Biatorbágy () város Pest vármegyében, a Budakeszi járásban, a budapesti agglomerációban. 1966-ban Bia () és Torbágy () egyesítésével jött létre.
Fekvése 250px|bélyegkép|jobbra|A biatorbágyi vasúti viadukt 2013-ban 250px|bélyegkép|jobbra|Sándor-Metternich-kastély 250px|bélyegkép|jobbra|Szent Anna-templom, Bia 250px|bélyegkép|jobbra|A Szentháromság-oszlop a biai körforgalom közepén Biatorbágy Pest vármegye nyugati, dunántúli részén helyezkedik el. A Zsámbéki-medence legnépesebb települése. Északnyugati irányban a Budai-hegység, délkeletről a Tétényi-fennsíkhoz kapcsolódó Érd-Sóskúti-fennsík övezi, délnyugat felől pedig az Etyeki-dombság határolja. A város keleti, ipari negyede a Budaörsi-medencébe nyúlik át. Legmagasabb pontja a 334 méter magas Iharos-hegy.Zelenka Tibor, Pécskay Zoltán, Földvári Mária, Kovács-Pálffy Péter, Thamóné Bozsó Edit, Kónya Péter, Szegő Éva, Váczi Tamás – A Tétényi-fennsík szarmata bentonit-előfordulásai (Magyarhoni Földtani Társulat – Földtani Közlöny / 143. kötet, 4. szám, 2013)
A Herceghalom délkeleti csücskében egyesülő Békás- és Kígyós-patakot Bia Etyek felöli délnyugati határában 1922-ben duzzasztották fel a Biai-tó nevű mesterséges halastóvá, majd az 1970-es években növelték a jelenlegi méretűre a vízfelületét.A biatorbágyi halastavak története - biafish.hu Számos vízimadár kedvelt fészkelőhelye. A tóból Sóskút felé a Benta-patak lép ki. A Páty irányából érkező Füzes-patak pedig Torbágyon folyik keresztül, majd az Iharos dombvidékét nyugatról megkerülve az 1955-ben kialakított Peca-tó köré épült üdülőterülettől északra torkollik a Bentába.Peca-tó Sporthorgász Egyesület
A város két fő magja, Bia és Torbágy korábban önálló települések voltak; mára ugyan már nagyrészt összenőttek, de a két egykori településközpont napjainkban is viszonylag jól elkülöníthető.
Északnyugatról Herceghalom határolja, amely 1984-ig hozzá tartozott; további szomszédai északról Páty, északkeletről Budakeszi, keletről Budaörs, délkeletről Törökbálint és Érd, délről Sóskút, nyugatról pedig a Fejér vármegyei Etyek.
A Füzes-patak völgye felett, az Iharos nyugati lejtőjén magasodnak a Madár-szirt és a Nyakas-kő sziklái, mindkettő különleges turisztikai célpont.Tenczer Gábor - Nyakas-kör a Pest megyei Arizonában (Telex.hu, 2021.03.13.) Tőle délre, a Sóskúti út mentén található az Országház-kőfejtő és a Lipka-pincék, előbbiből bányászták a Parlament építőanyagát. Megközelíthető az Akácos utca végétől.
Közlekedés Központján a 8101-es út halad végig, amelyből Sóskút–Érd felé a 8104-es út ágazik ki; Etyekkel és Alcsútdobozzal a 8106-os út, Páttyal a 81 106-os út kapcsolja össze.
A hazai vasútvonalak közül halad át a településen. Az 1884. július 15-én átadott Újszőny-Kelenföld vasútvonal még Bia és Torbágy között haladt el, völgyhíddal keresztezve a Füzes-patakot. 1975-1977 között a korábbi kanyargós, szinte minden falun átvezető vasút nyomvonalát korrigálták. Ahol a terepviszonyok engedték a kanyargós részek átvágásával, nagyobb sugarú ívekkel és minél több egyenes szakasz beépítésével gyorsították. Biatorbágy vasútállomás 1977 óta a település északi szélén helyezkedik el. A két viadukton 1979-ben szűnt meg a forgalom.
