1952

Események január 8. – Amerikai–jugoszláv gazdasági együttműködési szerződés. január 26. – Pénzreform Romániában: az új román lej bevezetése. január 30. – Lynde D. McCormick amerikai altengernagyot nevezik ki a Szövetséges Fegyveres Erők atlanti-óceáni legfelső parancsnokává (SACLANT). február 20–25. – Az Észak-atlanti Tanács lisszaboni ülésén átszervezik a Szövetség szerkezetét, így a NATO állandó szervezetté alakul Párizs központtal. február 21. – A Észak-atlanti Tanács létrehozza a Csatorna Főparancsnokságot, amelynek első főparancsnokává Sir Arthur Power admirálist nevezik ki. március 10. – Fulgencio Batista tábornok államcsínnyel magához ragadja a hatalmat Kubában. (Az anarchiába és erőszakba belefáradt ország nem mutatott ellenállást. A bukott elnök, Carlos Prío Socarrás Mexikóba menekült.) március 11. – Letartóztatják Scheffler János szatmár-nagyváradi római katolikus megyéspüspököt. március 21. – Kwame Nkrumah – formálisan – elfoglalja a miniszterelnöki posztot Ghánában.) április 1. – A helyi önigazgatási törvény bevezetése Jugoszláviában. április 4. – Az angol Hastings Lionel Ismay lesz a NATO első főtitkára. április 5. – A lengyel kormányzat egyezményt ír alá a varsói Kultúra és Tudomány Házának megépítéséről. április 10. – A Szövetséges Fegyveres Erők Atlanti-óceáni Legfelső Parancsnoksága megkezdi működését a Virginia állambeli Norfolkban. április 16. – A NATO ideiglenes főhadiszállása berendezkedik Párizsban, a Palais de Chaillot-ban. április 19. – A Szentszék a nagyváradi püspökség Magyarországon maradt részének ordináriusává nevezi ki a mindenkori csanádi püspököt. április 25. – Németország délnyugati részén Baden, Hohenzollern és Württenberg tartományok összevonásával megalakul Baden-Württemberg tartomány. április 28. – Az Észak-atlanti Tanács megtartja első ülését Párizsban. május 26–27. – A Román Munkáspárt KB plenáris ülése, amelyen kizárják a pártból Luka László pénzügyminisztert, Ana Pauker külügyminisztert és Teohari Georgescu belügyminisztert. május 27. – Párizsban Belgium, Franciaország, Olaszország, Luxemburg, Hollandia és a Német Szövetségi Köztársaság aláírja az Európai Védelmi Közösséget létrehozó szerződést. (A francia nemzetgyűlés 1954-es ellenállása miatt nem lép érvénybe.) június 2. – Romániában Petru Grozát Gheorghe Gheorghiu-Dej váltja a kormányfői poszton. június 11. – Jugoszláv–nyugatnémet gazdasági egyezmény. július 1. Szlovákiában elrendelik a magyarlakta területeken a kétnyelvűséget, de a rendelet következetes alkalmazására nem kerül sor. Az Egyesült Államokban a „Védelmi Katalogizálási és Szabványosítási Törvény” elrendeli az egységes rendszer (szabványosított eljárás) alkalmazását a védelmi minisztérium részére. július 22. A Gamal Abden-Nasszer által vezetett Dhobat el Ahrar szervezet államcsínyt hajt végre Líbiában, megdöntve a monarchiát. A szejm elfogadja az új lengyel alkotmányt. (Lengyelország új államformája népköztársaság, ugyanakkor az államelnök tisztségét megszüntetik, helyébe az államtanács lép.) augusztus 10. – Megkezdi működését az Európai Szén- és Acélközösség. (A szervezet ratifikálása!) augusztus 12. – A meggyilkolt költők éjszakája Moszkvában. augusztus 14. – Megalakul a Rákosi-kormány. augusztus 17–22. – Csou En-laj kínai miniszterelnök Moszkvában többször tárgyal Sztálinnal a koreai háborúról, a Kínának nyújtott szovjet technológiai segítségről, a szovjetek által elfoglalt Port Arthur [ma Talien] kikötőváros visszaadásáról. augusztus 28. – A NATO tagállamok Párizsban aláírják a nemzetközi katonai parancsnokságok státuszáról szóló jegyzőkönyvet. szeptember 20. – Édith Piaf és Jacques Pills házasságot köt. szeptember 24. – Romániában elfogadják az új alkotmányt, amely az 1936-os szovjet alkotmány számos bekezdését szó szerint tartalmazza. október 26. – Parlamenti választásokat tartanak Lengyelországban. november 2–7. – A Jugoszláv Kommunista Párt VI., névváltoztató kongresszusa. (A kongresszus bírálja a sztálinista gyakorlatot, és megerősíti az önigazgatás politikáját. A párt felveszi a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége (JKSZ) nevet.) november 4. – Az amerikai elnökválasztáson a Republikánus párti Dwight D. Eisenhower győz. november 17. Jugoszlávia megszakítja diplomáciai kapcsolatait a Vatikánnal Alojzije Stepinac kardinálissá való kinevezése miatt. Megkezdi működését a Csehszlovák Tudományos Akadémia, a tudományos élet központi irányítója. november 20. – Az új lengyel nemzetgyűlés (szejm) megválasztja az államtanács tagjait, melynek elnöke Aleksander Zawadzki. november 20–27. – Csehszlovákiában az összeesküvéssel, államellenes felforgató tevékenységgel vádolt Rudolf Slánský és társai ellen lefolytatott per (a „csehszlovák Rajk-per”) vádlottjait – három személy kivételével – halálra ítélik. (Az ítéletet december 3-án végrehajtják.) november 22. – A lengyel szejm elfogadja az amnesztia-törvényt. december 26. – A Legfelsőbb Bíróság jogerősen helyben hagyta a Kádár János és társai perében első fokon meghozott ítéletet. az év folyamán – Átadják a felújított Petőfi hidat Budapesten.

