Észak-Rajna-Vesztfália (németül: Nordrhein-Westfalen, rövidítése NRW, pfalzi nyelven: Nordrhoi-Weschdfaale) Németország egyik szövetségi tartománya az ország nyugati részén. Az ország legnagyobb gazdaságú és legnépesebb tartománya, ahol jelentős ipari központok, például a Ruhr-vidék találhatók. Fontos szerepet játszik az ország politikai, kulturális és gazdasági életében, és kulcsszerepet tölt be az energia- és technológiai ágazatokban. 34 110 km²-es területével Németország negyedik legnagyobb tartománya, ezzel az ország területének mintegy 8,25%-át fedi le. Közel 17,8 millió fős lakosságával pedig a szövetség legnépesebb tagja, ezzel az ország népességének 20%-ával rendelkezik. Népsűrűsége bőven az országos átlag fölött van.
Nyugatról Hollandia és Belgium, északról Alsó-Szászország, keletről Hessen, délről pedig Rajna-vidék-Pfalz határolja. Székhelye a "Modestadt" becenéven is gyakran nevezett Düsseldorf, amely a divatiparáról, a Königsallee luxus bevásárlóutcájáról és mint Németország egyik üzleti, pénzügyi és kulturális központja ismert. Emellett jelentős szerepet játszik a nemzetközi vásárok, különösen a divat- és technológiai kiállítások megrendezésében. De nevezetesebb települései közé tartozik Köln, amely a tartomány legnagyobb városa, híres a dómjáról és kulturális életéről, Dortmund, amely a Ruhr-vidék egyik legnagyobb városa, ipari múltja mellett ma technológiai és logisztikai központ, illetve Aachen, a Frank Birodalom egykori központja és koronázási helyszíne.
Nyugat-Németországban fekszik, határos Hollandiával és Belgiummal. Területe változatos: nyugaton alföldek, keleten dombos és hegyvidékes területek találhatók. A Rajna folyó átszeli a tartományt, fontos közlekedési és gazdasági tengely. A Ruhr-vidék sűrűn lakott ipari térség, több nagyváros összenövésével. A nyugati határnál található az Eifel-vidék, ami vulkanikus eredetű hegyvidék. A déli részen a Siegerland és a Bergisches Land dombvidékei húzódnak. Éghajlata mérsékelt óceáni, enyhe telekkel és csapadékos nyarakkal. A tartomány természeti parkjai, mint a Teutoburgi-erdő, fontos kirándulóhelyek.
Történelme sokrétű és több kultúra örökségét hordozza. A római korban már fontos települések alakultak ki, például Köln és Bonn. A középkorban Aachen császárvárosként jelentős szerepet töltött be a Frank Birodalomban. A régió számos fejedelemségre és egyházi területre tagolódott a Német-római Birodalom idején. A 19. században a Porosz Királyság része lett, a Ruhr-vidék pedig gyors iparosodása megkezdődött. A II. világháború után fontos újjáépítési központ lett, és 1946-ban hivatalosan megalapították a tartományt. A tartományt a brit megszállási övezetben hozták létre Vesztfália, Észak-Rajna és Lippe területeiből. A Ruhr-vidék egykor a szénbányászatról és acéliparáról volt híres, ám az 1960-as évektől kezdve szerkezeti átalakulás kezdődött. A szén- és acélipar hanyatlása után a Ruhr-vidék még mindig kulcsfontosságú az iparban és egyike Németország tudományos központjainak.
Nevének eredete Észak-Rajna–Vesztfália neve két történelmi régió nevéből ered:
Rajna: A Rajna folyó, amely a tartományt átszeli, fontos szerepet játszott a terület földrajzi és gazdasági fejlődésében. A „Rajna” a német „Rhein” szóból származik, és a folyó menti régiókra utal. Vesztfália (Westfalen): A „Vesztfália” név a középkori „Westphalia” terület nevéből származik, amely „nyugati területet” vagy „nyugati vidéket” jelent. A szó a középkori német „west” (nyugat) és „falen” (vidék, terület) szavakból tevődik össze. A „Vesztfália” eredetileg egy nyugati frank földrajzi egység volt, amely a középkori Német-római Birodalom részeként alakult ki.
