Szenes Lajos, születési és 1896-ig használt nevén Stern LajosAz engedélyt tartalmazó BM rendelet száma/évszáma: 102085/1896 (Gálszécs, 1892. március 3. – Budapest, 1965. október 2.) könyvkiadó és -terjesztő, Szenes Zsuzsa (1931–2001) textilművész és grafikus apja.
Élete Stern Miksa takarékpénztári főkönyvelő és Obláth Irén (1863–1952) fiaként született zsidó családban. Az érettségi után kereskedőnek tanult. Pályafutását 1910-ben a Révai Testvéreknél kezdte. Ekkoriban lépett be a Magyarországi Szociáldemokrata Pártba (MSZDP) és a Magántisztviselők Egyesületébe. Rövid ideig Párizsban és Berlinben járt tanulmányúton. Az első világháborúból sebesülten szerelt le. A Tanácsköztársaság idején a Szellemi Termékek Országos Tanácsának könyvelosztó részlegében dolgozott. 1920-ban a Rózsavölgyi cégnél zeneműves szakmát tanult, 1922-től a Lantos-féle antikváriumban a régi könyvekkel ismerkedett. 1924-ben a Népszava Könyvkereskedés vezetője lett. Az Erzsébet körúton működő könyvesbolt csaknem két évtizeden keresztül a magyar progresszió számára a baloldali irodalom beszerzésének egyik fő forrása lett. Sikerült megszerveznie a Bécsi Magyar kiadó, a Külföldi Munkások Kiadója (Moszkva), a párizsi Le Monde Kiadó és a prágai Práger Jenő kiadványainak tömegméretű „importját” és ezek terjesztését. A gazdasági világválság után – egy megállapodás értelmében – 1933. május 1-jén a Népszava könyvkereskedés Szenes Lajos és társa tulajdonába került. A megállapodás része volt, hogy az új tulajdonosok kizárólag olyan könyvet adhattak ki, amelyet az MSZDP előzetesen engedélyezett. Könyvkiadóként közreműködött Marx A tőkéjének Gergő Zoltán által (Nagy Gábor néven) fordított 1936. évi megjelentetésében: a kötet utolsó füzetének kinyomtatásához szükséges anyagi bázist megteremtve válhatott teljessé e kötet. Ezt követően megkezdte a Szürke Könyvek és a TÉKA (Társadalmi Könyvtár) néven ismert könyvsorozatok kiadását, melyek keretében egyebek között Molnár Erik, Gergő Zoltán, Sándor Pál, Sztálin (Botos Vince néven), Révai József (Kállai Gyula néven) írásai láttak napvilágot.
Az ország német megszállásáig, 1944. március 19-ig folytatta tevékenységét. Ekkor könyvesboltját bezárták, az ott maradt könyveket a pultokról, a polcokról és a raktárból egymás hegyére-hátára dobálták, majd elégették. Bár áttért a református hitre, a zsidótörvények alól nem mentesült, és hogy elkerülje a munkaszolgálatot, hat hónapig bujkált. A Fény utcai otthonából a szovjet hadsereg közeledése miatt családját áttelepítették egy Nyúl utcai alagsori lakásba. A harcok során házuk találatot kapott, és kiégett. A háborút követően veje lakásába, a Vilmos Császár útra (ma Bajcsy-Zsilinszky út) költöztek.
A felszabadulás után újból megnyitotta könyvesboltját, azonban az MSZDP ismét saját könyvkiadó és könyvkereskedés létesítését határozta el, ezért megvonták tőle a „Népszava” név használatára vonatkozó engedélyt. Ekkortól boltját Munkás Könyvboltnak nevezte. A Magyar Könyvkiadók és Könyvkereskedők Országos Egyesületében a budapesti könyvkereskedő-szakosztály vezetőjévé választották. 1948 áprilisában iparengedélyének szüneteltetését kérte, boltját azonban már nem nyitotta meg újra: ez év szeptemberében kinevezték az Országos Könyvhivatal terjesztési és propagandaosztályának helyettes vezetőjévé. Amikor egy év múlva az Országos Könyvhivatal megszűnt, a néhány hónapja megalakult Könyvterjesztő Nemzeti Vállalat beszerzési osztályának lett a vezetője 1951. május 1-jéig, amikor a könyvkereskedelem átszervezése következtében létrejött Állami Könyvterjesztő Vállalat keretében az Írók Könyvesboltjának lett a vezetője. Később a vállalat központjába került, áruforgalmi előadóvá „minősítették”. 1960-ban vonult nyugalomba, azonban a Kiadói Főigazgatóság felkérte, hogy gyűjtse össze és dolgozza fel a Horthy-korszak illegális és féllegális könyvkiadásának és -terjesztésének dokumentumait.
A Farkasréti temetőben helyezték nyugalomra.
Családja Első felesége Sas Erzsébet (1894–1960) volt, akivel 1920. július 31-én Budapesten kötött házasságot. Második házastársa László Margit volt. Gyermekei: Szenes Éva (Hanák Endréné) és Szenes Zsuzsa (Erdély Miklósné). Unokái: Hanák Péter, Hanák Katalin, Erdély György és Erdély Dániel.
Művei Harcom a demokratikus jogokért 1930–1944. Budapest, 1946
Jegyzetek
Források
Kategória:1892-ben született személyek Kategória:1965-ben elhunyt személyek Kategória:Könyvkereskedők Kategória:Gálszécsiek Kategória:Családi nevüket magyarosított személyek Kategória:Református hitre tért személyek Kategória:Az Osztrák–Magyar Monarchia katonái az első világháborúban Kategória:A holokauszt magyar túlélői Kategória:A Farkasréti temetőben eltemetett személyek