Premiszláva Volodimirivna (987/988 — ?) — ukrán hercegnő.
A Rurik-dinasztia képviselője. Pontos neve ismeretlen, későbbi források alapján rekonstruálva. Volodimir Szvjatoszlavics kijevi nagyfejedelem lánya, Rogneda polocki hercegnőtől. Bölcs Jaroszláv húga.
1018-ban feleségül ment Szar László magyar herceghez, I. István magyar király unokatestvéréhez, Taksony magyar fejedelem unokájához.
Ukrán hercegnő Leontij Vojtovics szerint legkésőbb 987-988-ban született. 1018-ban feleségül ment Szar László magyar herceghez I. István magyar király unokatestvéréhez, Taksony magyar fejedelem unokájához.
Egyébként Baumgarten Mikola Szar Lászlót összekeverte I. László királlyal, Prjamiszláv unokájával.
Az egyik legvitatottabb személy továbbra is Prjamiszláv Volodimirivna, akit egyes történészek és genealógusok Volodimir Szvjatoszlavics lányának és Szar László magyar fejedelem feleségének tartanak. A probléma az, hogy a középkori források nem tartalmaznak közvetlen bizonyítékot egy ilyen nevű hercegnő létezésére. Ehelyett a későbbi genealógiai rekonstrukciók különböző lehetőségeket kínálnak Szar László feleségének eredetére vonatkozóan.
Magyar Fejedelemség Ebben az időszakban a Kijevi Rusz aktívan bővítette diplomáciai kapcsolatait Közép-Európával. Nagy Vlagyimir fenntartotta politikai kapcsolatait Lengyelországgal, Csehországgal és Magyarországgal. A közvetlen források hiánya azonban nem teszi lehetővé, hogy ezt a lehetőséget megalapozott történelmi ténnyé alakítsuk.
Premiszláv története tipikus példája a középkori genealógia nehézségeinek. A főbb problémák a következők:
* a korai orosz krónikák szinte nem említik Nagy Vlagyimir összes lányát;
* a magyar krónikák elsődleges figyelmet fordítottak a dinasztia férfi ágára;
* a késői genealógiai rekonstrukciók gyakran a történelmi tényeket feltételezésekkel kombinálták;
* az új dokumentumforrások hiánya nem teszi lehetővé, hogy véglegesen megerősítsük vagy cáfoljuk Prremiszláv létezését.
Premiszláv alakjának kétségei ellenére a történetírásban elfoglalt helye továbbra is fontos. Először is, ez a probléma a kora középkor uralkodó dinasztiáinak genealógiájának rekonstruálásának összetettségét mutatja. Másodszor, tanúskodik az orosz-magyar kapcsolatok intenzitásáról, amit más megbízható 11–12. századi dinasztikus házasságok is megerősítenek. Harmadszor, a Prjamyszlavával kapcsolatos vita rámutat a 19. századi genealógiai konstrukciók kritikai megközelítésének szükségességére, amelyek nem mindig elsődleges forrásokon alapultak.
Jegyzetek