Aragónia (spanyolul és aragónul: Aragón, ) Spanyolország egyik autonóm közössége. Területe nagyrészt az Ebro-medencében fekszik, amit északon a Pireneusok, délnyugaton a Meseta külső pereme fog közre. A Földközi-tenger felé a Katalóniai-hegység zárja le.

Etimológia Aragónia neve az Aragón (Aragó) folyó nevéből származik. Nevének eredetére kétféle magyarázat létezik: az egyik szerint kelta eredetű, mivel az ar- gyök ezekben a nyelvekben folyóra utal. A másik elképzelés szerint a név baszk eredetű, s a haran szóból vezethető le, amely völgy-et, illetőleg magas völgyet jelent.

Földrajz Domborzata Aragóniában egyhangú, kissé komor jellegű dombvidékek húzódnak, amiket körös-körül hegyek öveznek. A tartomány tájai: Felső-Aragónia: a Pireneusok lábánál fekszik, számos látványos mélyen bevágott völgyekkel, ahol aprófalvak húzódnak. Ebro-medence: a táj egy feltöltődött tengeröböl. A folyó teraszain a talaj sós, a növényzet sztyepp jellegű. Alsó-Aragónia: az Ebro völgyétől délre elterülő dombvidék (Piedra, Daroca, Alcaniz) szőlőhegyekkel és oliva-ültetvényekkel. Jellemzőek a sziklaszirtekre épült függőfalvak. Része a Montes Universales: Teruel magasföldjei tartoznak ide. Itt ered pár folyó: a Guadalquivir, a Turia és a Tajo.

Éghajlata Aragónia klímája kontinentális, rendkívül száraz nyárral, amikor a rendkívül forró és száraz calina (ún. szárazlégköri homály) telepszik rá a síkságokra.

Történelem

250px|right|thumb|Petronila és IV. Rajmund Berengár A római uralom megszűnése után a nyugati gótok birtokába jutott, a 8. században a terület nagy része az araboké (mórok) lett, majd Kasztíliával együtt keresztény uralom alá került.Pallas https://mek.oszk.hu/00000/00060/html/006/pc000624.html#7 Navarral része volt 1035-ig. Innen indult el az ibériai földek keresztény visszahódítása az araboktól, a reconquista.

Miután 1137-ben dinasztikus módon egyesült Katalóniával, a Barcelonai-ház uralma alatt Európa, és különösen a Mediterráneum egyik nagyhatalmává vált. Birtokolta a Baleár-szigeteket, Korzikát, Szardíniát, egy ideig hozzá tartozott a Nápolyi Királyság és vele Szicília, Athén környéke Görögországban, kisebb területek Észak-Afrikában a Barbár-parton és Dél-Franciaországban; ide értve Montpellier városát is. Területének szétdaraboltsága miatt azonban soha nem válhatott egységes birodalommá; mindvégig kisebb, többé-kevésbé önálló királyságok laza, dinasztikus szövetsége maradt.

Magyar vonatkozások Az Árpád-ház és az Aragón Korona között két dinasztikus házasság köttetett a 12. és a 13. században. II. (Tiszta) Alfonz lánya, Konstancia III. Béla fiához, Imre királyhoz (1196–1204) ment hozzá 1198-ban. A II. András második feleségétől, Courtenay Jolántól született lánya, Jolán pedig I. (Hódító) Jakab felesége lett 1235-ben. Ez utóbbi frigyhez kapcsolódik egy irodalmi alkotás. A 14. században született Magyarország királyának leánya (La filla del rei D'Hongria) című középkori katalán nyelven íródott legendát Jolán Barcelonába érkezése ihlette meg. Az Aragón Korona Országai volt az egyetlen olyan hispániai (spanyol-katalán) terület, amelyet középkori magyar uralkodó felkeresett: Luxemburgi Zsigmond király látogatott az akkor Katalóniához tartozó Perpignanba a konstanzi zsinat idején 1415-ben az aragón királyi párhoz, I. Ferdinánd királyhoz és Alburquerquei Eleonóra királynéhoz.

Kultúra Jota tánc, Liszt Ferenc is feldolgozta a Spanyol rapszódia című művében Goya, a felvilágosodás legkiemelkedőbb spanyol festője szintén Aragónia szülötte Luis Buñuel, Spanyolországban úttörő volt a szürrealista film megteremtésében, Andalúziai kutya, Las Hurdes, melyet Mexikóba is továbbvitt (Öldöklő angyal, ...) Jesús Moncada, Mequinenzában született író, akinek műveit több mint 20 nyelvre lefordították.

Népesség A terület ritkán lakott, csekély számú településsel, és ezek is a folyók partján fekszenek. Székhelye Zaragoza egy huertán fejlődött ki. Vidékein mandula, olajbogyó, füge és bor termelése folyik.

