bélyeg|Riquet szobra Toulouse-ban Pierre-Paul Riquet, de Bonrepos báró (Béziers, 1609. június 29. (egyes források szerint 1604) – 1680. október 4.) a Canal du Midi megépítéséért felelős mérnök és csatornaépítő.
Korai évei Paul Riquet néven született a franciaországi Languedoc régióban, Béziers-ben, François-Guillaume Riquet ügyvéd, államügyész és üzletember legidősebb fiaként. Fiatalon Riquet-t csak a matematika és atermészettudományok érdekelték.
Élete Languedoc fermier généraljaként („generális földműves”) adószedő volt, aki a sóadó (gabelle) beszedéséért és kezeléséért volt felelős Languedocban. 1630-ban kinevezték adószedővé, és a katalán hadsereg lőszerszállítója is volt. Meggazdagodott, és a király engedélyt adott neki saját adók kivetésére. Ez még nagyobb vagyonhoz juttatta, ami lehetővé tette számára, hogy nagyszabású projekteket valósítson meg Nagy műszaki szakértelemmel.
1651-ben megvásárolta a bonrepos-i kastélyt Toulouse északkeleti részén, Verfeil mellett.
A Midi-csatorna balra|bélyegkép|Sztélé a toulouse-i székesegyházban Riquet volt az a férfi, aki megépítette azt a 240 kilométer hosszú mesterséges vízi utat, amely Franciaország déli partvidékét köti össze Toulouse-zal, hogy aztán csatlakozzon a Vizcayai-öbölbe vezető csatorna-/folyórendszerhez – ez volt a 17. század egyik legnagyobb mérnöki bravúrja. A logisztika hatalmas és összetett volt, olyannyira, hogy más mérnökök, köztük az ókori rómaiak is, már megvitatták az ötletet, de nem folytatták. A Napkiràly ennek ellenére szerette volna, ha a projekt megvalósul, nagyrészt a dél-spanyolországi áruszállítás és kereskedelem növekvő költségei és veszélyessége miatt, ahol a kalózok gyakoriak voltak.
A Canal du Midi tervezése, finanszírozása és építése 1665-től teljesen lekötötte Riquet-t. Számos probléma merült fel, többek között a dombok megkerülése és egy olyan rendszer biztosítása, amely a száraz nyári hónapokban vízzel látta volna el el a csatornát. A zsilipépítés fejlődése és egy 6 millió köbméteres mesterséges tó, a Saint-Ferréol-tó (Bassin de St. Ferréol) létrehozása, amely a Naurouze vízgyűjtője közelében lévő Fekete-hegy patakjaiból nyerte a vizet, megoldást kínált. 1668-ban a király árverésre kérte fel a csatorna földesurait. Ekkor szerezte meg Riquet a tulajdonjogot, és mint ilyen, a „Canal du Midi urává” vált.
Az építkezés magas költségei felemésztették Riquet személyes vagyonát, a látszólag leküzdhetetlen problémák miatt szponzorai, köztük XIV. Lajos is, elvesztették érdeklődésüket. Riquet főbb mérnöki eredményei közé tartozott a Fonseranes zsiliplépcső és a Malpas-alagút, a világ első hajózható csatornaalagútja. A csatorna 1681-ben készült el, nyolc hónappal Riquet halála után.
Eredményeiért XIV. Lajos királávy 1666. november 20-án bonrepos bárójvá nevezte ki. Riquet megszerezte a Caraman főúri címét második fiának, Pierre-Paul II Riquet de Caramannak, és a királyi seregek altábornagyi rangját vásárolta meg neki a Francia Gárda kötelékében. Mivel II. Pierre-Paul gyermektelenül halt meg, 1722-ben elhunyt testvére legidősebb fiát, Victor-François de Riquet de Caramant]] (1698–1760) tette meg örökösévé.
Magánélete bélyeg|Második fia, Pierre-Paul II Riquet de Caraman portréja 1637 körül Riquet 19 éves korában feleségül vette Catherine de Milhau-t. Hét gyermekük született, akik közül öten érték meg a felnőttkort, két fiú és három lány, köztük:
Jean-Mathias de Riquet (1638–1714), aki Marie Madeleine de Broglie-t, Victor-Maurice, Broglie grófjának lányát vette feleségül, akinek 1699-ben bekövetkezett halála után Marie Louise de Montaigne-t, Nicolas de Montaigne lányát vette feleségül. Élisabeth de Riquet (*1645) Pierre-Paul II Riquet (1646–1730), aki 1670-ben megszerezte Caraman grófságot; nőtlenül halt meg. Marie de Riquet (1648–1686) Catherine de Riquet (1652–1719), akit Jacques de Barthélémy de Gramont Lanta vett feleségül Anne de Riquet (1653–1720)
A báró 1680. október 4-én hunyt el. A toulouse-i Saint-Étienne-székesegyházban van eltemetve.
Jegyzetek
Fordítás
Kategória:Franciák Kategória:1680-ban elhunyt személyek Kategória:1609-ben született személyek