Az év témái Államok vezetőinek listája 1952-ben 1952 a filmművészetben Charlie Chaplin: Rivaldafény René Clair: Az éjszaka szépei René Clément: Tiltott játékok Christian Jacques: Királylány a feleségem Sindó Kaneto: Hirosima gyermekei Doren-Gene Kelly: Ének az esőben (musical) Mizogucsi Kendzsi: O Haru élete Henry King: A Kilimandzsáró hava Jacques Tati: Hulot úr nyaral Orson Welles: Othello Fred Zinnemann: Délidő 1952 az irodalomban Csehszlovákiában megjelenik a II. világháború utáni első magyar verseskötet, Dénes György Magra vár a föld című műve. Samuel Beckett: Godot-ra várva (dráma) Pierre Boulle: Híd a Kwai folyón (kisregény) Isaac Asimov: Alapítvány és Birodalom Ernest Hemingway: Az öreg halász és a tenger (regény) Kurt Vonnegut: GépzongoraVonnegut első regénye John Steinbeck: Édentől keletre (regény) 1952 a jogalkotásban 1952 a légi közlekedésben 1952 a sportban Alberto Ascari megszerzi élete első Formula–1-es világbajnoki címét. július 19. – augusztus 3. XV. Nyári olimpiai játékok – Helsinki, Finnország 69 ország részvételével. február 14. – február 25. VI. Téli olimpiai játékok Oslóban, 30 ország részvételével. Asztalitenisz–világbajnokság Bombayben. A magyar csapat két aranyérmet nyer. Vívó–világbajnokság Koppenhágában. Aranyérmes a magyar női tőrcsapat. Női kosárlabda–Európa-bajnokság Moszkvában. A magyar csapat a harmadik helyen végez. A Bp. Honvéd SE nyeri az NB 1-et. Ez a klub harmadik bajnoki címe. 1952 a tudományban november 1. – Az Amerikai Egyesült Államok felrobbantja az első hidrogénbombát. Alfred Hershey és Martha Chase a T2 bakteriofággal kísérletezve bebizonyítják, hogy a DNS és nem a fehérjék az örökítőanyag. Az első színes televízióadások. A 99. és a 100. kémiai elem felfedezése. A buborékkamra megszerkesztése. 1952 a vasúti közlekedésben 1952 a zenében Megalapítják az Erkel Ferenc zeneszerző nevét viselő zeneszerzői, illetve a Liszt Ferenc zeneszerző nevét viselő zenei és előadóművészeti kitüntetést. Megkezdődik a világ egyik legnevesebb elektromos gitárjának, a Gibson Les Paul gyártása. John Cage: 4'33.

