Elek (németül: Elek, románul: Aletea) város a Dél-Alföldi régióban, Békés vármegyében, a Gyulai járásban, közel a román határhoz. A második világháborúig a vármegye legnagyobb lélekszámú német közössége élt itt, a várost szinte teljes egészében svábok lakták. 5491 hektáros kiterjedésével a megye legkisebb közigazgatási területű városa.

Fekvése A régió és a megye keleti részén található, Békéscsabától 25, Gyulától 12 kilométerre, a román határ közelében. A szomszédos települések: észak felől Gyula, kelet felől, a jelenlegi országhatár túloldalán Ottlaka (Grǎniceri), dél felől Lőkösháza, délnyugat felől Nagykamarás, nyugat felől pedig Kétegyháza.

Természetföldrajzilag az Alföld Körös–Maros köze középtájának Békési-hát nevű kistájához tartozik.

Megközelítése Közúton a Gyulát Lőkösházán keresztül Battonyával összekötő 4444-es úton, illetve Kétegyházán keresztül Medgyesegyháza és Békéscsaba felől a 4435-ös úton érhető el. A közúti közösségi közlekedés szolgáltatója e településen is a Volánbusz.

A város határának délnyugati részét átszeli ugyan a MÁV 120-as számú (Budapest–)Szajol–Lőkösháza-vasútvonala, de a vasútnak már évtizedek óta nincs megállási pontja Elek területén, a legközelebbi működő vasútállomás a mintegy 6 kilométerre lévő Kétegyháza vasútállomás, amelyen áthalad a 121-es számú Kétegyháza–Újszeged-vasútvonal is. Elek egykori vasútállomása a Kétegyháza–Elek–Kisjenő-vasútvonalon volt található, amelyen a forgalom Kétegyháza és Elek között 1972-ben megszűnt.

Etimológia Elek neve kazár-magyar eredetű, Attila egyik fia, Ellák nevéből származik. A név valójában egy tisztségnév, ugyanis az elek < ótörök älik / ilik / ilig ("herceg, uralkodó, király) szóra vezethető vissza, mely az *el (királyság, uradalom) + lä-g (uralkodni, az uralkodás) elemekből tevődik össze.

Története Elek területe már a honfoglalás előtt, az újkőkortól (neolit) kezdve lakott volt.

Elek nevét elsőként 1232-ben említik. A török időkben kihalt. 1724-ben és 1744-ben az akkori vármegye több más településéhez hasonlóan Harruckern János György betelepítette német telepesekkel.

Vályi András 1796-ban ezt írta a településről: "ELEK. Elegyes német, és oláh falu Arad Vármegyében, földes Ura Báró Harucker Uraság, lakosai katolikusok, és ó hitűek, fekszik közel a’ fejér Köröshöz, határbéli földgye elég termékeny, noha egy részen határja salétromos, melly hasznos marháiknak, szőlei is meglehetősek lévén, első Osztálybéli."

Fényes Elek 1851-es leírása alapján: "Elek, oláhul Aletye, német falu, Arad vgyében, Békés vgye szélén, Gyulához délre 2 mfd., 382 házzal, és 3090 lak., kik kevés oláh cselédet és házatlan zsellért kivéve, romai kath. németek, kiket 1724-ben b. Haruckern Ferencz telepitett ide Würtembergből, Frankfurt vidékéről, Bajorországból. Van szép paroch. temploma. Róna határa 7517 1/2 h., mellyből szántóföld és kaszálló, mindenik lakosnak egy tagban, 5196 1/2 hold; közlegelő 1914 h., szőlő 130 h., pótlék urb. föld 260 hold, majorsági curialis hely 12 h. és 5 hold dézsmáskert, s 17 hold föld. Földje fekete homokos, s az idevalók főleg tisztabuzát, s ugar helyett kukoriczát termesztenek. Marhatenyésztése a juhon kivül virágzó, de nem a határon, hanem a szomszéd pusztákon bérlett földeken. Általjában az eleki lakosok igen vagyonos és fáradhatlan emberek. Birtokosa: gr. Wenckheim Ferenczné, szül. gr. Pálffy Borbála."

1854-ben már mezőváros, majd e rang megszűnése után a 19. század végén nagyközséggé alakult. Ekkoriban már zsidók is éltek a községben. Kiemelkedett közülük a Schillinger, Philipp és Blantz család.

Az 1880-as népszámlálás idején Elek lakosságának 65%-a vallotta magát németnek, 24%-a románnak, 1%-a szlováknak. A magyar lakosság ekkoriban még csak 10%-ot érte el.

A Révai nagy lexikona szerint: "Elek: nagyk. Arad vm. eleki j.-ban (1910) 7261, túlnyomóan német, tov. oláh és magyar lak. A járás szolgabirói hivatalának székhelye, van takarékpénztára, takarék- és hitelegylete, tejszövetkezete, csendőrőrse, vasúti állomása, posta-, távíró és telefonállomása."Révai nagy lexikona 6.

