Sásd (, http://www.ungarndeutsche.de/de/cms/uploads/Ortsnamen_ungarndeutsche.pdf (Hozzáférés 2013 augusztus 15)) város Baranya vármegyében. A megye Hegyháti járásának a székhelye.
Fekvése A Zselic és a Baranyai-Hegyhát között helyezkedik el, egy napsütötte, nyitott medencében, nagyjából félúton Pécs és Kaposvár között, mindkettőtől körülbelül 32 kilométerre, a 66-os főút mentén. Dombóvártól 15 kilométerre délre, azzal a 611-es főút köti össze. Komlótól pedig 19 kilométer távolságra található.
A környező kisebb települések (jobbára zsákfalvak) közül Vázsnokra a 611-esből kelet felé kiágazó, másfél kilométer hosszú 65 192-es számú mellékút vezet; Vargára és Felsőegerszegre a város déli határszélén a 66-osból keletnek kiágazó 65 189-es (illetve utóbbi az abból északnak kanyarodó 65 191-es) úton juthatunk el, Palét pedig csak egy önkormányzati út köti össze a 66-ossal, Sásd északnyugati peremén.
Áthalad a városon a on és a is, közös állomásuk, Sásd vasútállomás a belvárostól északra található, közúti megközelítését a 611-esből nyugat felé a 65 366-os számú mellékút biztosítja.
Közigazgatási területén keresztülfolyik a Baranya-csatorna, a város belterületétől keletre.
Története
Sásd és környéke már a bronzkorban lakott hely volt, területén bronzkori hamvasztásos sírokat tártak fel. A római korban kereskedelmi útvonal haladt át rajta.
A település neve már 1332-ben említve volt a pápai tizedjegyzékben. A 14. században a Dombai család birtoka volt, később a Werbőczyek is birtokosok voltak itt.
A hódoltság idején a törökök palánkvárat építettek itt. A hódoltság utáni időkben vámhely volt, később Eszterházy Pál nádor birtoka lett, mint a dombóvári uradalom része.
A település 1995-ben kapott városi rangot.
Közélete Polgármesterei 1990–1994: Kovács Sándorné (független) 1994–1998: Kovács Sándorné (SZDSZ) 1998–2002: Kovács Sándorné (SZDSZ) 2002–2003: Kovács Sándorné (SZDSZ) 2003–2006: Fodor István (független) 2006–2010: Székely Szilárd (MSZP) 2010–2014: Székely Szilárd (MSZP) 2014–2019: Rabb Győzőné (független) 2019–2024: Dr. Jusztinger János (független) 2024– : Dr. Jusztinger János (független)
A településen 2003. május 18-án időközi polgármester-választást tartottak, az előző polgármester lemondása miatt.
Népesség A település népességének változása:
2001-ben lakosságának 1,6%-a német, 2,5%-a pedig cigány nemzetiségűnek vallotta magát.
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 86,5%-a magyarnak, 6,1% cigánynak, 0,2% horvátnak, 6,8% németnek mondta magát (13,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 62,1%, református 2,6%, evangélikus 1%, görögkatolikus 0,1%, felekezeten kívüli 9,7% (23,4% nem nyilatkozott).Sásd Helységnévtár
2022-ben a lakosság 90,6%-a vallotta magát magyarnak, 3,9% cigánynak, 3,7% németnek, 0,1-0,1% románnak, ruszinnak és lengyelnek, 1,7% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (9,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 42% volt római katolikus, 1,9% református, 0,6% evangélikus, 0,1% görög katolikus, 1,3% egyéb keresztény, 1,2% egyéb katolikus, 14% felekezeten kívüli (38,6% nem válaszolt).Sásd Helységnévtár
Nevezetességei Kisboldogasszony-templom, melyet 1796-ban ünnepélyesen áldottak meg. A római katolikus templom körül 1800-ban Nepomuki Szent János és 1912-ben Szentháromság-szobrot állítottak. Hősök Ligete, melyben az I. világháború helyi hőseinek emlékére egy-egy fát ültettek, melyre az áldozat nevét, katonai rendfokozatait tüntették fel. A szoborkertben helyet kapott egy bronz emlékmű, melyet Cser Károly szobrászművész alkotott 1929-ben és a Millecentenárium'i (turul) emlékoszlop Honfoglalás 1100. évfordulójának emlékére. Végh Sándor alkotása (1996). Feltámadás kápolna (1853) a település központjában lévő régi temetőben. Körülötte Millennium'i Emlékkő (2001) és Rigatz János (hegyháti betyár, 1836-1861) sírja. Hősök tere és a II. világháborús Pieta emlékmű, Varga Tamás szobrászművész alkotása, avatása: 1993. 1914-ben létrehozott impozáns M. Kir. Járásbíróság épülete, ma Baranya Vármegyei SZC Sásdi Vendéglátóipari Szakképző Iskola. Büszkeségpont - 1956-os emlékmű, Végh Sándor (1996) alkotása. Városháza előtti platán'sor Postaépület előtti tulipánfa Híres sásdiak Bodnár Tibor, a Ladánybene 27 zenekar gitáros-vokalistája, Sásd város díszpolgára (2019) Bükkösdi László, könyvtáros, népművelő, újságíró, rendező, Sásd város díszpolgára (2001). Egyéb kitüntetések: SZOT-díj (1989), Közművelődési és Közoktatási Díj (1996), Babits-emlékplakett, Pécsi Sajtódíj, Pécs Város Közművelődési Díja (1999), Polgári Díj (2002). Füzes Miklós, történész, levéltáros, Sásd város díszpolgára (2002) Király Zoltán, dobos, az Akela, Vágtázó Halottkémek, Moby Dick zenekarok közreműködője Rabkovács Tibor, minisztériumi tanácsos, közíró. Egyéb név: Róth Tibor. Sásd város díszpolgára (2017). Egyéb itüntetések: 1956-os emlékérem (1991), A Hazáért Érdemkereszt (2005), SZABADSÁGHARCOS ÉRDEK-ÉREM (1992), Magyar Köztársasági Érdemrend Kiskeresztje (1997) Szabó Zoltán, orvos, sebész, szívsebész, Sásd város díszpolgára (1995). Egyéb kitüntetések: Batthyány-Strattmann-emlékérem (1970), Balassa János-díj (1988), Honthy Hanna-díj (1991), Jendrassik Ernő-díj (1992), Széchenyi-díj (1997), Hazám-díj (1991, 2002) Rab-Kováts Éva, tanár, rajztanár, grafikus, Sásd város díszpolgára (1995). Egyéb kitüntetések: Donna Europa (Milano, 1990), Juhász-Nagy Pál-emlékérem (1999). Guzsal Ernő, állatorvos, Sásd város díszpolgára (1995). Egyéb kitüntetések: Akadémiai Jutalom (1955). Plesz Antal, építész, Sásd város díszpolgára (2005). Egyéb kitüntetések: Ybl Miklós-díj (1975), Kotsis Iván-emlékérem (1997), Steindl Imre-díj (2001), Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztje (2008), Széchenyi-díj (2009). Vajda József', helytörténész, köztisztviselő, Sásd város díszpolgára (2000)
Testvérvárosok
Körösfő, Románia Raaba-Grambach, Ausztria Mogilány, Lengyelország
Külső hivatkozások Sásd Önkormányzatának honlapja Sásd az utazom.com honlapján Térkép Kalauz – Sásd Sásd.lap.hu – linkgyűjtemény
Jegyzetek
Kapcsolódó szócikkek
Kategória:Baranya megye települései Kategória:Magyarország városai Kategória:Baranya vármegye települései