Budajenő () község Pest vármegyében, a Budakeszi járásban, a budapesti agglomerációban.

Fekvése A Zsámbéki-medence északkeleti peremén, a Budajenői-patak völgyében, az Óbudai-szigettel nagyjából azonos földrajzi szélességen helyezkedik el, Budapest központjától 22 kilométerre nyugat-északnyugatra, Budakeszitől pedig 10 kilométerre északnyugatra. A fővárostól a Budai-hegység koszorúja, a tőle északabbra fekvő Nagykovácsitól pedig e hegység legmagasabb része (a Nagy-Kopasszal) választja el.

A közigazgatási területével határos négy település: keletre Telki, amellyel szinte teljesen egybeépült, délre Tök, nyugatra Perbál, északra pedig Nagykovácsi. Páty is közel, alig a 6 kilométer távolságra a településtől.

Közlekedés A települést a Budakeszi-Perbál közötti 1103-as számú mellékút szeli át. Lakosai Budapest budai részére, Budaörsre, vagy az M1-es autópályára általában Budakeszin át utaznak. A községen több buszjárat, így a Budapest-Perbál-Zsámbék útvonalon közlekedő 789-es, amely Pátyot is érinti, a 793-as, 794-es és 795-ös, valamint a Kelenföld vasútállomástól induló 773-as és 774-es busz is áthalad. Szombatra és vasárnapra virradó éjszakákon 922B jelzéssel is közlekedik autóbusz Budapest – Budakeszi – Páty útirányon át Zsámbékra, a viszonylat Budajenőn azonban csak Zsámbék felé halad át, a főváros irányú utazás ekkor közvetetten, a Zsámbékról visszainduló busszal lehetséges. Az autóbuszok a zsámbéki végállomás felé áthaladnak Perbál és Tök településeken is. A településnek vasútállomása nincs, a vonal biatorbágyi és herceghalmi, valamint az vasútvonal pilisvörösvári állomása nagyjából azonos távolságra van a községtől.

Története A település első ismert, írásos említése, Jenő (villa Jeneu) néven 1225-ből maradt fenn, amikor II. Endre király a budai szigeten lévő Szent Mihály egyháznak adományozta a szolgagyőri várjobbágyok két itteni telkét. A falu területén előkerült régészeti leletek, illetve a Kálvária-hegyen állt régi templom maradványainak építészeti jellegzetességei arra utalnak, hogy a települést ennél régebben alapíthatták. A középkori falu ez utóbbi templom környékén terülhetett el, lakói bizonyára a telki apátság béresei voltak, akiknek élete minden tekintetben az apátsághoz kötődött.

Egy 1253-ből származó határjárási okmány szerint az esztergomi és az óbudai káptalannak, illetve a szigeti apácáknak is voltak itt birtokaik, az említett, Szent Mihály nevére szentelt premontrei monostor pedig abban az évben újabb jenői birtokkal gazdagodott: IV. Béla király egy lopás vétségében bűnösnek talált, néhai Bálint nevű ember György nevű fiának birtokait adományozta neki. Egy 1455-ben kelt oklevél Garai Lászlót, egy 1465-ös pedig Guti Országh Mihály nádort említi itteni birtokosként.

Buda eleste, 1541 után ez a térség is török kézre került, és teljesen elnéptelenedett. A telki apátság monostora is elpusztult, pár évtized elmúltával már a helyét sem ismerte senki. Az ekkoriban Puszta-Jenő néven említett területet 1593-ban Etyeki Józsa vette meg, majd 1663-ban királyi adományként Boronkay István érsekújvári katona tulajdonába került, 1667-ben pedig Széchenyi György győri püspöké lett. A török kiűzése után először skót bencések kezdtek új telepeseket letelepíteni, akik a telki apátság megszerzése után, 1703-tól kezdődően mégsem Telkit, hanem inkább Budajenőt kívánták benépesíteni és fejleszteni.

Az új település már a jelenlegi ófalu helyén jött létre, az első telepesek Németország szász és frank területeiről, valamint a Fekete-erdő vidékéről érkeztek 1710 körül. 1724-ben Jenő (németesen Jenne) lakosságszáma 374 fő volt, bő egy évszázaddal később, 1842-ben pedig már közel a duplája, 629 fő, akik 28 gazdatelken, 3 községi birtoktesten és 54 zsellértelken gazdálkodtak. Az 1848-as forradalomban és szabadságharcban Jenő 84 nemzetőrt állított, köztük 22 lovast. 1881-ben a német és egyéb nemzetiségű lakosok aránya körülbelül 10:1 volt, szinte valamennyi katolikus vallású, és 63,5%-a írástudó.