Földrajz
Észak-Rajna-Vesztfália igen változatos, természeti szépségekben rendkívül gazdag, a Ruhr-vidéket öleli körül. Területén a Német-középhegyvidék jelentős vonulatai húzódnak keresztül:
Délen a Rajnai-palahegység, a folyó bal partján a Nordeifel (északi Eifel) vonulattal, jobb partján a Rothaar-hegységgel (Rothaar-Gebirge), melynek legmagasabb csúcsa a 841 méter magasságú Kahle Asten, amely egyben a tartomány legmagasabb pontja. Keleten a Weser-hegyvidék (Weserbergland) vonulatai tartoznak hozzá, többek között a Teutonburgi-erdő (Teutonburger Wald) és a Wiehen-hegység (Wiehengebirge).
E hegyi tájaktól északra az Észeknémet-síkság terül el, melynek egyes részei, mint például a Kölni- és a Münsteri-öblözet mélyen benyúlnak a hegyek közé.
A vizekben is gazdag tartományon három nagy folyó folyik keresztül: a Rajna, a Maas és a Weser. E jelentős vízfolyásokat csatornarendszer köti össze egymással, valamint az Elbával és az Oderával.
A folyókon számos völgyzárógátat és mesterséges tavat is létrehoztak. Szerepük nemcsak a víztartalékolás és az erőművek révén az áramfejlesztés, legtöbbjük egyben kedvelt kirándulóhely is.
Története
Észak-Rajna-Vesztfáliát a brit katonai közigazgatás hozta létre 1946. augusztus 23-án a megszüntetett Poroszország egyes részeiből, Vesztfália tartományból és a Rajnai tartomány északi részéből. 1947. január 21-én az apró Lippe államot is beolvasztották. Észak-Rajna-Vesztfália alkotmányát népszavazás hagyta jóvá.
bélyegkép|260px|
Észak-Rajna-Vesztfália kerületekre (Bezirke), járásokra (Landkreise), járási jogú városokra (kreisfreie Städte) és községekre (Gemeinden) tagolódik.
A kerületek listája
Kerület Főváros Terület (km²) Lakosság (fő, 2020) Népsűrűség (fő/km², 2020) Arnsberg Arnsberg 8012,39 3 571 053 446 30x30px Detmold Detmold 6525,25 2 054 178 315 30x30px Düsseldorf Düsseldorf 5292,34 5 200 090 983 30x30px Köln Köln 7364,04 4 475 530 608 30x30px Münster Münster 6918,33 2 624 719 379 30x30px
A járások listája 500px|bélyegkép|jobbra|Járások
|Kód:de:Amtlicher Gemeindeschlüssel Járás Kerület Székhely Terület (km²) 05334 Städteregion Aachen Köln Aachen 707,15 05558 Coesfeld Münster Coesfeld 1110,20 05358 Düren Köln Düren 941,39 05954 Ennepe-Ruhr járás Arnsberg Schwelm 408,31 05366 Euskirchen Köln Euskirchen 1248,86 05754 Gütersloh Detmold Gütersloh 967,13 05370 Heinsberg Köln Heinsberg 628,01 05758 Herford Detmold Herford 450,06 05958 Hochsauerland járás Arnsberg Meschede 1959,20 05762 Höxter Detmold Höxter 1199,96 05154 Kleve Düsseldorf Kleve 1232,10 05766 Lippe Detmold Detmold 1246,29 05962 Märkischer (Märkischer Kreis) Arnsberg Lüdenscheid 1058,99 05158 Mettmann Düsseldorf Mettmann 407,09 05770 Minden-Lübbecke Detmold Minden 1152,22 05374 Oberbergischer járás (Oberbergischer