Mezőberény

Mezőberény (, ) város Békés vármegyében, a Békési járásban.

Fekvése Békés vármegyében, Békéscsabától északra helyezkedik el.

A közvetlenül határos települések: észak felől Köröstarcsa, északkelet felől Körösladány és Bélmegyer, délkelet felől Békés, dél felől Murony és Kamut, nyugat felől Hunya, északnyugat felől pedig Gyomaendrőd és Csárdaszállás. A felsoroltak közül közúton sem Körösladánnyal, sem Gyomaendrőddel nem tűnik szomszédosnak a közbeékelődő kisebb falvak miatt, e két település határszéleivel csak külterületei révén érintkezik.

Megközelítése Közúton elérhető Törökszentmiklós-Mezőtúr felől a 46-os, Debrecen és Békéscsaba felől a 47-es, Békés felől pedig a 470-es főúton.

A környező települések közül Bélmegyerrel a 4237-es, Hunyával és Szarvassal a 4641-es út köti össze.

Vasúton a MÁV 120-as számú án érhető el. Mezőberény vasútállomás Csárdaszállás vasútállomás és Murony vasútállomás között található, közúti elérését a 4641-esből kiágazó 46 355-ös számú mellékút biztosítja.

Története Mezőberény (Berény) nevét 1347-ben említették először az oklevelek Beren alakban írva. 1347-ben Acsai Berend birtoka volt, fiai; Márton, Berend és Gergely osztották az örökségül kapott birtokot három részre egymás közt. Berény ekkor két faluból állt és már kőtemploma (ecclesia lapidea) is volt. Mezőberény területén a Körösök völgyének vízjárta helyein már több ezer évvel ezelőtt megtelepült az ember, az ármentes terepeken és földhátakon.Az új kőkortól a honfoglalásig számos erre utaló leletet találtak a régészek. A magyarság letelepedésével új korszak kezdődött a település történetében, hiszen ebben az időszakban alakult ki a későbbi Berény nevű Árpád-kori falu.

Berény történetét a helytörténészek három korszakra osztják. A Berény név eredetét többféleképpen is magyarázzák. Az látszik legvalószínűbbnek, hogy a Berény szó törzsi név, talán besenyő vagy kabar eredetű. Az ország jelenlegi területén mindenesetre 13 (a történelmi Magyarország területén további négy) Berény nevű település található, ami a fenti magyarázatot igazolja. A falu a tatárjárás alatt feltehetően elpusztult. Berend fia Márton, aki békési várispán volt, telepítette újra az elnéptelenedett települést. Oklevélben 1347-ben említik először a békési uradalom birtokaként. Berény az oklevél keletkezésének időszakában a középkori Békés vármegye aprófalvas rendszerének szerves része. Jelentős hely lehetett, két faluból állt, temploma kőből épült.

A 14. század végén Berény a gyulai uradalomhoz tartozott, és királyi adományként többször is gazdát cserélt. Jelentősebb birtokosai között megemlíthetők a Losonczy, a Maróti családok, Corvin János és Brandenburgi György őrgróf. A megyei nemesek 1514–1517 között itt tartották a vármegyegyűléseket. A korabeli Berény lakói uradalmi jobbágyok. A földművelés és az állattartás volt a megélhetésük fő forrása, emellett az uradalom részére teljesítették a kötelező jobbágyterheket is.

Leírás a településről a 18. század végén: "BERÉNY: Mező Berény. Elegyes falu Békés Vármegyében, földes Ura Báró Haruchker Uraság, az előtt népes, és nevezetes falu vala; de a’ háborúknak idején elpusztúlt, viszont 1721. magyar, német, és tót lakosai felépítették, fekszik Békéstöl nem meszsze, mellynek filiája. Határbéli szántó földgyei jól termők, réttyei is jók, kerti szőleji sokak; de legelője sovány, és a’ víz járja, nádgya, malma nints, sem közel való piatzozása, mind az által első Osztálybéli." (Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796–1799)