Autóbusszal megközelíthető a 760-as, 762-es, 763-as, 767-es, 782-es és 1253-as járatokkal.https://www.volanbusz.hu/hu/menetrendek/volanbusz-menetrend-kereso/B#horgony
Városrészek Biatorbágy belterületén a biai és torbágyi városközpont között, a felhagyott régi vasúti nyomvonal mentén épült ki a város új központja az önkormányzat épületével, a régi állomás épületében berendezett faluházzal és könyvtárral, a művelődési központtal, a piaccal és a szakorvosi rendelővel (egészségház). A település keleti részéin található belterületi településrészek: Füzes, Iharos és Szarvasugrás. A település nyugati szélén (a Kinizsi, Hársfa és Kamilla utcáktól nyugatra) jelenleg intenzíven beépülő, fejlesztés alatti terület található (nyugati lakóterület). A település legkeletibb részén, az M1-es és M0-s autópályák által közrezárt területen helyezkedik el a Tópark nevű kivitelezés alatt álló ingatlanfejlesztés, amely részben lakó, részben irodai funkciókat lát el.Zubreczki Dávid - Műváros a semmi közepén: mi a baj a Tóparkkal? (Index.hu, 2020.03.24.) A település népszerű külterületi üdülőövezetei az M1-es autópályától északra elhelyezkedő Katalinhegy és a településtől délre, a Benta-patak völgyében található Pecató. A települést keletről határoló erdős, dombos külterületi részeken található Szarvashegy, a Kutyahegy, az Öreghegy és Ürgehegy. További, mezőgazdasági jellegű külterületi településrészek Alsómajor, Biatorbágyitanyák, Erdészlak, Halászházak, Kálváriadűlő és Kőbánya.https://www.ksh.hu/apps/hntr.telepules?p_lang=HU&p_id=08891 A vasútvonal és az M1-es autópálya közötti területen (Rozália park), valamint a Budaörs felé eső külterületi részeken (Tulipán és Vendel park) az 1-es főút mindkét oldalán jelentős szolgáltatóipari, kereskedelmi és logisztikai központok, valamint Budaörs határában a 2004-ben megnyitott Premier Outlet bevásárlóközpont kapott helyet.Bán Dávid - A kereskedelem Mekkája: a Budaörsi-medence (Építészfórum, 2022. 09. 11.)
Mindkét anyatelepülés, Bia és Torbágy központja is utcás jellegű, csupán legrégebbi részeik halmazosak (például a Csillag utca Torbágyon). Az újabban kiépült lakóparkok kertvárosi jellegzetességeket is mutatnak.
Története Biatorbágy az őskor óta lakott terület. Bronzkori földvármaradványokat találtak Bián, a Pap-réti dűlőben. Ugyancsak Bián honfoglalás kori településmaradványokra is bukkantak.
Bia legkorábbi írásos említésére 1192-ből van adatunk: a Torbágyerdő alatti Biuai szerepel egy birtokösszeírásban.
A török hódoltság idején Bia és Torbágy fokozatosan elnéptelenedett. A török kiűzése után Biára többségében magyar családok települtek vissza, de nem az eredeti faluba (református temető környéke), hanem mellette építették újjá a falut. (A mai Nagy utca, Rákóczi utca, Tópart utca és környéke.) A magyarokon kívül más nemzetiségűek a környékbeli falvakból költöztek ide. Míg Bia magyar faluként élt tovább, Torbágyot német nemzetiségűekkel telepítették be.
1712-től Bia a Farkas és Hochenberg család tulajdona volt fele-fele arányban. 1739-ben a nagy pestisjárványban a falu lakóinak fele meghalt. Bia földbirtokosai a helyükre német családokat telepítettek be. Közben 1768-ban tulajdonosváltás történt. Az új tulajdonos, báró Sándor Antal ellen fellázadtak a jobbágyok. Bia egy másik része a 18–19. században a Szily család tulajdona volt.
Az 1780-as években több malmot telepítettek a biai Szelíd-tó mellé, és ezekben az években történt a patakok szabályozása is. 1811-ben gróf Sándor Vince és Szily József lecsapoltatta a Szelíd-tavat. Ugyanezen év szeptember 16-án az osztrák dragonyosok felgyújtották a falut, aminek következtében leégett a református paplak (az egyházközség anyakönyvei is elpusztultak), valamint 32 ház is porig égett.
Az 1856-os összeíráskor Bián 1600 magyar lakost írtak össze, 1870-ben pedig 1039 katolikus, 930 református és 36 izraelita lakost tartottak számon.
1870-ben megépült az új biai református templom. Ebben az időszakban élte virágkorát a gróf Sándor Móric tulajdonában lévő földbirtok. Az emeletes kastélyban működött az uradalmi igazgatóság. Az uradalom a környék legkorszerűbb birtokai közé tartozott. A gróf Sándor család birtoka ezután leányági öröklés útján a herceg Metternich családhoz került. A Szily birtok ugyanakkor a Fáy család tulajdona lett, akik igen szép uradalmat hoztak létre több gazdasági épülettel.
