Andalúzia (spanyolul Andalucía, IPA vagy ) Spanyolország európai részének legdélebbi tájegysége és autonóm közössége. A Gibraltárral és Portugáliával is határos tartomány a Sierra Nevada több ezer méteres csúcsaitól egészen a Costa del Sol homokos tengerpartjáig terjed. Andalúzia világszerte közismert spanyol régió.
A tartomány neve a középkorban az arabok (mórok) által létrehozott állam, al-Andalúsz nevéből származik, amelynek jelentése vitatott, valószínűleg vandálok lakta területre utal.
Földrajz 200px|bélyegkép|balra|Andalúzia domborzati térképe bélyeg|240px|Éghajlati térkép (spanyol nyelvű) Domborzata Andalúziai-medence A tartomány központi részét az Andalúziai-medence uralja. Egykor öböl volt, de a Sierra Nevada és a Sierra Morena folyói lassan feltöltötték. A hatalmas síkság sokszínű. A medence fő folyója, Andalúzia legnagyobb folyója, a Guadalquivir, melynek partján mindig dús a növényzet. A mediterrán éghajlatra jellemző babérerdők, olajfaligetek és mandulafenyők borítják az alföldet, a szárazföld belseje felé haladva egyre dombosabbá és szárazabbá válik a térség. A talaj színe rendszerint okkersárga. A medencében terül el többek között Sevilla és Córdoba városa is.
Hegyvidékek A tartomány arculatát leginkább a hegységek határozzák meg. Északon húzódnak a Sierra Morena és a Bétikai-hegység láncai, míg a déli partok mentén a Sierra Nevada, amelynek a tetejét hó fedi. Ezeken a vidékeken épültek a kicsi, fehér falú házakkal teletűzdelt, csendes falvak. A hegyekben hajdani erődök, várak romjaival találkozni. A területen több nemzeti park van. Hatalmas vonulataival a Sierra Nevada Spanyolország kontinensen fekvő részének legmagasabb hegysége. A Mulhacén-csúcs 3478 méter magasra emelkedik. Ebben a magasságban nyáron is hó fedi a vidéket, így a Sierra Nevada az ország egyik síközpontja.
Partvidékek Tengerparti szakaszai északról déli irányba haladva:
Costa de Almería Costa Tropical Costa del Sol: Andalúzia négy partszakasza közül a legismertebb. Neve napos partot jelent, mivel kiemelkedő a napsütéses órák száma. A fekvés a klíma kedvez a turizmusnak. Ez nemcsak Spanyolország, hanem Európa legdélebbi csücske, amelyet Afrikától egy mindössze 14 km széles szoros választ el La Lineánál illetve Gibraltárnál. Costa de la Luz
Növényzet Természetes növényzete a mediterrán erdő, amelyet a hosszú, száraz nyarakhoz alkalmazkodó, leveles, évelő növények jellemeznek. A természetes uralkodó faja a magyaltölgy (Quercus ilex). Szintén bőséges a parafa tölgy (Quercus suber), a különféle fenyők és a andalúziai jegenyefenyő (Abies pinsapo). A termesztésnek köszönhetően bővelkedik az olajfa (Olea europaea) és a mandula (Prunus dulcis) is. A legnedvesebb, savanyú talajú területeken a legelterjedtebb faj a tölgy és parafa tölgy, valamint a betelepített eukaliptusz. Az erdőkben a Populus nemzetséghez tartozó lombos keményfák és az Ulmus (szilfa) is bővelkednek. Nyárfák főleg a granadai síkságon jellemzők.Ibarra, P.. Las formaciones vegetales de Andalucía, Geografía de Andalucía (Coor. López Antonio) (spanyol nyelven). Barcelona: Ariel Geografía (2003).
Az andalúz erdőket nagymértékben megváltoztatta az emberi tevékenység, a mezőgazdaság és a gyakori erdőtüzek. A leromlott és elpusztult erdők gyakran cserjéssé váltak.
Állatvilág Az andalúziai vizes élőhelyek madarak gazdag választékának adnak otthont. Egyesek afrikai eredetűek, mint például a bütykös szárcsa ( Fulica cristata ), a kék fú (Porphyrio porphyrio) és a rózsás flamingó (Phoenicopterus roseus). Mások Észak-Európából származnak, például a nyári lúd (Anser anser). A ragadozó madarak közé tartozik az ibériai sas (Aquila adalberti), a fakó keselyű (Gyps fulvus), valamint a barna és vörös kánya (Milvus migrans és Milvus milvus).
