Zaklopača () település Bosznia-Hercegovinában, Milići községben, a Bijeljinai régióban, a Szerb Köztársaság területén.
Fekvése A település Bosznia-Hercegovina keleti részén, Zvorniktól légvonalban 25, közúton 40 km-re délre, községközpontjától légvonalban 5, közúton 6 km-re nyugatra, a Javor-hegység területén, a Studeni Jadar-folyó völgyében és a tőle délre emelkedő magaslatokon, 300-630 méteres magasságban fekszik.Topografska karta Zvornik 477-3-1 A közösséghez Zaklopača, Vukovići, Gornji Zalukovik, Zagrađe, Podgora, Podbirač, Biljeg, Lukavica és Gerovi települések tartoznak.
Népessége Nemzetiségi csoport Népesség1991 Népesség2013Szerb146138Bosnyák288142Horvát00Jugoszláv00Egyéb30Összesen437280
Története A térség 1878-ig tartozott az Oszmán Birodalomhoz. Ekkor a berlini kongresszus határozata alapján az Osztrák-Magyar Monarchia katonai megszállása alá került, mely 1908-ban annektálta Bosznia-Hercegovinát. 1879-ben az első osztrák-magyar népszámlálás során a Vlasenicai járáshoz és Zaklopača községhez tartozó településnek 15 háztartása és 98 muszlim lakosa volt.Haupt übersicht der politischen Eintheilung von Bosnien und der Herzegovina 1879. 99. o. 1910-ben a Vlasenicai járáshoz és Zaklopača községhez tartozó településen 25 háztartást, 95 muszlim és 40 ortodox szerb lakost találtak.Die ergebnisse der volkzählung in Bosnien und der Herzegovina 1910. Statistichendepartment der landesregierung, Sarajevo, 1912. 134. o. A monarchia szétesésével 1918-ban előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd 1929-től a Jugoszláv Királyság része lett. Az 1929-es törvény értelmében, amikor Bosznia-Hercegovinát négy banovinára, Drinskára, Vrbaskára, Zetskára és Primorskára osztották, a település a Drinska banovina (Drinai Bánság) része lett, amelynek székhelye Szarajevó volt. A Független Horvát Állam (NDH) 1941 áprilisában történt megalakulásával a település is ennek része lett. 1941 őszén Zaklopača faluban Jezdimir Dangić parancsnoksága alatt a csetnikek 81 bosnyákot zártak be egy mektebbe, majd benzint öntöttek rá és a benne fogva tartott muszlim bosnyákokkal együtt felgyújtották.Zločini i žrtve, Državna komisija za prikupljanje činjenica o ratnim zločinima – općinska komisija Živinice, Živinice, 1995, 54. o. A második világháború után 1992-ig a település a szocialista Jugoszlávia keretében a Bosznia-Hercegovinai Népköztársaság része volt.
A boszniai háború idején a falu bosnyák lakossága a szerb etnikai tisztogatás áldozata lett. 1992. május 16-án a szerb erők megközelítették a falut, és felszólították a bosnyák lakosokat, hogy adják át fegyvereiket. Amikor a szerbek megtudták, hogy a lakosok gyakorlatilag fegyvertelenek, legalább 65 bosnyák férfit, nőt és gyermeket mészároltak le. Kevesebb mint tizenöt perc alatt megölték az összes bosnyákot, akit a mezőn, a házak előtt és a házakban találtak. A meggyilkoltak között 13 gyermek és 17 nő volt.Husejin Omerović: Vlasenica – The continuity of the great serbian crime, Monumenta Srebrenica, book 9. Tuzla – Srebrenica 2019. Számos muszlimot szállítottak és tartottak fogva a Sušica táborban, ahol 1992 júniusa és szeptembere között dolgoztatták és kínozták őket. 1992. szeptember 30-án éjjel mészárlást követtek el, amikor a Sušica táborban a fennmaradó 140-150 fogvatartottat buszokkal elszállították a táborból, majd kivégezték őket. A boszniai háborút lezáró daytoni békeszerződés rendelkezése alapján az ország területét felosztották a Bosznia-hercegovinai Föderáció és a boszniai Szerb Köztársaság között. A békeszerződés utáni területmegosztási megállapodás értelmében a falu a Boszniai Szerb Köztársasághoz és Milići községhez került.
Zaklopača területén a háború után két tömegsírt találtak. Az elsőt 1998-ban, a másodikat 2004-ben tárták fel. Az első sírban nyolc ember maradványait találták meg, de azt is megállapították, hogy a helyszínt megbolygatták és a holttesteket egy másik helyre szállították. A második sírt az elsőtől 500 méterre találták meg. Ez 54 háborús áldozat maradványait tartalmazta, köztük 11, négy és 12 év közötti gyermeket. A legfiatalabb áldozat a négyéves Naida Hodzic volt, a legidősebb pedig a 62 éves Fatima Berbic.
Nevezetességei Crkvina – késő ókori templom maradványai. A lelőhelyen 1971-ben M. Gabričević végzett próbaásatást. Feltárták a bazilika apszisát, déli falának egy részét és narthexét (hossza kb. 20,30 méter). Az apszisban látható a subselium, a cathedra maradványai és az oltár válaszfalának alapjai, valamint a csiszolt padlóburkolat és a falon freskóvakolat maradványai, vörös sávdíszítéssel és kisebb keresztekkel. A bazilika püspöki jellegű volt. Késő antikvitásból, az 5. század végéről és a 6. század elejéről származik. Középkori nekropolisz maradványai. 12 láda alakú szarkofág és sztélé alakú stećak maradt fenn a késő középkorból.
Jegyzetek
További információk A község hivatalos oldala
Kategória:A Bijeljinai régió települései