Születések január 22. – Robledo Puch argentin sorozatgyilkos február 19. – Danilo Türk szlovén államfő február 23. – Marshall Herskovitz zsidó származású amerikai filmproducer, rendező és forgatókönyvíró március 3. – Hrotkó Károly magyar kertészmérnök, dendrológus, egyetemi tanár március 11. – Douglas Adams angol író († 2001) március 13. – Rapai Ágnes magyar költő, író március 19. – Harvey Weinstein amerikai filmproducer március 25. – Juszt László újságíró április 1. – Tőkés László, a Királyhágómelléki református egyházkerület püspöke április 4. – Gary Moore ír gitáros, dalszerző, énekes († 2011) április 7. – Makkai Gergely romániai magyar politikus († 2024) április 8. – Mózes Attila romániai magyar író, irodalomkritikus, szerkesztő († 2017) április 10. Zoran Petrović jugoszláv nemzetközi labdarúgó-játékvezető († 2024) Steven Seagal amerikai színész április 12. – Oszvald Marika magyar operett-énekesnő, színésznő április 13. – Sinkovits-Vitay András magyar színész, rendező április 16. – Anatolij Nyikolajevics Kvocsur orosz repülőtiszt, berepülőpilóta († 2024) május 5. Szerencsi Éva magyar színésznő († 2004) Jurgis Kairys litván műrepülő, repülőgép-tervező május 20. – Szakácsi Sándor Jászai Mari-díjas magyar színész († 2007) május 24. – Zsigmond Ágnes magyar vegyész, egyetemi oktató († 2019) május 30. – Kocsis Zoltán kétszeres Kossuth-díjas magyar karmester, zongoraművész és zeneszerző († 2016) június 2. – Koltay Gergely Kossuth-díjas magyar zenész, zeneszerző, dalszövegíró június 4. – Lempert László magyar–amerikai matematikus június 7. – Orhan Pamuk Nobel-díjas író, a török posztmodern irodalom vezető alakja június 23. – Gyurkó János magyar mérnök, politikus († 1996) június 25. – Erdő Péter magyar bíboros, prímás, az Esztergom-Budapesti főegyházmegye érseke, teológus, egyházjogász augusztus 4. – Demszky Gábor Budapest főpolgármestere augusztus 5. – Faragó Tamás, olimpiai bajnok vízilabdázó, edző augusztus 6. – Balázs Klári magyar énekesnő augusztus 18. – Patrick Swayze amerikai színész († 2009) augusztus 19. – Jonathan Frakes amerikai színész szeptember 4. – Voga János magyar műsorvezető, tanár, szövegíró, zenész szeptember 5. – Balkay Géza Jászai Mari-díjas magyar színész († 2006) szeptember 18. – Pálinkás József fizikus, politikus, akadémikus szeptember 25. – Christopher Reeve amerikai színész († 2004) október 1. – Bari Károly költő, műfordító október 5. Vanderlei Luxemburgo brazil labdarúgóedző Clive Barker angol író, filmrendező Október 7. – Vlagyimir Putyin, orosz miniszterelnök október 8. – Edward Zwick zsidó származású amerikai filmrendező és producer október 13. Dénémeth István költő, prózaíró, műfordító († 2000) Molnár Pál a Balassi Bálint-emlékkard alapítója október 26. – Korcsmáros György rendező († 2022) október 27. – Francis Fukuyama amerikai filozófus, politikai közgazdász és író november 5. – Oleh Volodimirovics Blohin szovjet labdarúgó, ukrán sportvezető november 7. – David Petraeus amerikai tábornok, a CIA volt igazgatója november 15.: Magyar Bálint szabaddemokrata politikus Adolf Rosenzweig, osztrák politikus és szociológus november 16. – Gálffi László Kossuth-díjas magyar színész november 29. – Csuka Mónika magyar énekes, gitáros november 30. – Mandy Patinkin amerikai színész, énekes december 1. – Fábryné Dobai Ilona magyar építőipari technológus, országgyűlési képviselő (1980–1985) december 7. – Kopek Rita magyar festőművész, képzőművészeti oktató december 11. – Baka András magyar jogtudós, Magyarország köztársasági elnöke

Halálozások január 6. – Alfred Meebold botanikus, író, antropozófus (* 1863) február 6. – VI. György brit uralkodó (* 1895) február 29. – Navratil Ákos közgazdász, jogtudós, a 20. századi magyar közgazdaságtan jelentős elméleti tudósa, az MTA tagja (* 1875) március 17. – Láng Nándor régész, művészettörténész, klasszika-filológus, az MTA tagja (* 1871) április 1. – Molnár Ferenc író, drámaíró (* 1878) május 3. – Csanády György költő, újságíró, rádiórendező (* 1895) május 8. – William Fox amerikai filmproducer, a Twentieth-Century-Fox egyik alapítója (* 1879) március 13. – Lucich Károly altengernagy, a Császári és Királyi Dunai Flottilla parancsnoka, a Hadtörténeti Levéltár és Múzeum igazgatója (* 1868) május 20. – Gelei József magyar zoológus, az MTA tagja (* 1885) május 26. – Karafiáth Jenő politikus, miniszter, Budapest főpolgármestere (* 1883) május 28. – Werth Henrik magyar katonatiszt, Magyar Királyi Honvédség vezérkari főnöke (* 1881) június 23. – Berty László olimpiai bajnok vívó (* 1875) augusztus 13. – Wilm Hosenfeld, aki megmentette a lengyel zongorista és zeneszerző Władysław Szpilman életét, amikor Varsó már romokban hevert (* 1895)