A nagyragadozók, például az ibériai farkas (Canis lupus signatus) és az ibériai hiúz (Lynx pardinus) meglehetősen veszélyeztetettek, élőhelyük a Sierra de Andújarra korlátozódik, a Sierra Morena, Doñana és Despeñaperros belsejében. A vaddisznó (Sus scrofa) állománya viszont jól megőrződött; népszerű a vadászok körében. Elterjedtebbek az olyan kisebb ragadozók, mint a rókák, az európai borz (Meles meles), a menyét (Mustela nivalis), az európai vadmacska (Felis silvestris), a közönséges petymeg (Genetta genetta) és az egyiptomi mongúz (Herpestes ichneumon).
A növényevők között számos szarvasféle (Cervidae) és az üregi nyúl található. A sörényes juh (Ammotragus lervia) egy Afrikából származó invazív faj, amelyet az 1970-es években honosítottak meg.
Természetvédelem bélyeg|250px|Természetvédelmi területek
Nemzeti parkjai: Doñana Nemzeti Park (Parque Nacional de Doñana) – Huelva és Sevilla tartomány Sierra Nevada Nemzeti Park (Parque Nacional de Sierra Nevada) – Granada és Almería tartomány
Éghajlata Andalúzia Spanyolország legforróbb és legszárazabb éghajlatának ad otthont és a mediterrán éghajlati tartományba esik, enyhe telekkel, forró nyarakkal és kevés csapadékkal. Tipikus a nyári szárazság, míg télen időnként heves esőzés és hideg hőmérséklet is jellemezheti. A csapadék mennyisége általánosságban véve nyugatról kelet felé csökken.
A leghidegebb hónap a január, amikor a Sierra Nevada lábánál fekvő Granada (680 tszfm.) átlaghőmérséklete 6,4 °C. A legmelegebb hónapok a július és augusztus; Andalúziában kb. 28,5 °C átlaghőmérsékletű.
Európában a legmagasabb hőmérsékletet itt, a Guadalquivir-völgyben regisztrálták, Córdobában 46,9 °C-ot, El Granadóban (Huelva) 46,8 °C-ot, Sevillában 47,2 °C-ot.Agencia Estatal de Meteorología
A napsütéses órák száma magas, egyes helyeken eléri az évi órát.
Éghajlattáblázatok
Történelem A föníciaiak kora
A föníciaiak erős kolóniát hoztak létre a déli partvidék legendás városában, Tarsisban. Első világosan körvonalazható államuk, Tartésszosz királyság a Guadalquivir torkolatánál feküdt. Írott törvényeik voltak, a mezőgazdaság és a fémművesség erős városfejlődést alapozott meg.
A rómaiak kora: Baetica
A rómaiak az i. e. 2. században hódították meg a mai Andalúziát és Lusitania provinciával együtt létrehozták Hispania Citeriort, mely a leggyorsabban és legszervesebben romanizálódó területek közé tartozott. Szenátusi és császári ellenőrzés alatt állt, a római közigazgatás alapegységeként. Plinius szerint 175 fallal övezett város volt a területén: 9 kolónia, 10 római és 27 latin város, 6 szabad város (civitas libera), 3 föderáció, 120 adófizető község. Baetica a szőlő, az olajbogyó, a búza és az árpa ill. a gyümölcstermesztés központja.
A vizigót uralom
Először ez a régió, Sevilla volt a vizigótok központja, de ez áthelyeződött Toledóba. A vizigótok (nyugati gótok) kereszténységet felvett nép volt, sok templomuk nyoma fellelhető a mai templomok alapjaiban (például a cordóbai Mezquitában)
Az arab uralom: „A csodás al-Andalúsz”
711-ben az arabok (mórok) Tárik hadvezér vezetésével (7000 gyalogos berber harcos) átkelve a Gibraltári-szoroson a félszigetre, beavatkoznak a vizigót polgárháborúba és uralmuk alá hajtották a területet.
714 után Asztúria, Galicia, Baszkföld kivételével a damaszkuszi Omajjádok tartománya lett az egész félsziget.
732-ben a tours-i csatában (magyar nyelvterületen poitiers-i csata néven ismert), Martell Károly kiűzte az arabokat Galliából (csaknem a teljes mai Franciaországból), de részben e déli frank területek, valamint a mai Spanyolország és Portugália szinte teljes területei még évszázadokig a mórok kezében maradtak. Az arab-mór uralom központjai: Córdoba, Sevilla, Granada, gazdasági központjai: Málaga, Almería.
Córdoba fénykora
756-ban a Córdobába menekült I. Abdar-Rahmán omajjád uralkodó megalapítja a Córdobai Emirátust, önálló államát, mely a félsziget jelentős területére kiterjed. A korszakban bevezetik a mesterséges öntözést, fejlődik a selyem- és fegyvergyártás, felvirágzik a gazdaság és a kultúra. A Córdobai Emirátusra általában jellemző a vallási türelem; a keresztények közül sokan áttértek az iszlám hitre.
778-ban Nagy Károly vereséget szenved a roncesvalles-i hágóban, ezzel elveszti meghódított területeit; Roland lovag halála.
