Tiszakécske város Bács-Kiskun vármegyében, a Tiszakécskei járás székhelye a Tisza partján.

Fekvése Az Alföldön, a Duna–Tisza közi homokhátságon, a Pilis–Alpári-homokhát Tisza jobb partjáig érő délkeleti csücskében, a teljes közigazgatási területével a folyó partja mentén helyezkedik el. A szomszédos települések észak felől, az óramutató járása szerint haladva: északon Jászkarajenő, északkeleten Tiszajenő, keleten (a Tisza túlpartján) Nagyrév, délkeleten Tiszainoka és Tiszakürt, délen Tiszaug (utóbbi három ugyancsak a bal parton), délnyugaton Lakitelek, nyugaton Szentkirály, északnyugaton pedig Kocsér.

Megközelítése Közúton Az országos főutak elkerülik Tiszakécskét, csak négy és öt számjegyű közutak húzódnak a területén. Átadása óta azonban a közelében halad el az M44-es autóút, amelynek két csomópontjától is könnyen megközelíthető a város: Budapest felől a szentkirályi csomópont (és pihenőhely), az ország délebbi részei felől érkezve pedig a lakiteleki csomópont irányából. Az M44-es az M5-ös autópálya felől majdnem közvetlenül érhető el, a Kecskemét-észak csomópontnál letérve, az M4-es autóút és a 4-es főút felől pedig Cegléden és Nagykőrösön át a 441-es főúton.

Szentkirály felől a 4623-as, Lakitelek, illetve Szolnok felől pedig a 4625-ös út vezet a településre, ami Nagykőröstől elérhető Kocséren át a 4601-es úton is. További kisebb jelentőségű, a várost a szomszédaival összekapcsoló utak még a Jászkarajenőtől idáig húzódó 4615-ös út, illetve a nagyrévi kompátkelőig vezető 46 325-ös és a tiszainokai révhez vezető, de előtte még a városközpont keleti részén is végighúzódó 46 327-es számú mellékutak.

Vasúton Vonattal a MÁV 145-ös számú Kecskemét–Szolnok-vasútvonalán érhető el, amelynek négy megállási pontja van a város közigazgatási területén. Szolnok felől haladva előbb Óbög megállóhely, majd Újbög vasútállomás – előbbi a városhoz tartozó Tiszabög település északi, utóbbi a déli szélén –, majd a városközpontban Tiszakécske vasútállomás, végül Kerekdomb városrészben Kerekdomb megállóhely. Az újbögi állomás és a kerekdombi megálló egyaránt a 4625-ös út közvetlen közelében található, az óbögi megálló közúti elérését egy önkormányzati út biztosítja, a nagyállomást pedig a 4601-es útból kiágazó, 46 326-os számú mellékút szolgálja ki.

Címere A címer alakja álló pajzs, melyet hullámos ezüst színű pólya oszt két részre. A felső zöld mezőben kétlábon jobb felé ágaskodó villásfarkú arany oroszlán található, amely jobb mancsában vágásra emelt kézfejvédős görbe kardot, bal mancsában lefelé fordított hegyű nyílvesszőt tart. A kék pajzstalpon egymás fölött ellentétes irányban két ezüst hal úszik. (A címerben az oroszlán és a halak a régi kécskei pecsétek motívumai a történelmi örökséget idézik. A hullámos pólya a Tiszát jelképezi.)

A Tisza Tiszakécske kiemelkedő turisztikai-, idegenforgalmi vonzástényezője a Tisza. A települést 22,5 km hosszan határolja a folyó. A partot galériaerdők szegélyezik, melyek a Közép-Tiszai Tájvédelmi körzet részei. Számos védett növény- és állatfaj talál itt menedéket magának.

