Izsák város Bács-Kiskun vármegyében, a Kiskőrösi járásban.

Fekvése A Duna–Tisza közi homokhátságon, a Kiskunsági-homokháton, Bács-Kiskun vármegye északnyugati részén helyezkedik el, Kecskeméttől 30 kilométerre délnyugatra, nagyjából félúton a megyeszékhely és Dunaföldvár között.

A szomszédos települések: kelet felől Ágasegyháza, délkelet felől Orgovány, dél felől Páhi, délnyugat felől Csengőd és Soltszentimre, nyugat felől pedig Fülöpszállás. Északkelet felől a legközelebbi település Fülöpháza, északnyugat felől pedig Szabadszállás, de közigazgatási területe egyikével sem érintkezik, mindkettőtől elválasztja egy pár kilométeres átlagos szélességű, de kelet-nyugati irányban hosszan elnyúló, Fülöpszálláshoz tartozó külterületi sáv.

Lakott területének délnyugati oldalán fekszik a Kiskunsági Nemzeti Park egyik legjelentősebb területe, Közép-Európa legnagyobb édesvízi mocsara, a 2900 hektáros kiterjedésű Kolon-tó.

Megközelítése Izsák északi határában halad el a Kecskemétet a Dunántúllal összekapcsoló 52-es főút, így az ország távolabbi részei felől ez a legfontosabb megközelítési útvonala. A település központját a főút azonban elkerüli, azon csak a Kecskemét nyugati határában kiágazó, Ágasegyházát is érintő 5301-es út vezet keresztül, Szabadszállás felől pedig, Kisizsák településrészen át az 5203-as úton érhető el. Kiskőrös-Páhi felől szintén az 5301-es, Orgovány felől pedig az 5302-es úton lehet eljutni a városba, ez utóbbi Kiskunfélegyházával köti össze a Izsákot.

Izsákot a hazai vasútvonalak közül a 152-es számú érintette, amelynek egy állomása is volt a központ közelében; a vonalon azonban 2007. március 4-én megszűnt a személyszállítás.

Története

Mai területe – a régészeti leletek tanúsága szerint – már az őskorban is lakott volt. Első írásos említése a tihanyi apátság 1055-ben kelt alapítólevelében maradt ránk, amelyben Culum Aqua néven az apátság birtokrészeként írják le a város nyugati határán fekvő Kolon-tavat. Valószínűsíthetően Izsákot említik Ischaschi néven egy III. Ince pápa által, a kalocsai érsekségnek küldött, 1198-as keltezésű oklevélben is. A II. András király (1205-1235) uralkodása idején, 1211-ben készült tihanyi apátsági határleírás már konkrétan megnevezte Kolon-falut, amelynek kőralakú temploma is volt, Szent Kereszt néven. A következő biztos adat IV. (Kun) László király 1279-ben kelt, a kunoknak kiváltságot adományozó oklevelében szerepel, ahol Nemes Izsák hűbéres birtokaként Possessio (=birtok) Isaak névvel jelölik meg a mai Izsák területét, s engedélyezik a kunok Duna-Tisza közi letelepedését. Izsákra azonban nem települtek kunok. 1426-ban Isaakeghaza=Izsákegyházaként tartják nyilván, mint a Fejér megyéhez tartozó solti rész 183 településének egyikét. Izsák névváltozattal egy 1679-es jegyzőkönyvben találhatjuk meg először leírva.

Az 1633-34-es török kincstári adólajstromban a kecskeméti járás községei között tartják számon, mindössze négy házzal. A törököt 1660-ban űzik ki a községből.

Leírás a településről a 18. század végén: "ISÁK: Magyar falu Pest Várm. földes Urai B. Orcziak, lakosai katolikusok, reformátusok, és zsidók, fekszik Kecskeméthez 4, Szabad Szálláshoz 2, Filep Szálláshoz 1, Vadkerthez pedig 3 mértföldnyire, határja 3 nyomásbéli, melly rész szerént homokos, rész szerént pedig székes agyagos, sok folyó homok halmok foglallyák el határjaikat, kétszeres búzát, és rozsot zabot terem, szénája középszerűen van, szőleje elég, erdeje nints, hanem szép nádas, és halas tava, melly Kolontónak neveztetik, spanyol, és más juh, sőt egyéb marha tenyésztetés is nagy gazdasága: gabonájit az előtt Szent Mártonyba hordották a’ Dunán, ’s az ott meg állapodott kereskedőknek hajóikra; piatzok helyben, és Ketskeméten is." (Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796–1799)

1816-tól Izsák mezőváros, ezt a rangját az 1876-os közigazgatási átszervezéskor veszítette el.

1924-ben épült Izsák ma is látható I. világháborús emlékműve, amely a település 270 hősi halottja és a 108 elesett vagy eltűnt izsáki polgár előtt tiszteleg.

