Bajorország

Bajorország (németül: Bayern, latinul: Bavaria, csehül: Bavorsko) szövetségi tartomány Németországban, annak délkeleti részén fekszik. 1919 óta hivatalos elnevezése Bajor Szabadállam (Freistaat Bayern), ami a korábbi királyság helyett választott köztársasági államformát jelzi. A peremterületein hegyvidéki tartomány gazdasági ereje miatt az ország egyik legfontosabb területe. Gazdag hagyományokkal rendelkezik, és a világon mindenütt ismert a bajor sör kiváló minősége. 70 549 km²-es területével Németország legnagyobb tartománya, ezzel az ország területének mintegy 19,72%-át fedi le. Közel 13 millió fős lakosságával pedig a szövetség második legnépesebb tagja, ezzel az ország népességének 15,76%-ával rendelkezik.

Nyugatról Baden-Württemberg és Hessen, északról Türingia, keletről Szászország és Csehország, délről pedig Ausztria határolja. Székhelye a "Minga" becenéven is gyakran nevezett München, amely elsősorban a sörkultúrájáról, különösen az Oktoberfestről, valamint gazdag történelméről, művészetéről és a bajor hagyományok ápolásáról híres. De nevezetesebb települései közé tartozik a középkori város falakkal, híres karácsonyi vásárral és történelmi jelentőséggel bíró Nürnberg, a római alapítású és gazdag történelmi örökséggel rendelkező Augsburg, illetve a különleges füstölt söreiről és történelmi valamint egyházi jelentősségéről ismert Bamberg.

Területét változatos domborzat jellemzi: délen az Alpok vonulatai magasodnak, középen a Dél-német-középhegység, északon pedig a Frankföldi-dombság található. A tartomány nyugati része a Duna völgyében fekszik, amely fontos vízi útvonal. Jelentős folyói a Duna mellett az Isar, a Lech, a Majna és az Inn. Az alpesi területeken számos tó is található, például a Chiemsee, a Königssee és a Starnbergi-tó. Bajorországban található Németország legmagasabb pontja, a Zugspitze (2962 m). A természeti adottságok miatt kedvelt kiránduló- és síterület, gazdag nemzeti parkokban és természetvédelmi területekben. Az éghajlat mérsékelt kontinentális, alpesi hatásokkal a déli részeken.

Történelme gazdag és sok évszázadra nyúlik vissza. A területet már az ókorban is lakták, majd a rómaiak hódították meg. A 6. században alakult meg a Bajor Hercegség, amely a Karoling Birodalom része lett. A középkor folyamán Bajorország fontos szerepet játszott a Német-római Birodalomban, és számos befolyásos hercegi és királyi család, például a Wittelsbach-ház uralkodott felette. 1806-ban Bajorország királysággá vált, Napóleon támogatásával, és egészen 1918-ig királyság maradt. Az első világháború után megszűnt a monarchia, és létrejött a Bajor Szabadállam. A két világháború között és alatt fontos politikai események helyszíne volt, többek között itt kezdődött Hitler politikai pályafutása. A második világháború után az amerikai megszállási zónába került, majd 1949-ben része lett a Német Szövetségi Köztársaságnak. Ma Bajorország Németország egyik leggazdagabb és legfejlettebb tartománya, erős regionális identitással és hagyományőrző kultúrával.

Nevének eredete Neve a latin Baiovarii vagy Baiuvarii kifejezésből származik, amely a "boius" (a kelta boius törzs neve) és a germán warjoz ("lakos", "védő") szavak összetételéből ered. A Baiovarii tehát szó szerint "a boiusok földjének lakóit" jelentette. A német Bayern elnevezés a középkori latin Baiovaria vagy Boiaria formából ered.

Földrajz Tájegységek Bajorország Dél-Németországban fekszik. A következő tájegységek tartoznak hozzá: délen a Bajor-Alpok a Dunáig az Alpok nyúlványai, a három nagy felső-bajorországi tóval a Keletbajor-középhegység a Sváb-Alb és a Frank-Alb (németül Schwäbische / Fränkische Alb)

Bajorország legalacsonyabb pontja Kahl am Mainban van (107 m), legmagasabb pontja pedig a Zugspitze csúcsa (2962 m).

Vízrajz A tartomány legnagyobb folyója a Duna, amely Passau mellett lépi át az osztrák határt. Legfontosabb mellékfolyói a következők: jobbról: Iller, Lech, Isar, Inn balról: Wörnitz, Altmühl, Naab, Regen

Mind a négy jobbról érkező folyónak az Alpokban van a forrása, ezeknek több vizük van, mint a balról érkező folyóknak. Az Inn-nek és a Lechnek néha a Dunánál is több vize van.