Története A régészeti eredmények alapján Tiszakécske területén már közel másfélezer évvel ezelőtt lakott település nyomai találhatók. A település növekedése és faluvá szerveződése az ezt követő időszakban (a 11., 12., 13. század) indul meg. A tatárjárás idején a lakosság számbeli növekedése meggyorsult. A Vatikán irattárában őrzött egyházi tizedjegyzék tesz először említést a faluról Cechke írásmóddal, 1332-ben.

A lassú növekedésnek induló falu a török uralom alatt gyakorlatilag elpusztult. A 17. században a Rákóczi szabadságharc leverése után a nagyabonyi közbirtokosság kapta meg a területet. Ők Nógrád és Hont vármegyékből zömmel katolikus vallású családokat telepítettek a faluba. Az új telepesek lakóhelye a régi Kécske nagyobb kiterjedésű elhagyott része lett (Újkécske), ahol a földet „taksások” művelték.

A betelepítést követően a régi kécskeiek etnikai, vagyoni, vallási viszonyainak eltérő volta alapján a jövevényektől elkülönültek és elnevezték magukat ókécskeieknek. Valójában ezzel elkezdődött a falu lakosságának lakóhelyi (Ókécske és Újkécske), etnikai (szlovákok és magyarok), gazdasági (taksások és telkes jobbágyok), vallási (református és katolikus) elkülönülése. Így a régi egységes település kettészakadt, amit az 1867-es törvény közigazgatásilag is szentesített.

1887-ben készült el a település határán húzódó vasútvonal. Újkécske fejlődésének kedvezett, hogy a törvényhatósági kövesutak (Szolnok, Kiskunfélegyháza, Nagykőrös) Újkécskén keresztül vezettek. A századfordulótól kezdve töretlenül fejlődött a település a két világháborúig, ahol közel 500-an haltak meg. 1950-ben egyesült a két település Tiszakécske néven. 1956-ban a városközpontban egy magyar vadászrepülő a békésen tüntető tömeg közé lőtt, ami 17 ember életét követelte. 1986-ban a település városi rangot kapott. Ezután dinamikus fejlődés vette kezdetét, mely az 1990-es évek elejéig tartott. Annak köszönhetően a településen az általános iskolák mellett gimnázium és szakiskola is helyet kapott. Tiszakécske napjainkban is fejlődik.

Közélete Polgármesterei 1990–1992: Szíjj László (nem ismert) 1992–1994: Tóth Dezső (nem ismert) 1994–1998: Csernus Ferenc (MSZP) 1998–2002: Kovács Ernő (Fidesz-FKgP-KDNP-MDF-VP) 2002–2006: Kovács Ernő (Fidesz-MDF-Kisgazda Polgári Egyesület) 2006–2010: Kovács Ernő (Fidesz) 2010–2014: Kovács Ernő (Fidesz) 2014–2019: Tóth János (Fidesz) 2019–2024: Tóth János (Fidesz-KDNP) 2024– : Tóth János (Fidesz-KDNP)

Népessége A település népességének változása 1960 óta:

2001-ben a város lakosságának 99%-a magyar, 1%-a egyéb (főként cigány) nemzetiségűnek vallotta magát.A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 87,2%-a magyarnak, 1,1% cigánynak, 0,8% németnek, 0,2% románnak mondta magát (12,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 44,8%, református 10,7%, görögkatolikus 0,2%, evangélikus 0,1%, felekezeten kívüli 17,2% (25,7% nem nyilatkozott).Tiszakécske Helységnévtár

2022-ben a lakosság 89,2%-a vallotta magát magyarnak, 1% cigánynak, 0,6% németnek, 0,3% románnak, 0,1-0,1% bolgárnak, ukránnak, szerbnek és lengyelnek, 2,2% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (10,5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 28,2% volt római katolikus, 8,3% református, 0,3% evangélikus, 0,3% görög katolikus, 0,8% egyéb keresztény, 0,9% egyéb katolikus, 17% felekezeten kívüli (43,9% nem válaszolt).Tiszakécske Helységnévtár

