I. Theoleptosz (), 1513 és 1522 között volt Konstantinápoly ökumenikus pátriárkája.
Élete Theoleptosz Krétáról vagy Épeiroszból származott. Szerzetesként élt együtt I. Pakhómiosz konstantinápolyi pátriárkával, aki később Ioannina metropolitájává nevezte ki. Miután I. Pakhómiosz mérgezés következtében meghalt, Theoleptosz azonnal Adrianopoliszba (Edirnébe) utazott, ahol I. Szelim oszmán szultán kegyeibe férkőzött. A pátriárkai kinevezésekkel járó szokásos illeték megfizetését követően a szultán őt nevezte ki Konstantinápoly pátriárkájává. Ezt követően Theoleptosz Konstantinápolyba utazott, ahol 1513 közepén sor került hivatalos megválasztására és trónra iktatására.
Konstantinápoly pátriárkájának hatalma jelentősen megnövekedett az oszmán–mamlúk háború (1516–1517), valamint Szíria, Palesztina és Egyiptom I. Szelim általi meghódítása következtében. Az alexandriai, antiókhiai és jeruzsálemi pátriárkátus az Oszmán Birodalom részévé vált. Bár ezek az egyházak megőrizték vallási autonómiájukat, ténylegesen Konstantinápoly pátriárkájának befolyása alá kerültek, aki a szultán közelségében működött, és a millet-rendszer keretében a birodalom valamennyi keleti ortodox keresztényének világi képviselőjeként is szolgált. Konstantinápoly befolyása a következő évszázadok során tovább erősödött, különösen a püspöki és pátriárkai kinevezések terén. Palesztina meghódítását és Jeruzsálem 1517-es oszmán elfoglalását követően Theoleptosz elérte I. Szelimnél, hogy a Szent Sír-templom továbbra is a keresztény egyház kezelésében maradhasson.
Theoleptosz 1516-tól jó kapcsolatokat ápolt III. Vaszilij moszkvai nagyfejedelemmel, akinek édesanyja az utolsó bizánci császár, XI. Kónsztantinosz unokahúga volt. A Moszkvai Nagyfejedelemség ekkorra a legerősebb független ortodox állammá vált. 1518-ban Theoleptosz Oroszországba küldte a tudóst és szerzetest, Görög Szent Maximoszt.
1520 körül I. Szelim szultán, aki a keresztény lakosság erőszakos iszlámra térítését kívánta előmozdítani, elrendelte a keresztény templomok állami lefoglalását arra hivatkozva, hogy azok védelmét biztosító firmán nem áll rendelkezésre. Theoleptosz azonban a szultánnal ápolt jó kapcsolatai, valamint egy Xenakisz nevű jogász segítségével sikeresen akadályozta meg az intézkedést. Azt az érvet terjesztette elő, hogy Konstantinápoly templomai az 1453-as ostrom során megadás útján kerültek oszmán kézre, ezért megőrizhették keresztény rendeltetésüket. Bár a megfelelő firmánt a pátriárkai hivatalban kitört tűzvész miatt nem tudták bemutatni, három idős janicsár, akik még átélték az 1453-as eseményeket, a Koránra esküdve megerősítette ezt az állítást, tanúvallomásukat pedig a szultán elfogadta.
Pátriárkaként Theoleptosz átszervezte az adrianopoliszi, a szamoszi és a havasalföldi egyházmegyék egyházi igazgatását.
1520 szeptemberében meghalt pártfogója, I. Szelim szultán, ami jelentősen meggyengítette Theoleptosz helyzetét. Röviddel ezután olyan híresztelések kezdtek terjedni, amelyek később hivatalos vádakká formálódtak, erkölcstelen magánélettel vádolva a pátriárkát. A Szent Szinódus úgy határozott, hogy bíróság elé kell állnia, azonban Theoleptosz még az ítélethozatal előtt, 1522 decemberében meghalt.
Fordítás
Források Kiminas, Demetrius (2009). The Ecumenical Patriarchate. Wildside Press. p. 38. . "Theoliptos I". Ecumenical Patriarchate. Retrieved 23 August 2011. Runciman, Steven (1985). The Great Church in captivity. Cambridge University Press. . B. G. Niebuhr, I. Bekker, ed. (1849) . "Historia Politica et Patriarchica Constantinopoleos". Corpus scriptorum historiae byzantinae, Volume 49 (in Latin). Bonn. pp. 151–152. R. Janin (1956). "Costantinople, Patriarcat grec". Dictionnaire d'histoire et de géographie ecclésiastiques (in French). Vol. 13. Paris: Letouzey et Ané. 677.
Kapcsolódó szócikkek Konstantinápolyi pátriárkák listája
Kategória:Ortodox kereszténység Kategória:Konstantinápolyi ortodox egyház Kategória:Konstantinápolyi pátriárkák Kategória:1522-ben elhunyt személyek