A trianoni békeszerződés után a fejlődő község az országhatár közelébe került, elvesztette piaca nagy részét. 1920 és 1923 között a csonka Arad vármegye székhelye volt, 1923-tól 1946-ig Csanád, Arad és Torontál k.e.e. vármegyéhez tartozott, melynek neve 1945-től egyszerűen Csanád vármegye lett. Eleket 1946-ban csatolták Békés vármegyéhez, és ekkor vesztette el járási székhely szerepkörét is.

A második világháború alatt a helyi zsidóság tagjait munkaszolgálatra és Auschwitzba hurcolták, a huszonhat eleki zsidó közül csak nyolcan maradtak életben. A háború után a német lakosokat elhurcolták kényszermunkára és más telepeseket telepítettek a helyükbe. Eleken a kitelepítések egyik legszörnyűbb fejezetét írták: a statisztikák szerint 5619 német lakost űztek el otthonukból, többet, mint amennyi a város teljes mai lakossága . 1990 óta rendszeresen találkozókat rendeznek Elek lakói az elüldözöttekkel.

Eleknek 1950 és 1990 között mindvégig önálló tanácsa volt, 1970-ben nagyközséggé nyilvánították. Békés megyéhez 1946-ban történt csatolásától a járások megszűnéséig, 1983 végéig a Gyulai járáshoz tartozott, ezután 1990-ig a Gyulai városkörnyékhez.

A település külterületén fekvő, már megszűnt Országút megállóhely közelében történt 1979 decemberében a 11 halálos áldozattal járó, lőkösházi autóbusz-baleset néven ismertté vált szerencsétlenség, melyben egy autóbusz és egy vonat ütközött össze.

Eleket 1996. július 1-jén várossá nyilvánították. Napjainkban több nemzetiség is lakja, németek, szlovákok, románok, cigányok.

Közélet és politika Polgármesterei +Polgármester1990–1993Szántó Istvánfüggetlenhivataláról lemondott1994–1994Kecskeméti Jánosfüggetlenidőközi választás: 1994. március1994–1998Fidesz-MDF-FKgP-KDNP1998–2002Fidesz-FKgP-MDF-SZDSZ-KDNPhivataláról lemondott2002–2006Pluhár LászlóMSZP2006–2010MSZP2010–2014MSZP2014–2019MSZP2019–2024Szelezsán Györgyfüggetlen2024–Fidesz-KDNP Szántó István a rendszerváltás előtt tanácselnökként vezette a települést, majd 1990-től annak polgármestere lett; 1993 végén lemondott. Kecskeméti János (Fidesz) 1994 márciusában időközi választáson nyerte el a polgármesteri tisztet, 2002 júniusában pedig lemondással távozott. Pluhár László MSZP-s színekben 2002-2019 között volt Elek első embere. Szelezsán György 2019-ben a szavazatok 67.65 %-át elnyerve lett polgármester, posztját 2024-ben 75,44 %-os eredménnyel erősítette meg.

+PolgármesterekÁltalában a választási eredményekkel kapcsolatban lásd: ; konkrétan az egyes évek elérhetőek itt: 1994, 1998, 2002, 2006, 2010, 2014, 2019, 20241990-1993'94.márc.1994-19981998-20022002-20062006-20102010-20142014-20192019-20242024-Szántó IstvánKecskeméti JánosPluhár LászlóSzelezsán György –FideszFidesz-MDF-FKGP-KDNPFidesz-FKGP-MDF-SZDSZ-KDNPMSZPfüggetlenFidesz-KDNP

Jelenleg 2019-

A város polgármestere Szelezsán György (független).

Az alpolgármester Botás Erika, A település képviselő-testülete (a polgármesterrel együtt) 7 főből áll. A képviselő-testületben a függetlenek vannak többségben, egyetlen képviselő szerzett mandátumot MSZP-DK-s jelöltként.

-Tolnai Péter (Fidesz-KDNP) a Békés Megyei Közgyűlés képviselője és

-Pluhár János László (MSZP-Demokratikus Koalíció) a Békés Megyei Közgyűlés képviselője

-2019

A város polgármestere Pluhár János László (MSZP). Az alpolgármesterek dr. Heimné Máté Mária (MSZP) és Turóczy András (FIDESZ-KDNP). A település képviselő-testülete (a polgármesterrel együtt) 7 főből áll. A képviselő-testületben az MSZP-frakció van többségben, 4 fővel. A polgármester és 3 képviselő MSZP-s, míg 3 képviselő Fidesz-KDNP-s. Tolnai Péter önkormányzati képviselő egyben a Békés Megyei Közgyűlés képviselője és alelnöke is. Emiatt ő semmilyen tisztséget nem vállalt az önkormányzatnál, tehát egy bizottságnak sem lett sem elnöke, sem egyszerű tagja. Így az ő egyetlen viselt tisztsége Eleken: önkormányzati képviselő.

