A Perekop-földszoros vagy Perekop-földnyelv (, , , szó szerint „Árok-földnyelv”) az a keskeny, 5–7 kilométer széles földszoros, amely a Krím félszigetet köti össze Ukrajna szárazföldi területével. A földnyelvet nyugaton a Fekete-tenger, keleten pedig a Szivas lagúnarendszere fogja közre. A földnyelv a „Perekop” nevet az Or-kapi erődről (Or Qapi) kapta.
Az ukrán Krími Autonóm Köztársaság és a Herszoni terület közötti határ a földnyelv északi részén halad át. Az orosz katonai megszállás és a Krím 2014-es annektálása óta ez egyben az Orosz Krími Köztársaság de facto északi határa is. A sföldszoroson található Perekop, Armijanszk, Suvorove, Voloszinyje és Krasznoperekopszk települések. Az Észak-krími-csatorna a szoroson haladt át, és a Dnyeper folyóból látta el édesvízzel a Krím-félszigetet. Ukrajna 2014-ben lezárta a csatornát, és a vízellátást csak részben pótolták más helyi és orosz források.
A földnyelv déli részén gazdag sólelőhelyek találhatók, amelyek kereskedelmi szempontból fontosak a régió számára.
Története A térség stratégiai és kereskedelmi jelentősége, valamint a Krím félsziget felé vezető átjáróként betöltött stratégiai szerepe miatt a földnyelven különösen heves csaták dúltak. Az ókorban és a bizánci korszakban a görögök erődítették meg a területet, majd később a krími tatárok is, akik a névadó Or Qapi erődjét is építették. A 15. században a térség a Genovai Köztársaság gyarmatává vált. 1783-ban a terület az Orosz Birodalom részévé vált, ami Perekopot a Tavrijai kormányzóság székhelyévé tette.
A Lozova–Szimferopol vasútvonal 1870-es évekbeli megépítése a Szivas felett jelentősen csökkentette a földnyelv jelentőségét, bár a Herszon–Dzsankoj vasútvonal és az itt átvezetett Észak-krími-csatorna megépítése ismét fellendítette a térség gazdaságát.
1920 novemberében, az orosz polgárháború idején súlyos harcok zajlottak itt a Vörös Hadsereg és a Krímet ellenőrző Pjotr Nyikolajevics Vrangel fehér csapatai között. A csatából a Vörös Hadsereg került ki győztesen, de 140 000 civil menekült a Fekete-tengeren át Isztambulba. A bevehetetlennek hitt Perekop-erődöt a bolsevikok a sekéy Szivason átgázolva kerülték meg, a hadműveletben részt vett Zalka Máté is.
A második világháború alatt a német és román csapatok Erich von Manstein parancsnoksága alatt a Perekop-földhídon keresztül hatoltak be a Krím félszigetre. A szorosért vívott csata 1941. szeptember 24-től öt napig tartott, mire a tengelyhatalmak biztosították a szoros ellenőrzését. Október 27-én a tengelyhatalmak tovább nyomultak előre a Krímben, ami Szevasztopol ostromához vezetett, és 1942 júliusában a Krím-félsziget teljes elfoglalásával zárult. 1944. május 9-én a Vörös Hadsereg visszaszerezte az irányítást a Krím felett. 1954-ben a Krímmel együtt az Ukrán SZSZK része lett.
2014. március 2-án arról számoltak be, hogy orosz csapatok árkokat ástak a Krím és az ukrán szárazföld közötti, a földnyelven átfutó határ mentén. Hamarosan ez lett a de facto határ az orosz ellenőrzés alatt álló Krím félsziget és Ukrajna többi része között 2022. február 24-ig, amikor az orosz erők átlépték a határt az Ukrajna elleni inváziójuk során, és egyoldalúan annektálták az ukrán szárazföld szomszédos területeit.
Jegyzetek
Fordítás
Kategória:Földszorosok Kategória:Krím Kategória:Ukrajna földrajza