Mohács ( , Moosach, ) város Baranya vármegyében, a Mohácsi járás központja, a megye harmadik legnépesebb, valamint a második legnagyobb területtel rendelkező települése. Ez Magyarország legdélebbi Duna-parti települése, leszámítva Kölkedet és Homorúdot, melyeknek vannak még délebbi fekvésű dunai partszakaszai is, de lakott területeik a folyótól távolabb fekszenek.
A város egyik legismertebb nevezetessége az évente megrendezett, ezrek által látogatott busójárás, amelyet 2009-ben felvettek az UNESCO szellemiörökség-listájára. A várostól délre történt 1526. augusztus 29-én a történelmi jelentőségű mohácsi csata, melynek során a magyar sereg igen súlyos vereséget szenvedett a török túlerővel szemben.
Fekvése thumb|300px|balra|Mohács a Dunáról thumb|300px|balra|A Duna Mohácsnál A Dél-Dunántúl délkeleti szegletében, a Mohácsi teraszos sík északkeleti részén elhelyezkedő település, Magyarország egyik legdélibb városa. Kedvező infrastrukturális ellátottsággal bíró, rendkívül jó minőségű mezőgazdasági földekkel övezett város. 2007-től Mohács az Európai Unió dunai határkikötője.
A Duna folyása Bajánál két ágra szakad. A szélesebb Duna-ág délnyugati irányt vesz, majd derékszögben délkeletre fordul, míg a keskenyebb dél felé folytatja útját. A két ág a horvát–szerb határon találkozik ismét; az általuk közrefogott terület a Mohácsi-sziget. Ahol a szélesebb, az „öreg” Duna délkeletnek fordul, ott fekszik Mohács. A város területének nagyobbik része a jobb parton terül el, itt él a lakosság mintegy 95%-a. Vannak azonban lakott részei a Duna főágának bal partján, a Mohácsi-szigeten is, ezek közül a legfontosabb városrész Újmohács, melynek lakossága közel 700 fő.
A város belterületének része a Duna töltése mellett fekvő Kismohács is. A Rákóczi utcához csatlakozó terület egyetlen házsorból áll.
A horvát határ 10 km, Budapest 190 km messze van. A Mohácsi járás keleti részén, az árvízmentes területeken 15–20 m vastagságú lösztakaró található, a Mohácsi-sziget felszíne iszapos hordalékrétegekből áll. Sajnos jelentős területen fordul elő nitrátosodás. A sziget ártéri síksága ár- és belvízveszélyes terület.
Klímája A mérsékelten meleg és nedves éghajlatú térség területén az évi napsütéses órák száma 2060 körüli, az évi középhőmérséklet 10,5–10,8 °C között mozog, s csak a kistérség északi részén jellemző 10 °C-nál alacsonyabb évi középhőmérséklet. A csapadék évi mennyisége 650–700 mm körül ingadozik.
Története Nevének eredete A város nevének eredete ismeretlen. A helynévkutatók között különböző nyelvészeti találgatások születtek. Mohács nevét a történelem során többféle írásmódban használták. A városnév a honfoglalás előtt itt élő népek adománya lehet. Az indogermán eredetű ’’mu’’ és a ’’hats’’ szó együttesen ’’(muhats)’’ földvárat jelent.
Horvátul a hivatalos neve Mohač. A Muvač alakot Hercegszántón használták. Ezenkívül számos horvát elnevezése is volt a városnak. Németül hivatalosan Mohatsch, de a Moosach is használatos, illetve az volt.
Őskor, ókor A kutatások szerint Mohács és környékén az ember már az őskortól letelepedett. A kutatók kő-, réz-, bronz- és vaskori cölöpökre épített házak maradványaira bukkantak.
Az i. e. 1. századtól a 4. századig a terület a Római Birodalom Pannónia provinciájához tartozott. A környék a Duna mentén, a provincia határán helyezkedett el, így a fontos védelmi vonal, a limes is erre húzódott. Mohácstól délre, a mai Kölkeden volt Altinum, a limes egyik fontos állomáshelye. A római birodalom bukása után, egy 6-7. századi, avar kori település állt vidéken. A feltételezések szerint a 150-180 lélekszámú gepidák lakta környék Kárpát-medence legnagyobb eddig ismert avar kori települése.
Középkor Nevét a források először 1093-ban említik, amikor Szent László király a pécsi püspöknek adományozta. A kis falu lakói a pécsi püspök jobbágyai voltak. A környéken állattartás, földművelés, halászat folyt. A 15. században már mezővárosként említették, a század közepén a kutatások szerint körülbelül 800 lelket számlált. Az erőteljes déli török terjeszkedés miatt palánkkal erősítették meg.
thumb|300px|jobbra|Székely Bertalan: II. Lajos holttestének megtalálása thumb|300px|jobbra|Képeslap a II. Lajos emlékműnél tartott megemlékezésről, 1902-ből Török hódoltság
A település határában lezajló 1526. augusztus 29-ei tragikus kimenetelű vereség után a törökök a várost elpusztították.