A város képviselő-testülete 2019-től

Név Jelölő szervezet(ek) TisztségSzelezsán Györgyfüggetlen PolgármesterKecskés Andreafüggetlen alpolgármesterCsuvarszkiné Sarkadi IbolyaFidesz-KDNP (2022.12-től)képviselőPapp LászlófüggetlenképviselőFerenczi Zsoltfüggetlen képviselőTuróczy Andrásfüggetlenképviselő Pelle László MSZP képviselőVeres Zoltánfüggetlen (2022.12-ig)képviselőBotás Erikafüggetlen (2023.01-ig)alpolgármester Pénzügyi, Szociális és Településfejlesztési Bizottság 2023.02-től Elnök: Ferenczi ZsoltTagok: Turóczy András

Papp LászlóKülsõs tagok: Liszkainé Kráder Mária

Turláné Emenet Ildikó Ügyrendi, Társadalmi Kapcsolatok, Kulturális és Sport Bizottság 2023.02-től Elnök: Turóczy AndrásTagok: Csuvarszkiné Sarkadi Ibolya

Pelle LászlóKülsõs tagok: Kásziánné Házse Magdolna

Lénárt Istvánné

Pénzügyi és Társadalmi Kapcsolatok Bizottsága 2019-től -2022.12 -ig Elnök: Ferenczi ZsoltTagok: Veres Zoltán

Pelle LászlóKülsõs tagok: Liszkainé Kráder Mária

Papp László

Pénzügyi és Társadalmi Kapcsolatok Bizottsága -2019 Bizottsági tag neveTisztségeKépviselő/nem képviselő tagZsidó Ferenc GyörgyElnökKépviselő elnökLukács László és Pelle LászlóTagKépviselő tagNánási Mihály és Tóbiás SándornéTagNem képviselő tag

Ügyrendi és Szociális Bizottság 2019-től – 2022.12- ig Elnök: Veres ZoltánTagok: Kecskés Andrea

Ferenczi ZsoltKülsõs tagok: Kásziánné Házse Magdolna

Lénárt Istvánné Ügyrendi és Szociális Bizottság -2019 Bizottsági tag neveTisztségeKépviselő/nem képviselő tagDávid RémuszElnökKépviselő elnökLukács László és Pelle LászlóTagKépviselő tagRocskár Jánosné és Popucza-László ErzsébetTagNem képviselő tag Társadalmi Kapcsolatok, Kulturális és Sport Bizottság 2019-től 2022.12-ig Elnök: Kecskés AndreaTagok:Ferenczi Zsolt

Pelle LászlóKülsõs tag: Csuvarszkiné Sarkadi Ibolya

Wittmanné Abonyi Mónika

Népesség 2001-ben a város lakosságának 84%-a magyar, 8%-a román, 4%-a cigány és 4%-a német nemzetiségűnek vallotta magát,A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora illetve kisebb szlovák közösség is él itt.

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 81,9%-a magyarnak, 8% cigánynak, 4,2% németnek, 5,5% románnak, 1,1% szlováknak mondta magát (17,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál).

2022-ben a lakosság 90,6%-a vallotta magát magyarnak, 5,2% románnak, 3,6% cigánynak, 2,1% németnek, 1,2% szlováknak, 0,1-0,1% ukránnak, szerbnek és lengyelnek, 1,5% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (9,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál).

Lakosságszám alakulása 1840: 3163 fő 1851: 3090 fő 1910: 7261 fő 1940: 9327 fő 1983: 5839 fő 1990: 5582 fő 2001: 5531 fő 2010: 4985 főhttp://portal.ksh.hu/pls/portal/!CP.hnt2.telep?nn=32957 2018: 4857 fő állandó férfi lakosság :2380 fő, állandó női lakosság :2477 fő KSH kód:32957 2019: 4816 fő 2022: 4708 fő nő: 2412 fő férfi : 2296 fő

Vallási összetétel A 2001-es népszámlálás adatai alapján a lakosság kb. 38,5 %-a római katolikus, kb. 12,5 %-a református, kb. 4 %-a görögkatolikus és kb. 2 %-a evangélikus vallású. Más egyházhoz vagy felekezethez kb. 5 % tartozik, míg nem tartozik egyetlen vallási közösséghez sem, vagy nem válaszolt kb. 38 %.

2011-ben a vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 23,4%, református 8%, evangélikus 1,2%, görögkatolikus 1,9%, felekezeten kívüli 33,7% (28% nem nyilatkozott).

2022-ben vallásuk szerint 17,6% római katolikus, 5,3% református, 1,6% görög katolikus, 1,6% egyéb keresztény, 1,1% ortodox, 0,8% egyéb katolikus, 0,7% evangélikus, 28,6% felekezeten kívüli (42,7% nem válaszolt).Elek Helységnévtár

Római katolikus egyház A Szeged-Csanádi egyházmegye (püspökség) Békési Főesperességében lévő Gyulai Esperesi Kerülethez tartozik, mint önálló plébánia. Plébániatemplomának titulusa: Sarlós Boldogasszony. Római katolikus anyakönyveit 1734 óta vezetik.

Református egyház A Tiszántúli Református Egyházkerület (püspökség) Békési Református Egyházmegyéjéhez (esperesség) tartozik, mint missziói egyházközség.http://epont.reformatus.hu/

Evangélikus egyház