Lekapéné Eleni (görögül: Ἑλένη Λεκαπηνή; 910 körül – 961. szeptember 19.) bizánci császárné, VII. Kónsztantinosz felesége, aki férje mellett politikai tanácsadóként és tényleges társuralkodóként is részt vett a Bizánci Birodalom irányításában. I. Rómanosz császár és Theodóra leánya volt.
Élete
Származása és házassága VI. Bölcs León (912) és testvére, III. Alekszandrosz (913) halála után a trón a mindössze hétéves VII. Kónsztantinoszra szállt. A kiskorú császár mellett előbb Müsztikosz Nikolaosz pátriárka, majd a gyermek anyja, Szóé Karbonopszina gyakorolta a hatalmat. A Bolgár Birodalom elleni katonai vereségek miatt azonban Szóé rendszere megingott.
919-ben sikeres államcsínyt hajtottak végre, melynek nyomán Rómanosz Lekapénosz, a bizánci flotta főparancsnoka (drungariosza) ragadta magához a hatalmat. Pozíciója megszilárdítása érdekében Rómanosz hozzáadta leányát, Elenit a még mindig kiskorú VII. Kónsztantinoszhoz. A házasságra 919 áprilisában vagy májusában került sor.
A házasságot követően Rómanoszt baszileopatór („a császár apja”) címmel ruházták fel, majd 920 decemberében társcsászárrá koronázták, amivel felülkerekedett vején, és a birodalom első számú uralkodója lett. Eleni édesanyját, Theodórát 921-ben Augusta címmel császárnévá koronázták, így Eleni anyja haláláig (922) a palota hierarchiájában a második helyre szorult.
A Lekapénoszok uralma alatt I. Rómanosz a saját fiait (Krisztoforoszt, Sztephanoszt és Kónsztantinoszt) is társcsászárokká tette, Eleni férjét, VII. Kónsztantinoszt pedig háttérbe szorította. Elsőként Krisztoforoszt szánta örökösének, ő azonban 931-ben meghalt. Mivel Rómanosz nem léptette előre fiatalabb fiait Kónsztantinosszal szemben, Eleni férje lett a trónörökös.
944. december 16-án Rómanosz fiai, Sztephanosz és Kónsztantinosz megdöntötték apjuk hatalmát, és kolostorba kényszerítették őt, mert attól tartottak, hogy az uralkodó végül VII. Kónsztantinoszra hagyja a trónt.
Egyeduralkodás és hatalom 945. január 27-én VII. Kónsztantinosz sikeresen eltávolította sógorait (Sztephanoszt és Kónsztantinoszt), és 24 évnyi társuralkodás után a birodalom egyetlen főhatalmú császára lett. Eleni ekkor a birodalom egyetlen Augustája (császárnéja) maradt.
A tudományoknak és művészeteknek hódoló VII. Kónsztantinosz a birodalom napi ügyeinek intézését nagyrészt a bürokratákra, a hadvezérekre, valamint erélyes és energikus feleségére, Elenire bízta, aki így a gyakorlatban a birodalom társ-régenseként és legfőbb politikai tanácsadójaként működött.
Utolsó évei
VII. Kónsztantinosz 959. november 9-én bekövetkezett halála után fia, II. Rómanosz foglalta el a trónt. Rómanosz felesége, Theophanó meggyőzte az új uralkodót, hogy Eleni mind az öt leánytestvérét küldje zárdába (a Kanikleion-kolostorba).
Eleni ezt követően visszavonult a palotai élettől. 961. szeptember 19-én halt meg; halála az utolsó események egyike, amelyet a Theophanes Continuatus krónika feljegyzett.
Gyermekei VII. Kónsztantinosszal kötött házasságából több gyermeke született: II. Rómanosz (938–963), bizánci császár. Theodóra, aki később I. Jóannész Tzimiszkész császár felesége lett. Kónsztantina Agathé Mária Anna
Jegyzetek
Kategória:Bizánci császárnék Kategória:10. századi nők Kategória:910-ben született személyek Kategória:961-ben elhunyt személyek