A törökök csak másfél évtizeddel később tértek vissza Magyarországra. Ekkor a palánkot újjáépítették, és 1543-tól 1566-ig, majd 1570-től a Mohácsi szandzsák központja lett. A török megszállás éveiben, illetve a 18. században érkeztek a városba a szerb, sokác és német betelepülők. A várostól mintegy 20 km-re nyugatra, Nagyharsánynál zajlott Magyarország török alóli felszabadulásának nevezetes eseménye, a II. mohácsi csata.
Újkor Mohács 1724-ben mezővárosi városi rangot kapott (utóbb visszaminősítették). A reformkorban tovább erősödött Mohács kereskedelmi jellege. 1832-től a Duna Gőzhajózási Társaság hajói járták a folyót. 1857-ben megépült a Pécs és Mohács közötti 56 km hosszú vasútvonal, amelyen a Pécsett bányászott szenet szállították a Dunára, amit onnan hajókkal vittek tovább.
Az 1848-as forradalom hírét március 17-én egy komáromi kereskedő hozta a „Nádor” hajón.
1868-ban mezővárosi rangját elvesztette, és nagyközséggé fokozták vissza.
A 20–21. században A 20. század elején a városban megjelent, majd fokozatosan egyre nagyobb tért hódított a gépipar. Új közintézményeket, polgárházakat, üzletházakat emeltek. 1910-ben a város népessége fő volt.
1918 és 1921 között a város szerb megszállás alatt volt, 1921-ben a rövid életű Baranya–bajai Szerb–Magyar Köztársaság része. A trianoni békeszerződés nem sokkal Mohács alatt húzta meg az új határt. Sok szerb elköltözött a városból, de az 1920-as évek közepén a város létszáma ismét elérte a korábbit. Mai városi és járásszékhelyi státuszát 1924-ben nyerte el. 1929-től megyei város. Ekkortájt kezdte meg működését a gimnázium.
Mohácsot 1944. november 26-án foglalta el a Munkás-paraszt Vörös Hadsereg. A Dunán ekkor építettek egy pontonhidat, amit egy hónap múlva elvitt a jég. A folyó nem sokkal később teljesen befagyott, így a szovjetek egy pallóutat építettek a Dunára, ami 1945 januárjában és februárjában működött.Megint nem lesz Duna híd Mohácsnál
1949-ben a város környékére szándékozták felépíteni a Dunai Vasművet, melyet aztán Jugoszlávia közelsége miatt az akkori Dunapentelére, a későbbi Sztálinvárosba (ma Dunaújváros) költöztettek. 1956-ban a jeges árvíz miatt a szigeti tanyák 80%-a romba dőlt. Ezután alakultak ki a Mohács-szigeti falusias Újmohács és Sárhát települések. Ezután kezdődött a város intenzív iparosítása. Ekkor építették Közép-Európa legnagyobb farostlemezgyárát is. A szocialista időkben a városban több lakótelepet építettek. Kedvező közúti, vasúti és vízi kapcsolatai az ország egyik jelentős kereskedelmi központjává tették. 1983-ig a Mohácsi járás székhelye volt.
A város napjainkban is dinamikusan fejlődik. 2002-ben Hild János-emlékérmet kapott.
Népesség
right|225px|thumb|A Zora néptáncegyüttes 215px|right|thumb|Busó thumb|right|235px|II. Lajos szobra a Fogadalmi templom mellett, a főtéren A város lakóinak nemzetiségi összetétele 2001-ben: 93% magyar, 9,6% német, 4,7% horvát, 2,4% cigány, 0,6% szerb, 5,9% ismeretlen nemzetiségű vagy nem válaszolt;Központi Statisztikai Hivatal (holt link). 2011-ben: 84,2% magyar, 9,7% német, 3,9% horvát, 3,0% cigány, 0,5% szerb, 0,1-0,1% román és szlovák, 15,5% nem válaszolt.
2022-ben a lakosság 85,2%-a vallotta magát magyarnak, 7,5% németnek, 3% horvátnak, 2,3% cigánynak, 0,4% szerbnek, 0,1-0,1% szlováknak és örménynek, 1,9% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (14,5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál).
A kisebbségek nemzeti identitásának megőrzésében nagy szerepe van az 1988-ban, Darazsácz István vezetésével alakult Zora Táncegyüttesnek. Az együttes repertoárjában macedón, szerb, horvát (bunyevác, sokác, bosnyák) táncok szerepelnek.