Kreis) Köln Gummersbach 918,54 05966 Olpe Arnsberg Olpe 710,81 05774 Paderborn Detmold Paderborn 1245,94 05562 Recklinghausen Münster Recklinghausen 760,36 05362 Rhein-Erft járás Köln Bergheim 704,54 05378 Rheinisch-Bergischer járás Köln Bergisch Gladbach 437,49 05162 Rhein-Neuss járás Düsseldorf Neuss 576,33 05382 Rhein-Sieg járás Köln Siegburg 1153,34 05970 Siegen-Wittgenstein Arnsberg Siegen 1131,64 05974 Soest Arnsberg Soest 1328,27 05566 Steinfurt Münster Steinfurt 1792,61 05978 Unna Arnsberg Unna 542,62 05166 Viersen Düsseldorf Viersen 563,26 05570 Warendorf Münster Warendorf 1316,80 05170 Wesel Düsseldorf Wesel 1042,50
Járási jogú városok listája
címer Város Kerület rend-szám terület(km²) ezer lakó1939Statistisches Bundesamt (Hrsg.): Statistisches Jahrbuch für die Bundesrepublik Deutschland 1952; S. 21 f. (Online). (Online). Jeweils Ergebnisse der Volkszählung 1939, Stand 17. Mai 1939. ezer lakó1950Statistisches Bundesamt (Hrsg.): Statistisches Jahrbuch für die Bundesrepublik Deutschland 1952; S. 21 f. (Online). Stand: 13. September 1950. (Online). Stand: 31. August 1950. ezer lakó1970Statistisches Bundesamt (Hrsg.): Statistisches Jahrbuch für die Bundesrepublik Deutschland 1972; S. 32 f. (Online). (Online). Stand jeweils: 31. Dezember 1970. ezer lakó1990Statistisches Bundesamt (Hrsg.): Statistisches Jahrbuch für die Bundesrepublik Deutschland 1992; S. 59 f. (Online). Stand: 30. Juni 1990 ezer lakó2011Statistisches Bundesamt (Hrsg.): Alle politisch selbständigen Gemeinden mit ausgewählten Merkmalen am 31.12.2011 (Online, Abgerufen am 8. Dezember 2012). nép-sűrű-ség (fő/km²2011) Pozíció 60 px|Wappen der Stadt Aachen Aachen Köln AC 160,87 162,2 129,8 175,5 239,2 260,5 1619 70 px|Lage der Stadt Aachen in Nordrhein-Westfalen 60 px|Wappen der Stadt Bielefeld Bielefeld Detmold BI 257,93 129,5 153,6 168,6 317,2 323,4 1254 70 px|Lage der Stadt Bielefeld in Nordrhein-Westfalen 60 px|Wappen der Stadt Bochum Bochum Arnsberg BOWAT 145,66 305,5 289,8 343,8 395,1 374,0 2567 70 px|Lage der Stadt Bochum in Nordrhein-Westfalen 60 px|Wappen der Stadt Bonn Bonn Köln BN 141,22 100,8 115,4 275,7 289,5 327,9 2322 70 px|Lage der Stadt Bonn in Nordrhein-Westfalen 60 px|Wappen der Stadt Bottrop Bottrop Münster BOT 100,62 83,4 93,3 106,2 118,2 116,4 1156 70 px|Lage der Stadt Bottrop in Nordrhein-Westfalen 60 px|Wappen der Stadt Dortmund Dortmund Arnsberg DO 280,71 542,3 507,3 640,6 597,4 581,0 2070 70 px|Lage der Stadt Dortmund in Nordrhein-Westfalen 60 px|Wappen der Stadt Duisburg Duisburg Düsseldorf DU 232,83 434,6 410,8 452,7 533,6 488,0 2096 70 px|Lage der Stadt Duisburg in Nordrhein-Westfalen 60 px|Wappen der Stadt Düsseldorf Düsseldorf Düsseldorf D 217,41 541,4 500,5 661,0 575,1 592,4 2725 70 px|Lage der Stadt