatosít. január 27. – A Nemzetek Szövetsége kimondja, hogy felszabadítja Magyarországot a pénzügyi ellenőrzés alól.
Február február 1. – Sztranyavszky Sándor és Darányi Kálmán kezdeményezésére megalakul a Gömbös Gyula Társaság. február 4. – Hitler felmenti Werner von Blomberg hadügyminisztert tisztségéből, és „személyesen veszi át” az egész véderő fölött a parancsnokságot. február 5. – Horthy Miklós kormányzó megkezdi négynapos látogatását Ignacy Mościcki lengyel köztársasági elnöknél. február 8. – A szudétanémetek és a Szlovák Néppárt képviselői Rózsahegyen a közös fellépésről tárgyalnak. február 10. Az Octavian Goga vezette román kormány lemond. Romániában bevezetik a királyi diktatúrát. február 11. – Romániába Miron Cristea pátriárka alakít kormányt. február 12. – Kurt Schuschnigg szövetségi kancellár Ausztria nevében megköti Hitlerrel, az ún. berchtesgadeni megállapodást, amely biztosítja Ausztriát, hogy Németország nem veszélyezteti Ausztria függetlenségét. A biztosíték fejében Ausztria nem akadályozza az osztrák nemzeti szocialisták, Vaterländische Front keretében való szervezkedését. február 15. – Ausztriában berchtesgadeni megállapodásnak megfelelően amnesztiában részesítik a politikai foglyokat. február 16. – Ausztriában megalakul Kurt Schuschnigg negyedik kormánya. Ausztria új bel- és biztonságügyi minisztere a nemzetiszocialista érzelmű Arthur Seyß-Inquart lesz. február 21. – Széll József belügyminiszter rendeletben betiltja a Szálasi Ferenc vezette Magyar Nemzeti Szocialista Pártot, arra hivatkozva, hogy az azonos a már betiltott Nemzeti Akarat Pártjával. Szálasit és 72 társát rendőri felügyelet alá helyezik. február 22. – A magyar Koronatanács elfogadja a légierő fejlesztését szolgáló „Huba” tervet, amely egy repülőhadosztály felállítását tartalmazza. február 24. – Romániában népszavazás erősíti meg az új alkotmányt, amelynek kihirdetése 27-én történik meg. február 28. – Életbe lép Magyarországon az 1936. április 24-én kötött lengyel-magyar konzuli egyezmény.
Március 200px|bélyegkép|jobb| Ausztria katonai lerohanását követően március 15-én Hitler Bécsben a Heldenplatzon tartott nagygyűlésen bejelenti Ausztria „csatlakozását” a Német Birodalomhoz (Anschluss) március 5. – Darányi Kálmán magyar miniszterelnök Győrben meghirdette a fegyverkezési programot (győri program).</ref> március 9. – Kurt Schuschnigg Ausztria szövetségi kancellárja váratlanul bejelenti innsbrucki beszédében, hogy március 13-ára népszavazást rendel el, a "szabad és keresztény Ausztria biztosítása" érdekében. március 10. – Hitler a korábban kötött berchtesgadeni megállapodás megszegésével vádolja meg Ausztriát, az elrendelt választások kapcsán, s ezzel a szerződés a német fél részéről érvényét vesztette. március 11. A nagy létszámú német hadsereg első gépesített alakulatai átlépik Ausztria határát. A csehszlovák kormány érdeklődésére Hermann Göring biztosítja a köztársaság berlini nagykövetét, hogy Németország Csehszlovákia irányában „semmiféle támadó akcióra nem gondol”. Ezzel párhuzamosan Joachim von Ribbentrop biztosítja Krofta csehszlovák külügyminisztert, hogy Németország magára nézve kötelezőnek ismeri el az 1925. október 16-án kötött német–csehszlovák döntőbírósági egyezményt. március 12. – A német hadsereg megszállja Ausztriát, Miklas szövetségi elnök „lemond”, Kurt Schuschnigg szövetségi kancellárt elfogják és ismeretlen helyre hurcolják. március 13. Ausztriában a nemzetiszocialista Arthur Seyß-Inquart alakít kormányt. Az osztrák államtanács kimondja Ausztria csatlakozását Németországhoz, vagyis „Ausztriának Németországgal való egyesülését” (Anschluss). (Ausztria állami léte átmenetileg megszűnik.) A jugoszláv kormány az Anschlusst német belügynek nyilvánítja. március 15. Hitler bejelenti Bécsben az Anschlusst. Anglia, Franciaország nagyköveteik révén tiltakoznak Ausztria törvényellenes és erőszakos megszállása ellen. (A francia kormány nemzetközi beavatkozást javasol, amelyet Benito Mussolini elutasít.) március 17. – Hull, az