Az 1920. évi népszámlálás szerint akkor 1014 lakosa volt a településnek. Közülük csak 25 volt magyar, a többi mind német, és csak heten vallották magukat reformátusnak, a többi mind katolikus volt.

1938-ban felmerült Telki és Budajenő egyesítésének gondolata, de végül erre nem került sor.

A második világháború vége felé a Budát ostromló szovjet hadsereg 1944. december 25-én, karácsony hajnalán vonult be a faluba. A budavári kitörési kísérlet idején sok magyar és német katona próbált errefelé menekülni a Tök felett állomásozó német csapatokhoz, de a szovjet légierő és tüzérség szinte valamennyit megölte. Budajenő határában mintegy 120 német és 12 szovjet katona vesztette életét.

1946-ban Budajenő sem kerülhette el a kitelepítést. A község 187 német családjából 172-t telepítettek ki. Bevagonírozásuk a biatorbágyi vasútállomáson történt.

A megüresedett sváb portákra főleg gyergyóditrói és gyergyóremetei székelyeket telepítettek, akik szintén kényszerből hagyták el Székelyföldet; 32 családot már 1945 őszén beköltöztettek a faluba, további 20 családot pedig 1946 tavaszán.

1966. szeptember 15-én megszüntették Telki és Budajenő önállóságát és Budajenő Közös Községi Tanács néven közigazgatásilag összevonták a két település tanácsát.

Budajenő 2007-ben a Pilisvörösvári kistérségből átkerült a Budaörsibe. 2013-tól a Budakeszi járáshoz tartozik. 2013. január 1. óta a településen működik Budajenő, Remeteszőlős és Tök közös önkormányzati hivatala.Budai István: Polgármester válaszol. Kisbíró, 2013. november, p03-04

Közélete Polgármesterei 1990–1994: Juhász Ágostonné (független) 1994–1998: Dr. Juhász Ágostonné (független) 1998–2002: Dr. Juhász Ágostonné (független) 2002–2005: Soltész Miklós (független) 2005–2006: Budai István (független) 2006–2010: Budai István (független) 2010–2014: Budai István (független) 2014–2019: Budai István (független) 2019–2024: Budai István (független) 2024– : Vezérné dr. Hevesi Tünde (független)

A településen 2005. november 6-án időközi polgármester-választást tartottak, az előző polgármester lemondása miatt.

Népesség A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 87,2%-a magyarnak, 0,2% cigánynak, 0,4% lengyelnek, 6,8% németnek, 0,2% románnak, 0,2% szerbnek, 0,2% szlováknak, 0,2% ukránnak mondta magát (12,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 42,7%, református 8%, evangélikus 1,4%, görögkatolikus 0,9%, izraelita 0,8%, felekezeten kívüli 16,7% (27,6% nem nyilatkozott).Budajenő Helységnévtár

2022-ben a lakosság 90,2%-a vallotta magát magyarnak, 4,8% németnek, 0,3% románnak, 0,2-0,2% ukránnak, horvátnak és lengyelnek, 0,1-0,1% cigánynak és szerbnek, 7,7% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (9,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 36,9% volt római katolikus, 9,5% református, 1,7% görögkatolikus, 0,9% evangélikus, 0,4% izraelita, 1% egyéb keresztény, 0,8% egyéb katolikus, 15,1% felekezeten kívüli (33,3% nem válaszolt).Budajenő Helységnévtár

Nevezetességei Budajenő Árpád-kori temetőkápolnája Pincesor (17. század) Barokk római katolikus templom (1756) Klasszicista stílusban épült bencés rendház, ma általános iskola (19. század) A népi építészet jegyeit őrző lakóépületek, építészeti részletek, műemlék magtár

Díszpolgárok Beregszászi Olga színésznő (2013) Kovács Kati Kossuth-díjas és Liszt Ferenc-díjas előadóművész, énekesnő (2015)

Érdekesség Itt forgatták az Öregberény című tévésorozatot.

Képek

Jegyzetek

További információk Budajenő Önkormányzatának honlapja Budajenő lap.hu oldala Budajenő az utazom.com honlapján

Kategória:Pest megye települései Kategória:Zsámbéki-medence Kategória:Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye települései