A Majnának a tartomány keleti részén van a forrása. A megyén át folyik nyugatra. Északkeleten az Elba két mellékfolyója ered, az Eger és a Sächsische Saale.

Éghajlat A bajorországi éghajlat északnyugatról keletre átmegy egy kontinentális éghajlatba. Évente mintegy 100 napon nulla foknál alacsonyabb a hőmérséklet, a nyugati szél a csapadék (kb. 70 centiméter) fő oka, az Alpoknál helyenként 180 centiméterre emelkedhet. A napsütési órák száma 1600 és 1900 között van.

Határai SzámHatáraHatár hossza (km)1Baden-Württemberg (nyugaton)8292Hessen (északnyugaton)2623Türingia (északon)3814Szászország (északkeleten)415Csehország3576Ausztria8167Boden-tó19

A Boden-tavon keresztül Svájc is határos Bajorországgal, pedig pontos határvonal nincs is kitűzve.

Történelem

A Római Birodalom időszakában a kelták települtek le a mai Bajorország területére. A Római Birodalom vége után a germánokból, rómaiakból és a keltákból az úgynevezett bajor törzs jött létre.

Bajorországot elsőképpen 555-ben említik, amikor a Agilolfing család uralkodott; így Európa legrégebbi államai közé tartozik. Münchent (1505-től főváros), Oroszlán Henrik alapította 1158-ban. 1180-tól a Wittelsbach-ház volt az uralkodója a Bajor Hercegségnek. Annak uralkodása 1918-ban, a novemberi német forradalom miatt befejeződött. 1623-ban választófejedelemség lett Bajorország, 1806-ban királyság. 1818-ban alkotmányt kapott. 1835 óta az első németországi vasút közlekedett Nürnberg és Fürth között. 1800 és 1815 között sváb és a frank területeket csatoltak Bajorországhoz.

1918. november 18. óta „szabadállam” () Bajorország. 1949-től Nyugat-Németországhoz tartozott. Szabadállami alkotmányát 1946-ban kapta.

Önkormányzat és közigazgatás 300px|középre|Bajorország kerületei300px|középre|Bajorország járásai300px|középre|Bajorország domborzata

Bajorország kerületekre (Bezirke), járásokra (Landkreise), járási jogú városokra (kreisfreie Städte) és községekre (Gemeinden) tagolódik. A tartomány fővárosa München.

Kerületek

Kerület Főváros Terület (km²) Lakosság (fő, 2005) Népsűrűség (fő/km², 2005) Magyar névA magyar elnevezéseket egyre ritkábban használják. Német név Felső-Bajorország Oberbayern München 17 529,63 4 232 962 241 Alsó-Bajorország Niederbayern Landshut 10 329,91 1 197 631 116 Svábföld Schwaben Augsburg 9992,03 1 789 698 179 Felső-Pfalz Oberpfalz Regensburg 9691,03 1 090 318 113 Felső-Frankföld Oberfranken Bayreuth 7231,00 1 103 239 153 Közép-Frankföld Mittelfranken Ansbach 7244,85 1 708 841 236 Alsó-Frankföld Unterfranken Würzburg 8530,99 1 342 308 157

A kerületek önkormányzati jogokat gyakorló képviseleti testülete a kerületi gyűlés (Bezirkstag).

Járások

A tartományban jelenleg 71 járás van. A járások élén választott járási elnök (Landrat) és járási gyűlés (Kreistag) áll.

Járási jogú városok

Ezek a városok főpolgármestert (Oberbürgermeister) és városi tanácsot választanak (Stadtrat). Jelenleg 25 megyei jogú város van.

Népesség

Bár Bajorország lakossága Észak-Rajna-Vesztfáliáénál kisebb, a terület szerint Németország legnagyobb tartománya Bajorország. Lakosságának egyötöde nagyvárosokban él, egytizede pedig a fővárosban. Bajorország öt városának több mint lakosa van (München, Nürnberg, Augsburg, Würzburg, Regensburg, Ingolstadt, Fürth, Erlangen).

A férfiak aránya 48,71% (6 088 805). A népesség 15,5%-a fiatalabb 15 évnél, 16,5%-a pedig 65 év fölötti. Legnagyobb része római katolikus (67,2%) vagy evangélikus (24,1%); a népesség 3,6%-a egyéb valláshoz tartozik.

