Füzesgyarmat város Békés vármegye északi részén, a Szeghalmi járásban. A város szénhidrogén-kutatásáról és a termálvizéről nevezetes.
Fekvése Füzesgyarmat a Dévaványai-sík északkeleti, a Nagy-Sárréttel határos peremén, Békés vármegye legészakabbi városaként, Hajdú-Bihar és Jász-Nagykun-Szolnok vármegye határán helyezkedik el, a Berettyó folyó alsó folyása nyugati partjától 4 km-re. A megye hozzá legközelebb fekvő városa Szeghalom. Biharnagybajom és Szeghalom között Békéscsabától 60 km-re északra fekszik.
Megközelítése Közút A településen észak-déli irányban végighúzódik a Püspökladánytól Szeghalomig vezető 4212-es út, ezen érhető el a két végponti település és a 42-es és (Szeged-Békéscsaba irányából) a 47-es főutak felől is. A 4-es főútról Karcagnál letérve érhető el a 4206-os úton, a 47-esen Debrecen-Berettyóújfalu irányából pedig Darvasnál letérve a 4225-ös úton.
A Szeghalom felől érkező út jó minőségű, majd tovább Püspökladány irányában a megyehatárig még elfogadható, de onnantól Hajdú-Bihar vármegyében már rossz minőségű. A karcagi útvonal, a Karcag - Bucsa közötti útszakasz közelmúltban történt felújítása óta ugyancsak elfogadható minőségű.
Vasút Vasúton a város a MÁV 128-as számú Kötegyán–Püspökladány-vasútvonalán érhető el, amelynek három megállási pontja is létesült itt: Békéscsaba vasútállomás felől sorrendben előbb Füzesgyarmati téglagyár vasútállomás, majd Füzesgyarmatfürdő megállóhely, végül Füzesgyarmat vasútállomás. A téglagyári állomás a belterület déli határszélénél volt, közvetlenül a 4212-es út mellett (már megszűnt); Füzesgyarmatfürdő a településközpont délnyugati szélén helyezkedik el, közúti elérését egy önkormányzati út biztosítja, a "nagyállomás" pedig nyugat-északnyugati irányban helyezkedik el a központtól, ahonnan a 42 333-as számú mellékúton érhető el.
Nevének eredete A Füzesgyarmat név utótagja a Kürt-Gyarmat névből keletkezett, a füzes előtag pedig a helységen egykor keresztülfolyó Nagy-Ér menti füzesekre utal. Az oklevelek által bizonyítható névtörténet 1219-ig nyúlik vissza, amikor Gormothnak, 1321-ben Gyarmathnak, 1479-ben Nagh-, illetve Kys Gyarmatnak, 1564-ben pedig Giarmatnak írták. Egy 1776. január 1-jén keltezett, Mária Terézia idejéből való rendelet szerint – mivel a falu határában igen sok a fűzfa – a többi Gyarmat nevezetű falutól megkülönböztetésül a falu neve Füzesgyarmat lett.Békés megyei legek könyve II, Füzesgyarmat neve 55. oldal
Története A honfoglalás előtt a régészeti leletek bizonyítják az avar telepesek jelenlétét a térségben. A város első okleveles említése 1219-ben történt, Gormoth néven. A középkori település szinte teljesen a mezőgazdaságból – főleg állattenyésztésből élt.
A 19. században kezdődött meg az iparosodás (megalakult az első iparos céh) valamint a polgárosodás (különböző egyletek, olvasókörök stb. megalakulása). Füzesgyarmat 1803. október 15-én elnyerte az országos vásár tartásának privilégiumát és vele együtt a mezővárosi rangot is, közigazgatásilag a településhez tartoztak Bucsatelep és Kertészsziget községek is, melyek ma önálló önkormányzattal rendelkeznek. Az 1828-as összeíráskor már 4076 lakosa volt Füzesgyarmatnak. Ekkor alakult a településen az első iparos céh (mint mezővárosi iparosodás első intézménye) Egyesült Céh Társaság néven 44 iparos taggal. A település a mezővárosi címet a kiegyezésig, 1867-ig megőrizte, amikor a súlyos adóterhek miatt saját elhatározásból lemondtak a városi rangról.
Füzesgyarmati uradalom tulajdonosa volt gróf Blankenstein Pál császári és királyi kamarás a 7. dragonyosezred hadnagya, munkássága jelenleg is fellelhető a településen (a volt kastély területén található: Kastélypark Strandfürdő, Római katolikus kápolna és a városi sporttelep).
Az első és második világháború közötti fejlődés eredménye volt az ipari üzemek és az intézményrendszer fejlődése (hengermalmok, téglagyárak, szeszfőzde, cipőgyár, posta, távírda, egészségház, új iskola stb.) Az 1945-50-es évek, az újjáépítés eredményei: három termelőszövetkezet, három kisipari szövetkezet megalakulása, kultúrház megépítése. A '80-as évek elején a mezőgazdasági termelés csökkent, az ipar szerepe viszont jelentősen megnőtt, ugyanis a szénhidrogén-kutatók a '80-as évek közepén jelentős mennyiségű szénhidrogénvagyont találtak település alatt. A szénhidrogén kitermelése (földgáz, gazolin, kőolaj) ezt követően megkezdődött, és a MOL Nyrt. évi 8-10 milliárdos kitermelést folytatott. A szellemi és művelődési életet a kultúrházban a városi könyvtárban, a moziban, a tájházban és az 1997-ben megnyílt Szitás Erzsébet képtárban folyó kulturális tevékenység határozza meg. Az önkormányzat és a lakosság törekvése – hogy a nagyközség várossá váljon – sikerrel járt: 2000. július 1-jétől városi rangot kapott a település.
