Battonya (románul Bătania, szerbül Батања, ) város a Dél-Alföldi régióban, Békés vármegyében, a Mezőkovácsházai járásban.
Etimológia Első említése 1340-ból Both Anya, amely egy Anya nevű, nagy határral bíró egykori település Both nevű személy által birtokolt részére utal.
Egy másik magyarázat szerint a pelikán régi magyar nevéről (patonya) kapta a nevét.Alföld - Panoráma „mini” útikönyvek
Népetimológiaként Batu tanya is ismert, ami szerint a tatár kán harcosainak szálláshelye lett volna itt. Nevének ejtése különleges: aki valaha is élt Battonyán, az rövid t-vel, Batonyaként mondja.
Fekvése Az Alföld és a megye délkeleti részén, a Száraz-ér mellett, a román határ közvetlen közelében található. Békés-megye legdélebbi települése. Határátkelőhely üzemel Tornyán át Romániába. Az országhatár körülbelül 6 kilométerre helyezkedik el a várostól.
Szomszédos települések: észak felől Kunágota, Magyardombegyház és Kisdombegyház, északkelet felől Dombegyház, nyugat felől Mezőhegyes, északnyugat felől pedig Mezőkovácsháza. Keleti és déli irányból a határ másik oldalán fekvő Pécska és csatolt települései: Tornya, Szederhát és Óbodrog, Kispereg és Németpereg szomszédosak vele.
Természetföldrajzilag az Alföld Körös–Maros köze középtájának Csanádi-hát nevű kistájához tartozik.
Megközelítése thumb|left|200px|Battonya vasútállomása Közúton Gyuláról (a 44-es főút felől) Eleken és Lőkösházán keresztül a 4444-es, Orosházáról (a 47-es főút irányából) Kaszaperen és Mezőkovácsházán át a 4428-as, majd a 4443-as úton érhető el. A 4444-es út kapcsolja össze Mezőhegyessel is, a megyeszékhely Békéscsabával viszont nincs közvetlen kapcsolata. Az országhatárral és a battonyai határátkelőhellyel a 4455-ös út, Magyardombegyházzal a 4442-es út köti össze. Tompapuszta nevű településrészére a 4444-es útból kiágazó 44 136-os út vezet.
A közúti tömegközlekedést a Volánbusz autóbuszai biztosítják.
Vonattal a MÁV 125-ös számú án érhető el. Battonya vasútállomás Tompapuszta megállóhely után következik, mint a vasútvonal végállomása. A vasúti forgalom 2023. augusztus elseje óta szünetel. A megállóhely a már említett 44 136-os úton érhető el, míg a vasútállomást a településközpont körforgalmából dél felé kiágazó 44 331-es számú mellékút szolgálja ki.
Története A régió a kőkor óta lakott hely, ennek bizonyítékai a régészek által feltárt neolit telepek, illetve a nagy kiterjedésű bronzkori temető.
Középkor Első írásos említése 1340-ből származik, Bothanyaegyháza néven.
Az 1437-ben feljegyzett első birtokosa szekcsői Herczeg Rafael, boszniai választott püspök volt. A század közepén már a Lackffyak birtoka, majd a temesi főispán, Harapkói Bothos András tulajdonába került. 1445. február 6-án pedig Hunyadi Jánost iktatta birtokba az aradi káptalan. Már a Lackffyak korában Alsó-, Középső- és Felső-Battonyára oszlott a népes helység.
Hunyadi Mátyás, aki addig a lippai vár fenntartására fordította a falu jövedelmeit, 1463. február 19-én édesanyja, Szilágyi Erzsébet udvartartására ajándékozta, hat más birtokkal együtt.
Újkor 1563-ban, a török fenyegető közelségében már csak 87 adózó jobbágy él itt, akik (nevük alapján) mind magyarok. (Borovszky Samu: Csanád vármegye története).
1529-től a település a török portyázások állandó célpontja lett. 1566. augusztus 30-án Gyula vára elesett, így Battonya is török kézre került. A török és magyar által egyaránt sarcolt, adóztatott falu pusztulása 1596-ban következett be, amikor a Báthory Zsigmond politikai fordulatán felbőszült III. Mehmed szultán a Máramaros környékéről mozgósított tatár csapatok dúlásának engedte át a vidéket. A kiürült területet délről menekülő félnomád délszláv telepesek foglalták el, de 1693-ban őket is elsöpörte a császári csapatok elől visszavonuló, Csanád vármegye szabad rablására engedett török-tatár sereg.
