VII. Gergely, világi nevén Zervoudakisz vagy Papadosztavrinósz görög ortodox pap, a Konstantinápolyi Ökumenikus Patriarchátus pátriárkája volt 1923. december 6. és 1924. november 17. között.
Élete 1850-ben született a Szífnosz szigetén található Sztravri (Apollónia) településen. Tanulmányait a khalkédóni teológiai iskolában végezte, ahol 1882-ben végzett, „A négy evangélium hitelességéről” című értekezésének benyújtásával. Pályafutását a rodoszi metropoliszban kezdte, ahol diakónusként, majd protoszünkelloszként szolgált. 1887-ben Myra püspökévé választották, 1892-ben Szerrák metropolitája lett, 1909-ben Kyzikosz, majd 1913-ban Khalkédón metropolitájává nevezték ki. A kis-ázsiai hadjárat idején, amikor az Ökumenikus Patriarchátus megszakította kapcsolatait a Fenséges Portával, Gergely ellenezte a döntést, lemondott több egyházi tisztségéről, és visszavonult egyházmegyéjébe.
1923. december 6-án, Meletiosz Metaxakisz lemondása után, a konstantinápolyi patriarchátus új pátriárkát választott. A török hatóságok feltételként szabták, hogy a megválasztott pátriárka török állampolgár legyen. A választáson csak a Konstantinápolyban tartózkodó püspökök vehettek részt, és Gergelyt választották meg, mivel nem vett részt korábbi politikai konfliktusokban, és jó kapcsolatokat ápolt a török hatóságokkal. Megválasztása után levelet küldött a török kormánynak, azonban a „Török Ortodox Egyház” néven ismert mozgalom vezetője, Papa Euthüm és hívei megpróbálták megakadályozni beiktatását. Gergelyt végül 1923. december 30-án iktatták be hivatalába. 1924 februárjában az egyházi bíróság elítélte Papa Euthümet „frakciózás és lázadás” miatt. Ugyanebben az időszakban más egyházi vezetők is fegyelmi eljárás alá kerültek az Ökumenikus Patriarchátus joghatóságán kívüli tevékenységek miatt. Patriarchátusa idején elismerték a Lengyel Ortodox Egyház autokefáliáját, valamint új metropoliszokat hoztak létre, többek között a Hercegszigetek, Közép-Európa és Ausztrália területén. Az egyház ekkor hivatalosan áttért a Gergely-naptár használatára.
1924 szeptemberében epekövesség alakult ki nála, amely elzáródásos sárgasághoz vezetett. Betegsége nem volt kezelhető, és egy éves pátriárkaság után 1924. november 17-én elhunyt Konstantinápolyban 74 éves korában.
Fordítás
Források Μάμαλος, Γεώργιος-Σπυρίδων (2009). Το Πατριαρχείο Κωνσταντινουπόλεως στο επίκεντρο διεθνών ανακατατάξεων (1918-1972): εξωτερική πολιτική και οικουμενικός προσανατολισμός. Διδακτορική διατριβή, Εθνικό και Καποδιστριακό Πανεπιστήμιο Αθηνών (ΕΚΠΑ).
Kapcsolódó szócikkek Konstantinápolyi pátriárkák listája
Kategória:Ortodox kereszténység Kategória:Konstantinápolyi ortodox egyház Kategória:Konstantinápolyi pátriárkák Kategória:1850-ben született személyek Kategória:1924-ben elhunyt személyek