Jelentős városai: Zaragoza a tartomány fővárosa. Huesca a Pireneusok lábánál fekszik páratlanul szép természeti környezetben. Teruel városa hosszú ideig arab uralom alatt állt, a mudéjar építészet példáival hívja fel magára a figyelmet. Különösen székesegyháza, továbbá a San Martín, a San Pedro és a Salvador templom kiemelkedő.

Aragónia eredeti nyelve az aragón, amelyet ma már csak a lakosság töredéke beszél. Az aragónok zöme a századok során áttért a spanyol nyelvre. Katalánul Aragónia Katalóniához közel eső területén beszélnek.

Közigazgatás Tartományok Tartományainak (provincia) száma három. Zaragoza tartomány – közigazgatási székhelye: Zaragoza, Huesca tartomány – közigazgatási székhelye: Huesca, Teruel tartomány – közigazgatási székhelye: Teruel.

Járások Járásainak (comarcas) rendszere:

Aragónia összesen 33 járásból áll. NºJárásTerület(km²)Lakosság(2006)Népsűrűség(fő/km²)Közigazgatási központ(ok)Tartomány(ok) 01Jacetania 1857,9 18 166 9,8 Jaca Huesca/Zaragoza 02Alto Gállego 1359,8 13 457 9,9 Sabiñánigo Huesca 03Sobrarbe 2202,7 7293 3,3 Aínsa y Boltaña Huesca 04Ribagorza 2459,8 12 811 5,2 Graus y Benabarre Huesca 05Cinco Villas 3062,5 33 154 10,8 Ejea de los Caballeros Zaragoza 06Hoya de Huesca 2525,6 64 531 25,6 Huesca Huesca/Zaragoza 07Somontano de Barbastro 1166,6 23 464 20,1 Barbastro Huesca 08Cinca Medio 576,7 23 072 40,0 Monzón Huesca 09 La Litera 733,9 18 847 25,7 Binéfar y Tamarite de Litera Huesca 10 Monegros 2764,4 20 896 7,6 Sariñena Huesca/Zaragoza 11Bajo Cinca 1419,6 23 366 16,5 Fraga Huesca/Zaragoza 12Tarazona y el Moncayo 452,4 14 575 32,2 Tarazona Zaragoza 13Campo de Borja 690,5 14 524 21,0 Borja Zaragoza 14Aranda 561,0 7681 13,7 Illueca Zaragoza 15Ribera Alta del Ebro 416,0 24 875 59,8 Alagón Zaragoza 16 Valdejalón 933,3 26 437 28,3 La Almunia de Doña Godina Zaragoza 17 Zaragoza 2288,8 702 662 307,0 Zaragoza Zaragoza 18 Ribera Baja del Ebro 989,9 9197 9,3 Quinto Zaragoza 19Bajo Aragón-Caspe 997,3 13 606 13,6 Caspe Zaragoza 20Comunidad de Calatayud 2518,1 40 327 16,0 Calatayud Zaragoza 21Campo de Cariñena 772,0 10 580 13,7 Cariñena Zaragoza 22Campo de Belchite 1043,8 5196 5,0 Belchite Zaragoza 23Bajo Martín 795,2 7252 9,1 Híjar Teruel 24Campo de Daroca 1117,9 6594 5,9 Daroca Zaragoza 25Jiloca 1932,1 13 972 7,2 Calamocha y Monreal del Campo Teruel 26Cuencas Mineras 1407,6 9476 6,7 Montalbán y Utrillas Teruel 27Andorra-Sierra de Arcos 675,1 11 123 16,5 Andorra Teruel 28Bajo Aragón 1304,2 29 128 22,3 Alcañiz Teruel 29Comunidad de Teruel 2791,6 45 313 16,2 Teruel Teruel 30Maestrazgo 1204,3 3737 3,1 Cantavieja Teruel 31Sierra de Albarracín 1414,0 4912 3,5 Albarracín Teruel 32Gúdar-Javalambre 2351,6 8574 3,6 Mora de Rubielos Teruel 33Matarraña 933,0 8673 9,3 Valderrobres y Calaceite Teruel - Aragónia összesen: 47 719,2 1 277 471 26,8 Zaragoza Huesca/Zaragoza/Teruel

Gazdaság Aragóniában a só- és gipsztartalom miatt terméketlen a talaj. A félsivatag–sztyepp jellegű tájon főleg silány juhlegelőket találunk. Gabonát és zöldségeket a folyók, főként az Ebro és a Segre partvidékén termesztenek. Öntözésre csak az Ebro vonalát követő, 90 km hosszú Császár-csatorna alkalmas. Öntözéses mezőgazdasága és állattenyésztése mellett az élelmiszeripar és a bányászat ad megélhetést lakóinak.

Jegyzetek

Források Spanyol Wikipédia (közigazgatási táblázat) Baedeker Spanyolország (Ikon Kiadó Kft., Bp. 1992.)

További információk Gobierno de Aragón - Aragónia Kormánya (spanyol)

Kategória:Idegen nyelvű térképet tartalmazó szócikkek Kategória:Autonóm területek Európában