Amerikai Egyesült Államok külügyminisztere kijelenti az osztrák-ügy kapcsán, hogy „Amerika teljes erővel ragaszkodik a nemzeti jogrend alapelveihez”. március 17–19. – Lengyelország ultimátumban követeli Litvániától a diplomáciai kapcsolatok felvételét a lengyel állammal és a Vilnó-határ elismerését. (Litvánia elfogadja a lengyel követeléseket.) március 18. – A német kormány közli a Népszövetséggel, hogy „Ausztria Németországhoz csatlakozott”. március 19. – Litvánia megköti Lengyelországgal a legnagyobb kedvezmény elvén alapuló lengyel-litván kereskedelmi egyezményt. március 21. – Németország bejelenti, hogy Ausztria kilép a Népszövetségből. március 23–24. – A csehszlovákiai polgári német pártok beolvadnak a Szudétanémet Pártba és a kormány két német minisztere benyújtja lemondását.
Április 200px|bélyegkép|jobb|Ausztriában április 10-én népszavazással döntenek a Német Birodalomhoz való csatlakozás (Anschluss) tárgykörében. április 8. – Magyarországon Darányi benyújtja a zsidóság jogfosztottságát kimondó első törvényjavaslatát. (1938. XV. t.c.) április 10. – Népszavazás Ausztriában a Német Birodalommal való egyesülés tárgyában. A szavazások idejére a nyugalmat, a német hadsereg biztosítja. A fegyverek árnyékában lezajló népszavazáson 99,75% igen szavazat érkezik. Így Hitler „jogilag is alátámasztotta” az Anschlusst. április 12. – Franciaországban megbukik a népfrontkormány. április 21. – Hitler és a német vezérkar kidolgozzák a „Fall Grün” nevet viselő katonai akciót, melynek célja Csehszlovákia megtámadása. április 23. – Hitler az egyesítés birodalmi megbízottjává Josef Bürckel nemzeti szocialista körzetvezetőt nevezte ki Ausztriában. április 24. – Konrad Henlein, a csehszlovákiai Szudétanémet Párt elnöke Karlovy Vary-i beszédében bejelenti pártja autonomista-föderalista követeléseit, s egyúttal követeli a náci ideológia szabad terjesztését. április 27. – Zogu, albán király Tiranában nőül veszi Apponyi Géraldinet.
Május május 2. – Hitler, megkezdi egyhetes Olaszországi látogatását, ám Itália népe hűvös fogadtatásban részesíti. május 4. – A Román miniszterelnökség keretében kisebbségi főkormánybiztosság jön létre. május 7. – Anglia és Franciaország kormányai a német kisebbségekkel való megegyezésre szólítják fel a prágai kormányt. május 12. – Lemond a Darányi-kormány. május 13. – A csehszlovák kormány elfogadja a nemzetiségi statútum alaptervezetét. május 14. – Magyarországon Imrédy Béla alakít kormányt.Bölöny József-Hubai László: Magyarország kormányai. 1848–2004. 5. bőv. és jav. kiad., Akadémiai Kiadó, Budapest, 2004. 99. p. május 15. – A csehszlovák kulturális élet képviselői „Hűek maradunk!” címmel kiáltványt adnak közre. (A kiáltványt szeptemberig több mint egymillióan írnak alá.) május 19. – Német csapatösszevonások kezdődnek a csehszlovák határon. május 20. – A csehszlovák kormányt részleges mozgósítást rendel el a német határ mentén. május 21. Csehszlovákia két hadosztályt mozgósít, és fegyverbe szólítja a szakbeosztású tartalékosokat. A közel 300 000 embert érintő mozgósítást, mind Párizs, mind London elsietettnek ítéli, és tárgyalásokat sürget a felek között. Németország „bejelenti” Ausztria kilépését a Népszövetségből. Cujamai mészárlás május 22. – Georgi Kyoseivanov bolgár miniszterelnök bejelenti a „parlamentáris kormányzáshoz való visszatérést”. (A megalakuló szobranje első ülésén 101 kormányt támogató és 59 ellenzéki képviselő jelenik meg a bolgár parlamentben.) 200px|bélyegkép|jobbra|Szent Jobb a Koronázó Templomnál május 25. – A 34. Eucharisztikus világkongresszus kezdőnapja Budapesten, amely egyben a Szent István-év, az első magyar király halálának 900 éves évfordulója alkalmából rendezett ünnepségsorozat nyitórendezvénye. május 28. – A belgrádi repülőkiállítás alkalmával nagyszabású német légi bemutatót rendeznek, amely az adott politikai helyzetben demonstratív jelleget ölt. május 29. – Az Eucharisztikus világkongresszus zárónapja. május 29. – Magyarországon elfogadják az első zsidótörvényt.