Közélete Polgármesterei +Polgármester1990–1994Cservenák Pál Miklósfüggetlen1994–1998független1998–2002független2002–2006független2006–2010független2010–2014Siklósi Istvánfüggetlen2014–2019független2019–2024független2024–független

Népesség A település népességének változása:

2001-ben a város lakosságának 91%-a magyar, 4%-a cigány, 3%-a szlovák és 2%-a német nemzetiségűnek vallotta magát.A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 83,6%-a magyarnak, 5,4% cigánynak, 3,5% németnek, 0,3% románnak, 3,3% szlováknak mondta magát (16% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 8,5%, református 16,4%, evangélikus 12,5%, felekezeten kívüli 36,9% (24% nem nyilatkozott).Mezőberény Helységnévtár

2022-ben a lakosság 89,7%-a vallotta magát magyarnak, 4,5% cigánynak, 2% németnek, 1,7% szlováknak, 0,1-0,1% románnak, bolgárnak és ukránnak, 1,5% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (10,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 11,8% volt református, 9,8% evangélikus, 4,8% római katolikus, 1,4% egyéb keresztény, 0,9% egyéb katolikus, 0,1% görög katolikus, 35,3% felekezeten kívüli (35,7% nem válaszolt).Mezőberény Helységnévtár

Nevezetességei Bodoki Károly Vízügyi Múzeum – a Hosszú foki csatorna és a Kettős-Kőrös találkozásánál levő szivattyútelepen Orlai Petrich Soma Múzeum – néprajzi gyűjtemény, udvarán Holokauszt-emlékmű Zsidó temető és ravatalozóépület, Gyomai út Kálmán Fürdő Wenckheim–Fejérváry-kastély

Itt született Orlai Petrich Soma (1822–1880) festőművész Halmi Ferenc (1850–1883) színész, a Nemzeti Színház tagja Szilárd Béla, született Steiner Béla (1884–1926) magyar vegyész, radiológus. Csabai-Wágner József (1888–1967) festőművész, építész Bán Imre, született Friedler Imre (1890–1944) ügyvéd, jogász, technikatörténész. Somos András (1911–1996) kertészmérnök, a fóliasátras zöldségtermesztés magyarországi meghonosítója, az MTA tagja. Czakó József (1923–1990) agrármérnök, a hazai alkalmazott etológia megalapítója Piller Sándor (1932–2015) pedagógus, labdarúgó, edző, sportvezető Kaposi Márton (1936) filozófus, esztéta, az MTA doktora Réti Csaba (1936–2009) operaénekes Lendvai L. Ferenc (1937) filozófiatörténész, professor emeritus Dr. Gschwindt András (1941) villamosmérnök, egyetemi oktató; az első magyar műhold, a Masat–1 egyik megalkotója. Mezőberény díszpolgára (2013.08.20.) Prof. dr. Bak Mihály (1946) patológus, cytopatológus szakorvos.Az MTA és az Onkológia Intézet honlapja Mezőberény díszpolgára. (2013.08.20.) Udvardy Anikó (1952) szobrászművész Lengyel Imre (1954) közgazdász Bayer Mihály (1954) diplomata, nagykövet, 2014 óta Mezőberény díszpolgára Bereznai Péter (1955) Munkácsy Mihály-díjas festőművész Anda Emília (1956) divattervező Mult István (1959) bábművész Mezei Léda (1987) színésznő

Testvérvárosai 300px|thumb|right|Mezőberény légi felvételen

Csantavér, Délvidék (2007) Gronau (Westf.), Németország (1987) Gúta, Felvidék (1946) Münsingen, Németország (1993) Szováta, Székelyföld (1998)

Jegyzetek

Források Mezőberény város honlapja

További információk

Linkgyűjtemény Mezőberényről Mezőberény az utazom.com honlapján

Kategória:Békés megye települései Kategória:Magyarország városai

Kategória:Magyarország fürdőhelyei Kategória:Békés vármegye települései