1865

Események Határozott dátumú események január 5. – A korábban a konstantinápolyi pátriárka alá tartozott román ortodox egyház önállóvá válik. február 18. – Robert E. Lee tábornok, a Konföderáció főparancsnoka levélben közli a déli kongresszussal, hogy feltétlenül szükség van a déli feketék mozgósítására, és aki hűen szolgál, azt szabadítsák fel. (A képviselők ugyan 40:37 arányban megszavazták az indítványt, a szenátus viszont egyetlen szavazattöbbséggel elvetette.) március 29. – Lewis farmi ütközet április 9. – Lee tábornok leteszi a fegyvert Ulysses Grant előtt Appomattoxnál. április 15. – Andrew Johnson – a Lincoln elleni halálos merénylet másnapján – átveszi az elnöki tisztséget. október 8. – Esztergomban megnyílik a Papnevelő Intézet, amelynek alapkövét még 1820-ban tették le. december 6. – A Kolozsváron november 18-án kezdődött országgyűlés deklarálja Erdély unióját Magyarországgal. december 6. – Elfogadják az Egyesült Államok alkotmányának 13. kiegészítését a rabszolgaság megszüntetéséről. december 11. – Pesten felavatják a Magyar Tudományos Akadémia épületét.

Határozatlan dátumú események Zsolnay Vilmos megalapítja porcelángyárát. Európában először Franciaországban észlelik a filoxérát, ahonnan továbbterjed a környező államokba.

Az év témái 1865 az irodalomban november 26. – Megjelenik az „Alice Csodaországban” című könyv. Genfben megjelenik Horváth Mihály Magyarország függetlenségi harcának története című háromkötetes munkája. (Magyarországon rögtön betiltották.)

1865 a tudományban Nemzetközi Távíró Unió első kongresszusa Párizsban. Vámbéry Ármin könyve a közép-ázsiai utazásairól. Siemens–Martin-acélgyártási eljárás. Gregor Mendel kiadja örökléstani művét. Louis Pasteur feltalálja a pasztőrözést.

1865 a vasúti közlekedésben január 1. – Megnyílik a Csernavoda–Kösztendzse vasútvonal. szeptember 21. – Átadják a Sopron és Nagykanizsa közötti vasutat. Születések január 2. – Heikki Paasonen finn nyelvész, finnugrista, a MTA tiszteleti tagja († 1919) január 8. – Magyary-Kossa Gyula farmakológus, egyetemi tanár, MTA tagja († 1944) február 13. – Csók István festőművész († 1961) február 16. – Bánlaky József honvédtiszt, hadtörténész († 1945) február 17. – Ernst Troeltsch, német evangélikus teológus, vallásfilozófus és történetfilozófus († 1923) február 21. – Kenyeres Balázs igazságügyi orvos, hisztológus, az MTA tagja († 1940) február 25. – Andranik Ozanján örmény tábornok, szabadságharcos, az örmények nemzeti hőse († 1927) február 28. – Baross Károly agrárpolitikus, gazdasági író, szerkesztő. († 1905) március 12. – Tutsek Anna ifjúsági író († 1944) április 1. – Zsigmondy Richárd magyar származású osztrák-német vegyész, Nobel-díjas kémikus, a kolloidkémia kiemelkedő alakja († 1929) április 9. – Erich Ludendorff, az I. világháború egyik vezető német tábornoka; puccsista, a náci párt képviselője a Reichstagban, vallásalapító († 1937) április 26. – Akseli Gallen-Kallela, finn festőművész, építész, iparművész († 1931) április 29. – Jankovich Béla oktatáspolitikus, közgazdász, az MTA tagja, 1913–1917 között Magyarország vallás- és közoktatásügyi minisztere († 1939) május 16. – Holló Barnabás, szobrászművész († 1917) május 25. – Pieter Zeeman, holland fizikus aki 1902-ben megosztott fizikai Nobel-díjat kapott Hendrik Lorentz-cel, amiért felfedezte a róla elnevezett Zeeman-effektust († 1943) május 31. – Chernel István magyar ornitológus († 1922) június 9. - Carl Nielsen dán zeneszerző († 1931) és Albéric Magnard francia zeneszerző († 1914) június 13. – William Butler Yeats Nobel-díjas ír költő, elbeszélő († 1939) augusztus 1. – Széchenyi Andor, utazó († 1907) augusztus 17. – Némethy Géza klasszika-filológus, irodalomtörténész, az MTA tagja († 1937) szeptember 11. – Abonyi Árpád író, újságíró († 1918) szeptember 25. – Henri Lebasque francia posztimpresszionista festő († 1937) szeptember 30. – Grósz Emil orvos, szemész, 1905–1936 között a budapesti I. számú szemklinika igazgatója († 1941) október 1. – Paul Dukas, francia zeneszerző († 1935) október 16. – Baross László, mezőgazdász, búzanemesítő († 1938) október 16. – Cserzy Mihály, író († 1925) október 31. – Feleky Sándor, orvos, költő († 1940) november 2. – Warren G. Harding, az Amerikai Egyesült Államok 29. elnöke, hivatalban 1921–1923-ig († 1923) november 11. – Szász Károly magyar politikus, író, kritikus, akadémikus († 1950) december 26. – Róth Miksa, üvegfestő († 1944) december 30. – Rudyard Kipling, Nobel-díjas angol író († 1936)

Halálozások február 27. – Jósika Miklós író (* 1794) március 10. – Szabó Imre honvédtiszt, hadügyi államtitkár (* 1820) március 18. – Friedrich August Stüler német építész és építészeti író (* 1800) április 13. – Achille Valenciennes francia zoológus (* 1794) április 15. – Abraham Lincoln az Egyesült Államok 16. elnöke (* 1809) április 25. – Kmety György honvéd tábornok (* 1813) május 4. – Christian Heinrich Grosch norvég építész (* 1801) május 29. – Eduard Knoblauch német építész (* 1801) június 8. – Joseph Paxton francia kertész, építész (* 1801) július 6. – Zsófia badeni nagyhercegné, svéd királyi hercegnő, Vasa hercegnője, házassága révén Baden nagyhercegnéje (* 1801) augusztus 13. – Semmelweis Ignác orvos, az „anyák megmentője” (* 1818) augusztus 29. – Bulcsú Károly református lelkész, tanár (* 1823) november 19. – Dobos Dániel költő (* 1830) november 28. – Brzezina Frigyes városbíró (* 1802) december 31. – Fredrika Bremer svéd író és feminista aktivista (* 1801)

Jegyzetek

Kategória:19. század