A hódoltság után Battonya a kincstár birtokába került. 1720-ban mindössze 24 adófizető jobbágyot számlált a Possessio Batonya Cameralis, akik közül a közölt névsor alapján 20 szerb, 2 román és egy magyar. E szerbek még a Balkánról visszavonuló császári seregekkel érkeztek, és Heissler Donát császári tábornok telepítette le őket a szinte kipusztult Csanád, Arad és Zaránd vármegyékbe. Ez időben Csanád vármegye, amely ekkor csak Battonya, Makó, Földeák és Tornya településekből állt, mindössze 2500 főt számlált.
Leírás a településről a 18. század végén: "BATONYA: Magyar, rátz, és oláh falu Csanád Vármegyében, lakosai katolikusok, és ó hitűek, fekszik Tornyához közel, mellynek filiája, mivel határja magossan fekszik, piatzozása Aradon és Szegeden, mellyektöl távol fekszik, termékenysége középszerű, második Osztálybéli." (Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796–1799)
19. század 1839-ben Battonya mezőváros lett, e rang azonban 1871 után puszta címmé vált, majd 1886-tól az egész országban megszűnt. Battonya rangja a polgári közigazgatás időszakában, az 1870-es évektől 1950-ig nagyközség volt.
A világosi fegyverletétel után, a XIX. század második felére a település Csanád vármegye második legnépesebb városa volt. Az 1800-as évek utolsó harmadában a mezőváros nagy fejlődésnek indult: 1870-ben gőzmalom épült, 1872-ben telekkönyvi hivatal kezdte meg működését, 1875-ben téglagyár létesült. 1882-ben megépült a vasút, majd 1884-ben szikvízgyár jött létre, 1885-ben takarékpénztár, 1886-ban pedig dohánybeváltó létesült. Szintén az 1880-as, 1890-es években jött létre az első temetkezési vállalkozás, a tűzoltó-egylet, a vöröskeresztes egylet. Ekkor létesült a távírda, a nyomda és egy faiskola is. Szintén ekkor jött létre a kisdedóvó (óvoda) és a felső leányiskola is.
Az 1890-es évek parasztmozgalmai Battonyát is elérték: 1891-ben agrárszocialista felkelés tört ki, melyet a csendőrség levert. A felkelés 75. évfordulóján a város akkori vezetése emléktáblát állított a városháza bejárata mellé, és ez máig megtalálható.
1896-ban, a millennium évében megépült a nagy méretű, kétoldali karzatos klasszikus stílusú zsinagóga és rabbiház. Ezzel a két épülettel létrejött az izraelita hitközség központja.
20–21. század 1930-ban 12 718 lakosából 9784 magyar, 1591 szerb, 1155 román, 116 szlovák és 61 német.
Az első világháború után, a Trianoni békeszerződés következtében Battonyából, a térség gazdasági és közigazgatási központjából egy elsorvasztásra kárhoztatott határszéli település lett. A település reménytelennek ítélt sorsát mutatja az is, hogy a két világháború között a lakosok tömegesen költöztek el a községből.
A rendszerváltás előtt a hivatalos álláspont szerint a német hadsereget üldöző szovjet Vörös Hadsereg csapatai itt lépték át először a Magyarország határát 1944. szeptember 23-án. Valójában a szovjet csapatok már 1944. augusztus 26-án átlépték a magyar határt az akkor Észak-Erdély visszacsatolásával Magyarország részét képező Ojtozi-szorosban.
1950 előtt a Battonyai járás székhelye volt Csanád vármegyében, az 1950-es megyerendezéskor, a megyék jelenlegi határainak kialakításakor került Békés megyéhez, és ugyanabban az évben csatolták a Mezőkovácsházi járáshoz.
1989-ben nyilvánították várossá. Buszállomással és vasútállomással rendelkezik.
SOS Gyermekfalu: ?
2018. március 9-én adták át a HerbaPharm Europe Kft. és a Calendula Szövetség közös terve alapján létrehozott gyógynövény-feldolgozó üzemet. Az üzemben magyar kutatók által megalkotott, világszabadalmi bejelentéssel védett eljárás során öt növényfaj magjaiból (lenmagból, kendermagból, máriatövis-magból, fűszerkömény-magból és citrommagból) az eddigieknél koncentráltabb formában nyerik ki a hatóanyagokat, és készítenek belőlük kivonatokat, étrend-kiegészítőket és krémeket. A nyersanyagot főként a Dél-Békésben termesztett gyógynövények szolgáltatják.
Közélete Polgármesterei +Polgármester1990–1994Takács Dezsőfüggetlen1994–1998független1998–2002független2002–2006független2006–2010Dr. Karsai József MSZP2010–2014MSZP2014–2019Marjai János Györgyfüggetlen2019–2024Boros Csabafüggetlen2024–Mákos Árpádfüggetlen Battonya 1989 óta város. A település képviselő-testülete (a polgármesterrel együtt) 9 főből áll. A településen cigány, román és szerb nemzetiségi önkormányzat is működik. A város jegyzője: dr. Varga István Tamás.