928–1031 között a Córdobai Kalifátus kora (központ: Toledo). III. Abdar-Rahmán felveszi a kalifa címet. Ez az andalúziai mór kultúra csúcspontja, mecsetek, könyvtárak, paloták épülnek. 930-ban a kalifa elfoglalja Északnyugat-Afrikát.
1031-ben III. Hisám, az utolsó omajjád kalifa megbukik; a kalifátus 20 független részbirodalomra hullott szét.
1086-ban észak–afrikai berberek, az almorávidák megvédték az iszlám államot a keresztények hódításaival szemben, és a déli területeket egyesítették afrikai birodalmukkal.
1146-ban az almorávidák birodalmát meghódították a berber almohádok, akik megszilárdították az iszlám uralmat.
1212-ben Mohamed-al- Naszír kalifa vereséget szenvedett Tolosa mellett a keresztény seregektől, ez az almohádok birodalmának széthullása; Córdobát, Cádízt és Sevillát visszafoglalták a keresztények.
Granada fénykora 1238–1492: a Granadai Emirátus a Naszridák uralma alatt áll. 1238-ban Beni Naszr megalapította az emirátust Malagával és Almeríával, Granada a félsziget leggazdagabb városa, s egyben kulturális központja lett.
1246-ban Granada mór uralkodói a kasztíliai király adófizetőivé váltak, hogy elkerüljék a fegyveres harcot.
1292-ben az emirátus elveszítette Tarifát, Gibraltárt, Algecirast, e területek Kasztília kezére kerültek.
1300–1400 között: Granada kulturális fénykora. 1333-ban Gibraltár visszahódítása.
1479-ben IV. Szixtusz pápa rendeletet adott ki a Granada ellenes keresztes hadjáratról.
1481-ben Kasztília tizenegy éves harcot kezd a mórok ellen, melyben Európa legjobb hadserege vonul fel a mórok ellen. 1492-ben Málaga és Granada visszavétele után XI. Abu – Abdallah Afrikába vonult vissza, a mórok és a zsidók kiűzése visszavetette az ország gazdasági fellendülését.
Közigazgatás 1981 óta autonóm közösség (mint történelmi tartomány) – a Spanyol Alkotmány 151. szakasza alapján. Autonómiai statútuma kimondja, hogy a kormánynak két intézménye van: A Képviselőtestület (Junta de Andalucía): a Parlamentnek megfelelő testület, amelyben 109 képviselő ül, további hivatala: a Kormányzótanács (Consejo de Gobierno), és a presidente de la Junta (a Képviselőtestület elnöke) – mely a presidente del Consejo (a Kormányzótanács elnöke) egyben. A Junta elnöke José Antonio Griñán Martínez. Az Andalúz Fellebbviteli Bíróság (Tribunal Superior de Justicia de Andalucía): feladata a közösségi intézmények közti rend fenntartása.
Tartományok bélyegkép|jobbra|375px|Andalúzia tartományai (Provincias de Andalucía) bélyegkép|jobbra|375px|Andalúzia – Járási térkép Andalúziát közigazgatásilag 8 tartományra (provincia) osztják az 1833–ban született királyi dekrétum alapján.Real Decreto de 30 noviembre de 1833
Almería ( lakos) – közigazgatási székhelye: Almería Cádiz ( lakos) – közigazgatási székhelye: Bahía de Cádiz (Cádiz-Jerez de la Frontera) – lakos Córdoba ( lakos) – közigazgatási székhelye: Córdoba – lakos Granada ( lakos) – közigazgatási székhelye: Granada – lakos Huelva ( lakos) – közigazgatási székhelye: Huelva Jaén ( lakos) – közigazgatási székhelye: Jaén Málaga ( lakos) – közigazgatási székhelye: Málaga – lakos Sevilla ( lakos) – közigazgatási székhelye: Sevilla – lakos
Járások A provinciák mellett az ún. comarca–rendszer megfelel a járási rendszernek, ezek száma: 59.
Almería tartomány járásai bélyegkép|jobbra|220px|Almería tartomány járásai
A tartomány területén fekvő járások száma: 7.
Valle del Almanzora járás (Comarca de Valle del Almanzora) Alpujarra Almeriense járás (Comarca de la Alpujarra Almeriense) Los Filabres – Tabernas járás (Comarca de Los Filabres – Tabernas) Levante Almeriense járás (Comarca del Levante Almeriense) Los Vélez járás (Comarca de los Vélez) Poniente Almeriense járás (Comarca del Poniente Almeriense)
Cádiz tartomány járásai bélyegkép|jobbra|220px|Cádiz tartomány járásai
A tartomány területén fekvő járások száma: 6.
Bahía de Cádiz járás (Comarca de la Bahía de Cádiz)