A bajorországi embereket négy úgynevezett törzs alkotja:lásd: http://www.bayern.de/Land-und-Leute-.363.4448573/index.htm Az óbajorok (Altbayern), akik Felső- és Alsó-Bajorországban és az Oberpfalzban élnek. Őszintének, zeneértőnek és ragaszkodónak tekintik. Száma kb. 6,4 millió. A frankok (Franken) az Alsó-, a Közép- és a Felső-Frankföldön élnek, száma kb. 4,1 millió. Csoportszellemesnek, szervezhetőnek tekintik e törzset. A svábok (Schwaben) száma kb. 1,8 millió. Róluk azt mondják, hogy takarékosak és gyakran lebecsülnek. Az 1945 után bevándorolt szudétanémetek új hazát találtak Bajorországban, egy 1962-es okirat szerint „a bajor kormány külön bajorországi törzsnek tekinti ezt a népcsoportot” (fordított idézet). Ez a népcsoport a II. világháború után a tartomány újjáépítésében is segített.

Nyelv és nyelvjárás Bajorország hivatalos nyelve a német, de a világ számos országából származó bevándorlók egyéb nyelveket is beszélnek. A területen beszélt ismertebb bajor nyelvjárások a következő három nagy nyelvjáráscsaládhoz tartoznak:

Bajorul a tartomány délkeleti részén beszélnek, az ahhoz tartozó fő alcsoportok az északi és a középső bajor, a tiroli határ mellett déli bajor is. A frank nyelvjárás északon és északnyugaton elterjedt (változatai a keleti és a rajnai frank). Beszélői száma kb. 3 millió. Az alemannt nyugaton és délnyugaton kb. 2 millió ember beszéli. Az alcsoportok a sváb és az alsó alemann.Bajorország (németül Bayern) , rieth.hu

Azokon kívül, melyek világosan tartoznak a három csoport egyikéhez, több átmeneti nyelvjárás is van: Nürnberg környékén bajor-frank nyelvjárások léteznek, Lechrain mellett egy bajor-sváb keveréket beszélnek, Dinkelsbühl és Hesselberg körül pedig frank-sváb nyelvváltozatot szoktak használni. Néhány környéken mind a három fenti nyelvjárás is keveredik (például Treuchtlingenben és Eichstättben).

Bár a vidéki belföldiek ma is gyakran használják környékük nyelvjárását, a különböző elvárosiasodott peremtelepülésekben elég gyorsan kihalnak a változatok. Ezeket ritkábban írják is, mint például Svájcban vagy Luxemburgban.

A bevándorlók néha más nyelvjárásokat is beszélnek; ezek a változatok a némethez is és egyéb nyelvhez is tartoznak.

Vallás Bajorország lakosságának vallási megoszlása 2017-es adatok szerint a következő: 49,6% katolikus; 18,3% evangélikus; 4% muszlim; 28,1% más, vagy nem vallásos.

Politika

Bajorország egyike a Német Szövetségi Köztársaság 16 tartományának (hivatalosan Land, azaz ország). Ennek megfelelően saját alkotmánya, kormánya, alkotmánybírósága, és országgyűlése (Landtag) van.

A bajor alkotmány

A bajor alkotmány 1946. december 1-jén lépett hatályba népszavazással. Keresztény értékeken alapul, és 4 részre tagolódik. Megváltoztatni csak a Landtag kétharmados többségével és népszavazással lehet.

Az országgyűlés (Landtag)

A Landtag Bajorország törvényhozó testülete, parlamentje. Tartományként a bajor törvényhozás fő területe az oktatás, az önkormányzat, a kultúra, és a rendészet, de sok más területen (pl. sajtójog és gyülekezési jog) is aktív.

A Landtag képviselőit (amely jelenleg 187 tagú) hasonlóan választják mint a magyar képviselőket. Bajorország választókerületekre osztódik, amelyek mind egy képviselőt küldenek a parlamentbe, de ezenkívül listák is vannak. 2008-tól 2013-ig a Bajor Keresztényszociális Unió (CSU) és a liberális Német Szabaddemokrata Párt (FDP) alkották a kormánytöbbséget, a 2013-as választásokon pedig a CSU-nak sikerült abszolút többséget szereznie, így egyedül alakított kormányt.

2001-ig volt egy szenátus is, amely társadalmi és gazdasági csoportok küldöttjeiből állt össze.

A kormány (Staatsregierung)

A miniszterelnökből (aki egy személyben Bajorország állam- és kormányfője), a miniszterekből és államtitkárokból áll. Jelenleg Markus Söder a bajor miniszterelnök. A kormányfőt a Landtag választja abszolút többséggel, a minisztereket a miniszterelnök a Landtag hozzájárulásával meneszti és nevezi ki.

A kormány feladata a bajor és a szövetségi törvények végrehajtása. Emellett küldötteket állít a német Szövetségi Tanácsba.

Gazdaság