Tisza-parti Termálfürdő bélyegkép|jobbra|200px bélyegkép|Barack Resort Fürdő A Tiszához közel található fürdő 2001-től felújított, kibővített szolgáltatásokkal várja az idelátogató vendégeket. A nátrium-hidrogénkarbonátos hévíz, amely jelentős metakovasavat és fluoridot tartalmaz, 1344 m mélyről 52 °C-on feltörő gyógyvíz, számos panasz enyhítésére megfelelő. A gyógyvíz reumatikus, ízületi, mozgásszervi megbetegedésekre, műtétek utáni rehabilitációkra, nőgyógyászati problémák gyógyítására alkalmas. A fürdő télen is várja a vendégeket.

A termálvizet a medencékben naponta cserélik, amikor is egy patakba engedik, amely a Tiszába folyik bele.

A városhoz tartozó Kerekdombon (a központtól kb. 5 km-re délnyugatra) szintén található termálfürdő.

Nevezetességei jobbra|bélyegkép|A Trianon-emlékmű bélyegkép|Az ókécskei közösségi ház Tiszakécskei Gyermekvasút Római katolikus templom Neogótikus stílusú református templom Számos jellegzetes szecessziós lakóház található itt. Szent István-lovasszobor Országzászló, emlékmű és kopjafa az 1956-os sortűz helyszínén Körforgó Nádirigó tanösvény, a Holt-Tisza part mentén Trianon-emlékmű az ókécskei templom mellett Víztorony (AKV 1000-30/2 típus, 40 méter magas)

Népzene Népzenei hagyományokat őriz a Dűvő Citerazenekar (2015 előtt: Kék Nefelejcs Citerazenekar; anno 1996), a Tubarózsa Citerazenekar (2009) és a Boróka Citerazenekar.

A népzene kedvelőinek lehetőségük nyílik a Tisza-Folk Alapítvány által rendezett népzenei táborba jelentkezni, amely 1 héten keresztül tart érdekes programokkal ének, zenetanulással várja a jelentkezőket.

A népzene mellett nagyon fontos szerepet játszik a hagyományok őrzésében a "Nagy-Tisza Néptánccsoport" (2009), akik színvonalas táncaikkal öregbítik városunk hírnevét szerte az országban és a környező országokban egyaránt.

Híres tiszakécskeiek Gyerekkorában Ókécskén élt Szabolcska Mihály költő. A városban élt Böszörményi Gyula író. Itt élt Buda Ferenc költő. Itt (Újkécskén) született Szilágyi Pál (Schwarz) ortopéd és baleseti sebész. Itt (Újkécskén) született Buglya Sándor Balázs Béla-díjas filmrendező. Itt született Hegedűs Béla református esperes, aki 25 évig lelkésze volt a református gyülekezetnek. Itt született Hegedűs Zoltán Jászai Mari-díjas színész. Itt (Újkécskén) született Lovas Edit magyar színházi rendező, a Békés Megyei Jókai Színház igazgatója (1973–1977). Itt született Seres Ferenc olimpiai-, világ- és Európa-bajnoki bronzérmes magyar birkózó. Nyolcszoros magyar bajnok. Itt született Szíjj László magyar nagyvállalkozó, üzletember, a település polgármestere 1990 és 1992 között. Itt él és alkot Gyalai Béla festőművész.

Testvérvárosok Lübbecke, Németország Gyimesfelsőlok, Székelyföld Vaassen, Hollandia

Jegyzetek

További információk Tiszakécske Önkormányzatának honlapja Tiszakécske az utazom.com honlapján Tiszakecske.lap.hu Tiszakécske helyi értéktei Tiszakécske a citera fővárosa. Tisza-Folk Alapítvány Tiszakécske város Facebook oldala

Kategória:Bács-Kiskun megye települései Kategória:Magyarország fürdőhelyei Kategória:Magyarország városai