Gustav Piers Alexander von Bunge balti német származású fiziológus volt, aki jelentős kutatásokat végzett az élettan és a táplálkozástudomány területén, különösen az ásványi anyagok anyagcseréjével kapcsolatban.
Élete
Gustav von Bunge 1844. január 19-én született Dorpatban (a mai észtországi Tartu), Alexander von Bunge botanikus és Elisabeth Karolina von Pistohlkors fiaként. Tanulmányait a Dorpati Császári Egyetemen kezdte, ahol kémiát és matematikát hallgatott. Az egyetemen fiziológiából doktorált, majd 1874-ben habilitációt szerzett. Ezt követően Strasbourgban folytatta tanulmányait, majd 1882-ben a Lipcsei Egyetemen orvostudományi doktori fokozatot szerzett. Dorpati évei alatt oktatói közé tartozott Friedrich Bidder (1810–1894) fiziológus és Carl Schmidt kémikus. 1885-ben a Dorpati Egyetem docense lett. 1886-tól haláláig, 1920-ig a Bázeli Egyetem fiziológiai kémia professzoraként dolgozott. 1888 októberében a Leopoldina Akadémiájának tagjává választották.Leopoldina 24. füzet, 19–20. szám, 1888 októbere, 173 oldal, 2739. sz.
Legfontosabb kutatásai közé tartoztak a kálium és a nátrium szervezetben betöltött szerepével, valamint kölcsönhatásaival kapcsolatos vizsgálatok. Tanulmányozta továbbá a nátrium-klorid (konyhasó) és az anyagcsere kapcsolatát, illetve részletes elemzéseket végzett a vas anyagcseréjével kapcsolatban.
Több értekezést is írt az alkoholos italokról, amelyeket az egészségre és az öröklődésre nézve káros „fenyegetésnek” tekintett.
Nevéhez kapcsolódik az úgynevezett Bunge-szabály, amely a tej tápanyagtartalmára vonatkozó megfigyelésein alapul. Eszerint a tejben található tápanyagok mennyisége arányban áll az utód növekedési ütemével.
Bunge ugyan a táplálkozástudomány egyik korai kutatójaként vált ismertté, azonban elutasította a vitaminok és a vitaminhiányok elméletét. Ellenezte például Nikolaj Lunin doktori értekezését is, amely a C-vitamin és a skorbut kapcsolatával foglalkozott. Emiatt későbbi jelentőségét a vitaminok felfedezésének történetében részben vitatottá teszi, noha ásványianyag-anyagcserével kapcsolatos kutatásai fontos szerepet játszottak a fiziológiai kémia fejlődésében.
Gustav von Bunge 1920. november 5-én hunyt el Bázelben, 76 éves korában.
Művei Der Vegetarianismus (Berlin, 1885; 2nd ed., 1900) The Alcohol Question, 1886. Text-Book of Physiological and Pathological Chemistry, (translated from the fourth German edition by Florence A. Starling and edited by Ernest H. Starling, 1902). Alcoholic Poisoning and Degeneration, 1905. "Text-book of organic chemistry for medical students", 1907.
Jegyzetek
Fordítás
Források Caroline Jagella Denoth: "Gustav von Bunge" in German, French and Italian in the online Historical Dictionary of Switzerland, 8 July 2003. JN Nutrition (biography) Health, Race and German Politics Between National Unification and Nazism by Paul Weindling. Gratzer W (2006). "9. The quarry run to earth". Terrors of the table: the curious history of nutrition. Oxford: Oxford University Press. . Retrieved 27 October 2024. "Review of Text-Book of Physiological and Pathological Chemistry by Prof. G. Bunge, 2nd English edition, translated from the 4th German edition by Florence A. Starling, and edited by Prof. E. H. Starling, F.R.S." The Athenaeum (3942): 629. May 16, 1903.
Kategória:1844-ben született személyek Kategória:1920-ban elhunyt személyek Kategória:Balti németek Kategória:Fiziológusok Kategória:Antialkoholisták Kategória:A Leopoldina Német Természettudományos Akadémia tagjai