1884-ben megépítették az első vasúti vágányt és az első torbágyi viaduktot. 1898-ban megépült a második pálya és a következő viadukt. A vasút megépítésével a két település folyamatosan terjeszkedett a vasútvonal felé. Bia 1886-tól a Pilisi alsó járás székhelye volt, amit 1898-tól Biai járásra neveztek át. Olyan települések is ide tartoztak, mint Budafok és Budatétény. A Biai járást végül 1934-ben szüntették meg.
1924. június 13-án Magyarország eddig ismert legnagyobb tornádója (néhány más környékbeli település mellett) Bián és Torbágyon végzett hatalmas pusztítást, majd egy másik katasztrófa, a torbágyi merénylet Torbágyot tette országos hírűvé. 1931. szeptember 13-án Matuska Szilveszter felrobbantotta az egyik sínszálat a viadukton a Budapest-Bécs vonalon közlekedő gyorsvonat alatt, amely kisiklott, majd a gőzmozdony és első kocsijai a mélybe zuhantak. A robbantás 22 halálos áldozatot követelt. A merénylet ürügyén kezdődött meg az 1930-as évek politikai leszámolása az illegális kommunistákkal.
A két községet először 1950-ben egyesítették. Az 1956-os forradalomból a biatorbágyiak is kivették részüket. Több száz oldalnyi irat, számos érdekes dokumentum került elő 2006 szeptemberében a Pest Megyei Levéltárból, melyek újabb adalékokkal szolgálnak a forradalom itteni eseményeivel kapcsolatban. 1958-ban Bia és Torbágy különváltak, 1966-ban azonban ismét egyesültek.
Az Érd-Sóskúti-fennsík legmagasabb kiemelkedésén, a 334 méter magas Iharoson 1978-ban légvédelmi rakétabázis épült (MN5818 hivójel: Holdfény), mely Budapest védőgyűrűjének része volt; fegyverzetként a bázisra Sy-125 Nyeva típusú légvédelmi rakétarendszert telepítettek. 1996-ban a fegyverzetet leszerelték, majd kiürítették a bázist. Sajnálatos módon a területen szinte azonnal megjelentek a fémgyűjtők, akik néhány hét alatt elhordtak minden hasznosíthatót; jelenleg már csak a beton fedezékek állnak az egykori bázis helyén.
1985-ben a település északnyugati területei (Herceghalom, Kozárom, Móriczmajor, Simontanya) Herceghalom néven különváltak Biatorbágytól.
A rendszerváltást követően megélénkült helyi szolgáltatóiparnak és kereskedelemnek köszönhetően indult be a település komolyabb fejlődése, amivel gazdasági szempontból felzárkózott a szomszédos Budaörshöz és Törökbálinthoz.Sikos T. Tamás - A budapesti agglomeráció nyugati kapuja (Szent István Egyetemi Kiadó, 2015) Biatorbágy 2007. július 1-jével kapott városi rangot.
Közélete Polgármesterei 1990–1994: Palovics Lajos (KDNP) 1994–1998: Palovics Lajos (KDNP-FKgP) 1998–2002: Palovics Lajos (MKDSZ-Fidesz) 2002–2003: Palovics Lajos (MKDSZ) 2003–2006: Dr. Palovics Lajos (Szövetség Biatorbágyért Egyesület) 2006–2010: Dr. Palovics Lajos (Szövetség Biatorbágyért Egyesület) 2010–2014: Tarjáni István (Fidesz) 2014–2019: Tarjáni István János (Fidesz-KDNP) 2019–2024: Tarjáni István (Fidesz-KDNP) 2024– : Kocsis József (Együtt Biatorbágyért Egyesület)
A településen 2003. december 28-án időközi polgármester-választást (és képviselő-testületi választást) tartottak, az előző képviselő-testület önfeloszlatása miatt. A választáson az előző polgármester is elindult, és megerősítette pozícióját.
Népesség A település népességének változása:
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 87,7%-a magyarnak, 5,1% németnek, 0,6% románnak, 0,2% szerbnek mondta magát (12,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 33,7%, református 15,7%, evangélikus 1,1%, görögkatolikus 0,6%, felekezeten kívüli 18,5% (27,9% nem nyilatkozott).Biatorbágy Helységnévtár
2022-ben a lakosság 86,5%-a vallotta magát magyarnak, 3,5% németnek, 0,2% cigánynak, 0,2% románnak, 0,1-0,1% szerbnek, lengyelnek, görögnek, szlováknak, ukránnak és horvátnak, 5,6% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (13,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 26,8% volt római katolikus, 11,4% református, 1,4% evangélikus, 1% görög katolikus, 0,2% ortodox, 0,1% izraelita, 2% egyéb keresztény, 0,6% egyéb katolikus, 16% felekezeten kívüli (40,3% nem válaszolt).Biatorbágy Helységnévtár
Nevezetességei