A református magyar lakossága egykoron a sárközi népcsoporthoz tartozott, annak népviselete alapján. A szomszédos református magyar falu, Kölked lakosai viszont már a drávaszögiekre jellemző viseletet hordtak. Népességváltozás A lakónépesség alakulása 1990-től Év Lélekszám 1990 20 326 1991 20 325 1992 20 314 1993 20 120 1994 19 970 1995 20 063 1996 19 916 1997 19 723 1998 19 555 1999 19 445 Év Lélekszám 2000 19 453 2001 19 181 2002 19 085 2003 19 049 2004 19 054 2005 19 033 2006 18 945 2007 19 044 2008 19 035 2009 19 129 Év Lélekszám 2010 18 993 2011 18 000 2012 17 811 2013 17 738 2014 17 612 2015 17 433 2016 17 355 2017 17 278 2018 17 143 2019 17 089 Év Lélekszám 2020 17 025 2021 17 575 2022 17 442 2023 17 315 2024 17 200
Vallás A helység lakóinak vallási összetétele 2001-ben: - római katolikus: 74,8%; elérhetőség: - református: 6,2%; - evangélikus: 1,0%; - görögkatolikus: 0,3%; - más egyházhoz, felekezethez tartozik: 0,7%; - nem tartozik egyházhoz, felekezethez: 7,8%; - ismeretlen, nem válaszolt: 9,0%.
2022-ben vallása szerint 40,8%-nyi mohácsi volt római katolikus, 3,9% református, 0,7% evangélikus, 0,3% görög katolikus, 0,1% ortodox, 1,1% egyéb keresztény, 1,4% egyéb katolikus, 9,8% felekezeten kívüli (41,9% nem válaszolt).Mohács Helységnévtár
Templomok Fogadalmi templom (római katolikus) Belvárosi plébániatemplom (Szent Mihály-templom; római katolikus) Ferences templom (Szent István-templom, zárdatemplom; római katolikus) Püspöki templom (Szent Kereszt-templom; római katolikus) Református templom Deák téri evangélikus templom Szerb ortodox templom Szent Rókus-kápolna Gizella-kápolna
Közélete Polgármesterei +IdőszakPolgármesterPárt1990–1994Kuti IstvánSZDSZA hivatkozott forrásban a jelölő szervezetre vonatkozóan nem szerepel pozitív információ, azt "nem ismert"-ként tüntetik fel. 1994–1998KDNP-MDF-Nagycsaládosok1998–2002Szekó JózsefFidesz-FKgP-KDNP-MDF-MKDSZ-LU2002–2006Fidesz-MKDSZ2006–2010Fidesz-KDNP2010–2014Fidesz-KDNP2014–2019Fidesz-KDNP2019–2020Csorbai FerencMSZP2020–2024Pávkovics GáborFidesz-KDNP2024–Fidesz-KDNP
Mohács rendszerváltás utáni második polgármesterét, Szekó Józsefet öt ízben is megválasztották a város vezetőjének, de utolsó városvezetői mandátumát nem tudta teljesen kitölteni, mert alig két héttel a 2019. október 13-i önkormányzati választás előtt elhunyt. A polgármesterséget így az ellenfél nélkül induló Csorbai Ferenc (MSZP) nyerte el, bár a szavazók több mint kétharmada érvénytelenül szavazott, hogy így fejezzék ki: nem Csorbait szerették volna polgármesternek. A városi közgyűlés azonban 2020. július 6-án egyhangúlag feloszlatta magát, s az emiatt szükségessé vált időközi önkormányzati választáson – amit 2020. szeptember 27-én tartottak – Csorbai alulmaradt két kihívója egyikével, a kormánypártok által támogatott Pávkovics Gáborral szemben.
A 2024-es önkormányzati választás eredménye
A polgármester-választás eredményehttps://vtr.valasztas.hu/onk2024/valasztopolgaroknak/varmegyek-telepulesek/varmegyek/02/telepulesek/181?tab=results&filter=mayor
Jelölt neve Jelölő szervezet(ek) Szavazatok száma Szavazatok arányaPávkovics GáborFidesz – KDNP 448054,88% Dr. Szigeti JózsefVAN Közéleti Egyesület289235,43% Göb JuditDK 4145,07%Bernáth CsillaMi Hazánk3774,62%Összesen8163100%
A képviselőtestület-választás eredményehttps://vtr.valasztas.hu/onk2024/valasztopolgaroknak/varmegyek-telepulesek/varmegyek/02/telepulesek/181?tab=results&filter=representative
Párt Mandátumok Képviselő-testület Fidesz – KDNP 10P VAN Közéleti Egyesület 3
Gazdaság Mohács környékét kitűnő minőségű talajok borítják, amelyek kiválóak mezőgazdasági termelésre. A szántóföldeken főleg búzát és kukoricát termesztenek.