Június június 4. – Az Andrej Hlinka vezette Szlovák Néppárt a pozsonyi nagygyűlésén követelik Szlovákia autonómiáját. június 5. – Véget ér a bolgár-görög vámháború. Megtörténik az első kereskedelmi jegyzékváltás a két állam között. június 7. – A Szudétanémet Párt (Sudetendeutsche Partei – SdP) elutasítja a csehszlovák nemzetiségi statútumot és a karlsbadi pontokat terjeszti be rendezési javaslatként. június 29. – Milan Hodža csehszlovák miniszterelnök az Egyesült Magyar Párt vezetőivel tárgyal, akik az autonóm Szlovákián belüli magyar autonómia megvalósítását sürgetik.
Július július 6. – A bíróság „az állami és társadalmi rend erőszakos felforgatására és megsemmisítésére irányuló bűntettben” bűnösnek találja és háromévi fegyházra ítéli Szálasi Ferencet.Paksy Zoltán: A nyilas hatalomátvétel, 1944. október 15-16. In.: Rubicon. XXXV. évf., 405. (2024/10.) szám, 56. oldal, ISSN 0865-6347 július 12. – Édouard Daladier francia miniszterelnök párizsi beszédében biztosítja Csehszlovákiát a francia segítségről, a felmerült német–cseh államviszály kapcsán.
július 26. – Az angol kormány felkéri Lord Walter Runcimant, hogy vállaljon közvetítő szerepet a csehszlovák kormány és a szudétanémetek között támadt államviszály békés elintézése érdekében (Runciman-jelentés). július 27. – Lord Runciman párizsi látogatását követően Georges Bonnet francia külügyminiszter kijelenti a szudétanémet kérdés kapcsán, hogy a korábban Csehszlovákiának megígért francia segélynyújtás, csak az angol támogatással egyidőben lép életbe. július 29. – Japán-szovjet katonai összetűzés kezdődik Távol-Keleten, a Haszan-tónál. július 31. – Balkán-antant államai megegyeznek Szalonikiben, amelynek értelmében a Balkán-paktum aláíró államai feloldják Neuvilly-i békeszerződés katonai záradékát, s Bulgária visszakapja fegyverkezési egyenjogúságát.
Augusztus augusztus 3. – Lord Walter Runciman, megkezdte tárgyalásait Prágában a szudétanémet kérdés békés elrendezése érdekében. augusztus 10–15. – Német részről katonai előkészületek történnek a Csehszlovákia elleni felvonulásra. augusztus 14. – Románia életbe lépő új közigazgatási törvénye értelmében, lehetővé válik a nemromán többségű községekben a kisebbségi nyelv hivatalos használata. augusztus 16. – Andrej Hlinka a katolikus papból lett Csehszlovák politikus, a Szlovák Néppárt elnöke, a szlovák autonómiai mozgalom vezetője, a rózsahegyi plébánián váratlanul elhunyt. („Én vagyok a szlovák Hitler [...]”-jelentette ki Hlinka egy korábbi beszédében.) augusztus 18. – A magyar országgyűlés Székesfehérvárott kihelyezett ülést tart Szent István király halálának 900. évfordulója tiszteletére és törvényt hoz „Szent István király dicső emlékének megörökítéséről”, melyben augusztus 20-át nemzeti ünnepnek nyilvánítja.1938. évi XXXIII. törvénycikk Szent István király dicső emlékének megörökítéséről - Ezer év törvényei
augusztus 18. – Szent István napi ünnepély a Szent György téren, a Várban.