Népesség A település népességének változása:
Népcsoportok Lakossága nemzetiségi kötődés szerint: magyar 83,8%; szerb 5,1%; román 3,7%; cigány 1,7%; német 0,3; szlovák 0,2; ismeretlen, illetve nem válaszolt: 5,4%. (KSH, 2002)
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 77,9%-a magyarnak, 2,3% cigánynak, 0,3% németnek, 8,4% románnak, 5,2% szerbnek, 0,2% szlováknak mondta magát (19,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál).
2022-ben a lakosság 82,5%-a vallotta magát magyarnak, 12,2% románnak, 4,8% szerbnek, 0,9% cigánynak, 0,5% németnek, 0,1-0,1% bolgárnak, ukránnak és szlováknak, 1,9% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (13,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál).
Vallás A 2001-es népszámlálási adatok alapján a lakosság kb. 51%-a római katolikus, kb. 7,5%-a református, kb. 1%-a görögkatolikus és kb. 0,5%-a evangélikus vallású. Más egyházhoz (főleg román ortodox és szerb ortodox) vagy felekezethez a lakosság kb. 6,5%-a tartozik, míg nem tartozik egyetlen egyházhoz sem, vagy nem válaszolt kb. 33,5%.http://portal.ksh.hu/pls/portal/!CP.hnt2.telep?nn=18102
2011-ben a vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 34,3%, református 6,1%, evangélikus 0,5%, görögkatolikus 0,3%, egyéb (főleg ortodox) közösséghez tartozott 7,2%, felekezeten kívüli 25,8% (25,7% nem nyilatkozott).Battonya Helységnévtár
2022-ben vallásuk szerint 23,1% volt római katolikus, 6,6% ortodox, 5,1% református, 0,9% egyéb katolikus, 0,8% egyéb keresztény, 0,6% görög katolikus, 0,3% evangélikus, 20,8% felekezeten kívüli (41,7% nem válaszolt).Battonya Helységnévtár
Római katolikus egyház Az egyházközséget remetei Kőszeghy László csanádi püspök alapította 1810-ben, előtte a tornyai plébánia leányegyháza volt. Kezdettől a Kincstár volt a kegyura. A Szeged-Csanádi Egyházmegye (püspökség) Békési Főesperességében lévő Orosházi Esperesi Kerületéhez tartozik, mint önálló plébánia. Plébániatemplomának titulusa: Szentháromság. Római katolikus anyakönyveit 1810-től vezetik.http://www.lexikon.katolikus.hu/B/Battonya.html Református egyház A Tiszántúli Református Egyházkerület (püspökség) Békési Református Egyházmegyéjébe (esperesség) tartozik, mint missziói egyházközség.http://epont.reformatus.hu/ Evangélikus egyház A Déli evangélikus egyházkerület (püspökség) Nyugat-Békési Egyházmegyéjében (esperesség) lévő Tótkomlósi Evangélikus Egyházközséghez tartozik, mint leányegyház.http://www.evangelikus.hu/rolunk/nevtar/intezmeny?did=3901 Görögkatolikus egyház A Szórvány Helynökség Makói parochiájához tartozik, mint filia. Templomának védőszentje: Szent Miklós.http://www.gorogkatolikus.hu/?muv=parochia&parochia_id=84 Szerb ortodox egyház A Budai szerb ortodox egyházmegye (püspökség) – melynek a székhelye Szentendrén van – Szegedi Esperességéhez tartozik, mint önálló parókia. Román ortodox egyház A Gyulai Román Ortodox Püspökséghez tartozik, mint önálló parókia. Templomának védőszentje: Szent György.
Természeti értékek A településhez tartozó Purgly-major udvarán áll egy kb. 250-300 éves, védett kocsányos tölgyfa. Törzskerülete 580 cm. Tompapusztai löszgyep: A Körös–Maros Nemzeti Park fokozottan védett, 21 hektáros területe. Jelentőségét a veszélyeztetett társulás(ok) nagysága, egybefüggő volta adja. Csak engedéllyel látogatható!
Látnivalók Római katolikus (Szentháromság-) templom: Az 1814-ben eredetileg egytornyúnak épített, klasszicista stílusú templomot 1934 és 1938 között építették át kéttornyúra, neobarokk stílusban, dr. Pozsonyi Zoltán tervei alapján. Oltárképét és freskóit Molnár C. Pál festette. Földmunkásmozgalmi emlékmű: Búza Barna készítette 1981-ben, az 1891-es zendülés emlékére. Petőfi Sándor mellszobra: Szintén Búza Barna alkotása. I. világháborús emlékmű.