Közélete Polgármesterei Polgármester1990–1994Bökfi JánosMDF-FKgP1994–1998Dr. Szentesi Károlyfüggetlen1998–2002független2002–2006Várkonyi ImreMSZP2006–2010MSZP2010–2014Bere KárolyFidesz-KDNP2014–2019Fidesz-KDNP2019–2024Koncz ImreMMM2024–független
Népessége 2001-ben a város lakosságának 99%-a magyar, 1%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 84,1%-a magyarnak, 1,7% cigánynak, 0,2% németnek, 0,2% románnak mondta magát (15,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál).
Felekezeti szempontból Füzesgyarmat népessége eléggé homogén, döntően református, kisebb létszámban unitárius és római katolikus vallású. A reformátusok majdnem 90%-os részesedéssel bírnak a vallásos népesség arányán belül. Mindhárom egyház temploma műemlék jellegű.
2011-ben a vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 7%, református 25,3%, evangélikus 0,2%, felekezeten kívüli 43,2% (22,5% nem nyilatkozott).Füzesgyarmat Helységnévtár
2022-ben a lakosság 88,9%-a vallotta magát magyarnak, 1,6% cigánynak, 0,3% románnak, 0,2% németnek, 0,1% ukránnak, 0,1% örménynek, 1,4% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (11,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 18,7% volt református, 3,8% római katolikus, 1,4% görög katolikus, 1,5% egyéb keresztény, 0,5% egyéb katolikus, 0,2% evangélikus, 35,9% felekezeten kívüli (37,9% nem válaszolt).Füzesgyarmat Helységnévtár
Népességének változása az elmúlt években:
A város címere Álló háromszögű pajzs vörössel és kékkel hasított mezejének alsó harmadában (pajzstalpban) ezüst ék fekete (olajat jelképező) hullámos pólyával; a bal oldali vörös mezőben lebegő (a megújulást és a tájjelleget jelképező fűz) ötágú arany életfa; jobb oldali kék mezőben befelé fordult, vörössel vértezett, jobbját felemelő ezüst (fehér) gólya. A pajzson heraldikai (arany, sárga) korona.
Nevezetességek, turistalátványosságok thumb|right|300px|A városháza Városháza Wenckheim-kastély – Füzesgyarmati Kastélypark Fürdő: Hét medencével – öt nyitott, egy fedett és egy részben fedett – várják a látogatókat. Mozgásszervi, idegrendszeri, nőgyógyászati, urológiai, valamint emésztőrendszeri- és anyagcsere-betegségben szenvedőknek ajánlják. A strandon gyógy- és wellness szolgáltatások üzemelnek. Castrum termál kemping A Szent Borbála, a bányászok védőszentje Tájház Szitás Erzsébet Képtár Egykori zsinagóga épülete (1929) jelenleg iskola, Jókai utca Zsidó temető, Északi temetőn túl, helyi értékű síremlékekkel Csánki Dezső Helytörténeti Egyesület
Testvérvárosai Ozsdola, Kovászna megye, Erdély, Románia Zimándújfalu, Arad megye, Románia
Neves személyek 180px|bélyeg|Újságcikk gróf Blankenstein Pálról Gróf Blankenstein Pál császári és királyi kamarás, a 7. dragonyosezred hadnagya Bonyhay Benjamin (1805–1885) ügyvéd és megyei hivatalnok Csánki Benjámin (Füzesgyarmat, 1868. január 3. – Debrecen, 1943. július 5.): református lelkész, egyetemi tanárCsánki Benjámin - Magyar Életrajzi Lexikon 1000–1990 (Hozzáférés: 2017. augusztus 13.) Csánki Dezső (1857–1933) történész, levéltáros, az MTA tagja Doma-Mikó István (sz. név: Mikó István) (Füzesgyarmat 1951.január 16. –) festő, udvari festő Japán) Gacsári István (1791–1847) református lelkész, költő Galambos Sándor (?–2018) hintókészítő, kovácsmesterGalambos Sándor hintókészítő Hegyesi János(1899–1992) autodidakta költő, a Nemzeti Parasztpárt tagja és országgyűlési képviselője Lázár Gyula (1911–1983) világbajnoki ezüstérmes magyar labdarúgó, magyar bajnok, az FTC egykori játékosa Márky Barnabás [vitéz sarkadi Márky Barnabás] (Orosháza, 1884. október 4. – Füzesgyarmat, 1966. április 10.) jogász, járási szolgabíró, Békés vármegye főjegyzője, majd alispánja 1930–1944 között, Márki János közjegyző fiaMárky Barnabás a Békés Megyei Levéltár oldalán Nagy Lajos (1870-1961) református gimnáziumi tanár Rákos Ferenc (1893–1963) magyar jogász, újságíró, műfordító, a Magyarországi Tanácsköztársaság alatt a Vörös Őrség országos parancsnoka Szilágyi Márton (1842–1900) református lelkész
Jegyzetek
További információk
Füzesgyarmat önkormányzatának honlapja Térkép Kalauz – Füzesgyarmat a város nem hivatalos oldala Hálógyártás A füzesgyarmati dohánybeváltó
Kategória:Békés megye települései Kategória:Békés vármegye települései Kategória:Magyarország városai