Izsák ma már országszerte a "Sárfehér hazájaként" ismert. Névadója a helyi szőlőfajta, amelyet a hagyomány szerint az 1800-as évek utolsó harmadában egy kadarka táblában szelektált Szélesi József vincellér.

1971-ben kezdődött meg az Izsáki Állami Gazdaságban a habzóbor, majd 1972-ben a pezsgő gyártása. A rendszerváltás után a borászati üzem helyi és környékbeli vállalkozók összefogásával, részvénytársasággá alakult. A Hungasekt Rt 2005-ben eladta ismert termékeinek gyártási jogát a Henkelnek, azóta Cavern Rt. néven működik a gyár.

Izsák legismertebb rendezvényét is nagy becsben tartott szőlőfajtájukról nevezték el. A Sárfehér Napok programsorozata 1936-ban indult útjára. Ma már minden év szeptemberének utolsó hétvégéjén megrendezik a háromnapos fesztivált, amely nemcsak Izsák, hanem a térség kiemelkedő rendezvénye is. Egyre több vendég érkezik a városba ilyenkor az ország különböző részeiről, sőt külföldről is.

A szocializmus időszakában főként a mezőgazdaságban, kisebb mértékben ezek ipari melléküzemágaiban, valamint a szolgáltatásban, kereskedelemben dolgoztak az izsákiak. Az erőszakos téeszesítés miatt sokan keresnek munkát a közeli és távolabbi városokban. Emiatt a '60-as évtizedben jelentősen csökkent a község lakossága. Akik itt maradtak, viszont – jórészt önerős hozzájárulással – igyekeztek mind komfortosabbá, lakhatóbbá tenni a települést. Ezért előbb a vezetékes vízhálózatot, majd a földgázhálózatot és a crossbár telefonhálózatot építették ki. Megkezdődött a kábeltévé hálózat létesítése, és egyre több utca kapott szilárd burkolatot.

Az évről évre fejlődő szépülő Izsák 1971-ben kapott nagyközségi címet. A rendszerváltás utáni másfél évtized átformálta a település gazdaságát és arculatát. A túlnyomórészt parlagként visszakapott földeken ma már kevésbé jelentős a gazdálkodás, szaporodik viszont az ipari és szolgáltató jellegű munkahelyek száma. A település arculata, infrastrukturális ellátottsága is komoly fejlődésnek indul. Ma már a mezőgazdaság mellett vállalkozások sora szolgálja az izsákiak megélhetését. A '90-es évek elején megszépült a Kossuth tér, majd üzletház és posta épül a Szabadság téren. 1994-ben adták át az uniós színvonalú sportcsarnokot, amely nemzetközi mérkőzések megrendezését is lehetővé teszi. Izsák történetének egyik legfontosabb állomása 1997, amikor visszakapta városi rangját.

Ennek megfelelően központi közigazgatási szerepet is vállal: okmányirodát működtet, és a környező települések igazgatásrendészeti feladatait is ellátja. 1998 és 2002 között megvalósul több komoly beruházás, köztük a három települést ellátó szennyvízhálózat és tisztítómű, valamint a regionális hulladéklerakó, felújítják a Szabadság tér régi posta előtti részét, új belterületi- és külterületi utak épülnek. 2005-ben adták át ünnepélyes keretek között a negyven férőhelyes idősek otthonát. Az önkormányzat sokat tesz annak érdekében, hogy vonzó legyen a városkép, de az itt élők is magukénak érzik a települést. Gondozott portáikkal hozzájárulnak annak építéséhez, szépítéséhez.

A város magas színvonalú vendéglátásáról a Vino Étterem, az Arany Sárfehér Étterem gondoskodik a hagyományos magyar konyha specialitásaival. A várostól nem messze tanyai vendéglátóhelyek is várják a vendégeket. Ezek közül a legkedveltebb a Csernák-tanya, a Gondfelejtő Étterem és az El Bronco lovas farm. A város egyik legjelentősebb idegenforgalmi látványossága az 1920-as években épült, s a '80-as évekig működött szeszfőzdében berendezett pálinkamúzeum.

Itt láthatóak a pálinkafőzés muzeális gépei, eszközei, valamint a termeléssel kapcsolatos dokumentumok. A ritkaságnak számító gyűjteményben megtalálhatóak múltszázadban palackozott italok, és a jelenlegi tulajdonos, az Ecker likőrgyár mai minőségi termékei is. Utóbbiakat meg is vásárolhatják a látogatók. A gyűjtemény minden évben április 1-jétől október 31-ig, naponta 10-18 óráig várja a vendégeket. A Pálinkamúzeummal egy udvarban található a Kovács Gyula Helytörténeti Múzeum. Kovács Gyula tanár és iskolaigazgató-helyettes volt Izsákon, aki az 1800-as évek végéből az 1900-as évek elejéből származó tárgyi emlékeket gyűjtötte össze. Gyűjteményének gerincét a szőlőművelés, a népi mesterségek, a mezőgazdasági termelés eszközei, az egyházközösség régi tárgyai, egykori iratok, valamint a helyi oktatási, kulturális élet emlékei adják. A várostörténeti múzeumban külön szobarészlet idézi fel Táncsics Mihály izsáki tanítói működésének éveit.