Düsseldorf in Nordrhein-Westfalen 60 px|Wappen der Stadt Essen Essen Düsseldorf E 210,34 666,7 605,4 696,4 626,1 573,5 2726 70 px|Lage der Stadt Essen in Nordrhein-Westfalen 60 px|Wappen der Stadt Gelsenkirchen Gelsenkirchen Münster GE 104,94 317,6 315,5 347,1 292,2 256,7 2446 70 px|Lage der Stadt Gelsenkirchen in Nordrhein-Westfalen 60 px|Wappen der Stadt Hagen Hagen Arnsberg HA 160,35 151,8 146,4 201,0 213,5 187,4 1169 70 px|Lage der Stadt Hagen in Nordrhein-Westfalen 60 px|Wappen der Stadt Hamm Hamm Arnsberg HAM 226,26 59,0 59,9 84,6 178,2 182,1 805 70 px|Lage der Stadt Hamm in Nordrhein-Westfalen 60 px|Wappen der Stadt Herne Herne Arnsberg HERWAN 51,41 94,6 111,6 103,8 177,4 164,2 3195 70 px|Lage der Stadt Herne in Nordrhein-Westfalen 60 px|Wappen der Stadt Köln Köln Köln K 405,17 772,2 594,9 849,5 950,2 1017,2 2510 70 px|Lage der Stadt Köln in Nordrhein-Westfalen 60 px|Wappen der Stadt Krefeld Krefeld Düsseldorf KR 137,75 171,0 171,9 222,7 242,6 234,4 1702 70 px|Lage der Stadt Krefeld in Nordrhein-Westfalen 60 px|Wappen der Stadt Leverkusen Leverkusen Köln LEV 78,87 50,1 65,5 107,6 159,8 161,2 2044 70 px|Lage der Stadt Leverkusen in Nordrhein-Westfalen 60 px|Wappen der Stadt Mönchengladbach Mönchengladbach Düsseldorf MG 170,45 128,4 124,9 151,1 258,0 257,2 1509 70 px|Lage der Stadt Mönchengladbach in Nordrhein-Westfalen 60 px|Wappen der Stadt Mülheim an der Ruhr Mülheim an der Ruhr Düsseldorf MH 91,28 137,5 149,6 192,2 177,6 167,2 1831 70 px|Lage der Stadt Mülheim an der Ruhr in Nordrhein-Westfalen 60 px|Wappen der Stadt Münster Münster Münster MS 302,95 141,1 118,5 198,9 255,6 291,8 963 70 px|Lage der Stadt Münster in Nordrhein-Westfalen 60 px|Wappen der Stadt Oberhausen Oberhausen Düsseldorf OB 77,10 191,8 202,8 246,2 223,4 212,6 2757 70 px|Lage der Stadt Oberhausen in Nordrhein-Westfalen 60 px|Wappen der Stadt Remscheid Remscheid Düsseldorf RS 74,60 103,9 103,3 136,8 122,8 109,6 1469 70 px|Lage der Stadt Remscheid in Nordrhein-Westfalen 60 px|Wappen der Stadt Solingen Solingen Düsseldorf SG 89,54 140,5 147,8 177,1 164,3 159,7 1784 70 px|Lage der Stadt Solingen in Nordrhein-Westfalen 60 px|Wappen der Stadt Wuppertal Wuppertal Düsseldorf W 168,39 401,7 363,2 417,7 381,1 349,5 2075 70 px|Lage der Stadt Wuppertal in Nordrhein-Westfalen
Népesség
Oktatás és kutatás
Gazdaság Észak-Rajna-Vesztfália szíve a Ruhr-vidék. A hatalmas szén- és acélipari régió Németország iparának központja. Bár az ország acélgyártásának többségét a Ruhr-vidék adja, mára már nem egyeduralkodó itt a bányászat és az acélipar. A második világháború után nagy fejlődésnek indult a vegyipar, de jelentőssé vált a textil-, valamint a feldolgozóipar is.
Észak-Rajna-Vesztfáliában található az ország majd minden negyedik ipari üzeme.