Az izsákiak kedvenc madarukat, a város környékén szép számmal fészkelő gólyát választották címerállatukká.

Közélete Polgármesterei IdőszakNévJelölő szervezet1990–1994K. Szabó JózsefFKgP-MDF1994–1998független1998–2002Mondok Józseffüggetlen2002–2006független2006–2010független2010–2014független2014–2019Fidesz-KDNP2019–2020Kutas Tiborfüggetlen2020–2020Mondok JózsefFidesz-KDNP2022–2024Dr. Bozóky ImreFidesz-KDNP-Nemzeti Fórum2024–Lakatos TamásFidesz-KDNP-Nemzeti Fórum

A településen 2020. szeptember 20-án időközi polgármester-választást kellett tartani, mert az előző polgármester 2020. június 18-án, konkrét indoklás nélkül lemondott. 2020. június 18-tól a választás napjáig, ügyvivő polgármesterként Végh Tamás alpolgármester irányította a várost.

2022. június 26-ára ismét időközi választást kellett kiírni a településen, mert Mondok József 2020 utolsó napjára virradó éjszaka elhunyt. 2021. január 1-től az időközi választás napjáig ügyvivő polgármesterként dr. Bozóky Imre alpolgármester látta el a polgármesteri feladatokat. (A két időpont között eltelt, szokatlanul nagy időtávot a koronavírus-járvány miatt elrendelt korlátozások indokolták, mivel a járványhelyzet fennállása alatt nem lehetett új választást kitűzni Magyarországon.)

Népesség A település népességének változása:

Népcsoportok 2011-ben a város lakosságának 97,9%-a magyar, 2,1%-a egyéb (83 fő cigány, 17 román, 14 német, 4 örmény) nemzetiségűnek vallotta magát. A 2011-es népszámlálás nemzetiségi adatsora (4.1.6.1)

2022-ben a lakosság 90,3%-a vallotta magát magyarnak, 1,1% cigánynak, 0,6% németnek, 0,6% románnak, 0,2% szerbnek, 0,1% lengyelnek, 1,8% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (9,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 37,1% volt római katolikus, 13,3% református, 0,6% evangélikus, 0,2% görög katolikus, 0,1% ortodox, 1,2% egyéb keresztény, 1,6% egyéb katolikus, 7,7% felekezeten kívüli (38% nem válaszolt).Izsák Helységnévtár

Nevezetességei

A református templom az 1700-as években épült, barokk stílusú. A katolikus Szent Mihály-templom, kertjében műemlék Pietà-szobor Városháza Első és második világháborús emlékmű 1956-os emlékmű 1848–49-es emlékmű Pálinka- és Helytörténeti Múzeum Táncsics Mihály 1820–22 között Izsákon tanított. Ennek emlékére áll mellszobra az iskola előtt (Páli Lajos – 1974). Harangjáték Szökőkút Morgó kút

Kolon-tó

A város nyugati oldalán fekszik a Kiskunsági Nemzeti Park egyik legjelentősebb területe, Közép-Európa legnagyobb édesvízi mocsara, a 2900 hektáros Kolon-tó. A területen védett növényritkaságok, köztük kilenc orchidea faj honos. Gyakori itt a vitéz kosbor, a hússzínű ujjaskosbor, a mocsári kosbor, az agárkosbor, illetve a pókbangó. Jellemző védett faj a szibériai és a korcs nőszirom, valamint az epergyöngyike és a gyapjas csűdfű. jobbra|bélyegkép|Vitéz kosbor Az itt-ott fennmaradt tölgy-kőris-szil ligeterdők, a Duna-Tisza közére egykor jellemző tájképet idézik. A nádas partszakasz lehetőséget nyújt a tó rendkívül gazdag élővilágának megfigyelésére. A Nemzeti Park a Magyar Madártani Egyesülettel közösen madármegfigyelő táborokat, madárgyűrűzést és szakértők vezette madármegfigyelő túrákat szervez. A tavon nyílt vízfelületet gyakorlatilag nem található, főként nádas és mocsár borítja a területet. A víz átlagos mélysége 60–80 cm. A mocsaras jellegnek megfelelően gazdag hínárvegetáció jellemző, melynek főbb fajai az érdes tócsagaz, az úszó békaszőlő, a tündérrózsa és a keresztes békalencse.