1935

Események Határozott dátumú események január 6. – Imrédy Béla távozik a pénzügyi tárca éléről, helyét Fabinyi Tihamér veszi át, mint kereskedelemügyi miniszter. január 9. – Darányi Kálmán váltja Kállay Miklóst a földművelésügyi tárca élén. január 13. – A Saar-vidéken megtartott népszavazáson a helyi választók 90,73%-a a Németországgal való egyesülést választja. január 24. – Dimitrije Ljotić vezetésével Zbor (Združena borbena organizacija rada) elnevezéssel fasiszta párt alakul Szerbiában. március 1. – A Saar-vidék – népszavazás útján – csatlakozik Németországhoz. március 2. – Horthy Miklós kormányzó fogadja Gömbös Gyula miniszterelnököt, aki benyújtja lemondását. (A kormányzó ismét Gömböst bízza meg az új kormány megalakításával, és kezébe adja a házfeloszlató legfelsőbb kéziratot, egyben elfogadja az új kormánylistát is.) március 4. – Gömbös Gyula átalakítja kormányát. (A kabinét korábbi összetételéhez képest csak két miniszteri poszton történik változás, a kereskedelemügyi és a belügyi tárca élén, Bornemisza Géza és Kozma Miklós személyében.) március 16. – Németországban bevezetik az általános hadkötelezettséget, Hitler ezzel megszegi a versailles-i békeszerződés katonai cikkelyeit. március 23. – Csehszlovákia és Szovjetunió fizetési és kereskedelmi megállapodást ír alá. március 24. – A népligeti Lengyel sétányon felavatják a Lengyel Légionisták emlékművét, Pankotai Farkas Béla szobrát. április 4. – Angol-francia külügyminiszteri megbeszélések Prágában a német háborús előkészületekről. április 23. – Lengyelországban elfogadják a demokratikus márciusi alkotmányt felváltó, új, ún. áprilisi alkotmányt. (Ez korlátozza a nemzetgyűlés és a szenátus szerepét, növeli a köztársasági elnök hatalmát, aki ezentúl tetteiért egyedül „Isten és a történelem előtt” felelős. Piłsudski hatalma a hadsereg erején nyugszik.) április 30. – A szudétanémet front nevet változtat, új neve Szudétanémet Párt (Sudetendeutsche Partei – SdP). május 2. Franciaország és a Szovjetunió kölcsönös segélynyújtási szerződést köt. május 5. Aláírják a csehszlovák-szovjet szövetségi szerződést. (A kölcsönös segítség kötelezettsége akkor lép életbe, ha a támadás áldozatának Franciaország is segítségére siet.) Jugoszláv parlamenti választások, amely a kormánypárt győzelmével zárul. május 12. – A Pázmány Péter Tudományegyetem alapításának 300. évfordulóját ünnepli. 200px|bélyegkép|jobb|Serédi Jusztinián bíboros, hercegprímás bevonulása a Pázmány Péter Tudományegyetem tercenáriumi ünnepségén május 12. – Józef Piłsudski halála. (Utóda a hadsereg élén és gyakorlatilag az állam irányításában Eduard Rydz-Smigły tábornok, majd marsall.) május 19. – A csehszlovákiai parlamenti választásokon a legtöbb szavazatot a Szudétanémet Párt szerzi meg (15,2%). A cseh pártok közül az agrárpárt a szavazatok 14,3%-át, a szociáldemokraták 12,6%-ot, a kommunisták 10,3%-ot szereznek. A magyar pártok kilenc mandátumhoz jutnak. június 4. – Csehszlovákiában az agrárpárti Jan Malypetr alakít újra kormányt. június 24. – Jugoszláviában az uralmi külsőségeiben Mussolinihez igazodó Milan Stojadinović alakít kormányt. június 28. – A német törvényhozás elfogadja a birodalmi büntető törvénykönyv büntetőtörvény-kiegészítését, amely szeptember 1-jén lép életbe. (A kiegészítés alapvetően a férfiak közötti fajtalanságra helyezi a hangsúlyt.) július 25. – Jugoszláv konkordátum a Vatikánnal. augusztus 1. – A Kereskedelemügyi Minisztérium átalakításával létrejön a Kereskedelem- és Közlekedésügyi Minisztérium, valamint az Iparügyi Minisztérium. (Az iparügyi tárca élére a korábbi kereskedelemügyi miniszter, Bornemisza Géza került, azonban a kereskedelmi és közlekedésügyi tárca vezetésével is őt bízta meg Gömbös szeptember 2-áig, ideiglenesen.) augusztus 30. – Megkezdődik a sztahanovista mozgalom. szeptember 2. – Winchkler István kerül a kereskedelem- és közlekedésügyi tárca élére. (A minisztériumot Bornemisza Géza irányította mint iparügyi miniszter, ideiglenesen.) szeptember 8. – A lengyel nemzetgyűlési választásokon a választásra jogosultak mindössze 46,5%-a vesz részt, sőt, a szavazatok egynegyede érvénytelen. (A győzelmet a Kormányt Támogató Pártonkívüliek Blokkja szerzi meg, mely a választások után feloszlik.) szeptember 15. – A német parlament megszavazza az ún. „nürnbergi faji törvényeket”. (A német vér és a német becsület védelméért hozott törvény megtiltja a házasságkötést és a házasságon kívüli nemi kapcsolatot zsidók és nem zsidók között; míg az állampolgársági törvény kimondja, hogy csak német vagy rokon vérből származók lehetnek teljes jogú birodalmi állampolgár.) október 3. – Olaszország megtámadja Etiópiát. november 5. – Milan Hodža vezetésével új csehszlovák kormány alakul. november 14. – Németországban törvényben mondják ki, miszerint zsidó származású az, aki legalább három, tisztán zsidó nagyszülőtől származik; „keverék” pedig az, aki legalább két, tisztán zsidó nagyszülőtől származik és a törvény kibocsátásakor zsidó vallásközösséghez tartozott vagy zsidóval házasságban élt. (Így megalkották az „árja”, a „tiszta zsidó”, az „1.fokú keverék” és a „2.fokú keverék” kategóriákat.) november 18. – Az árvízvédelmi telefonok újbóli összekötéséről, újabb vonalak építéséről köt egyezményt Magyarország és Románia. december 8. – Nagy-Britannia a Földközi-tengerrel határos országoknak egy jegyzéket küld, amely nem provokált támadás esetén kölcsönös segítségnyújtási kötelezettségeket tartalmaz. (Az egyértelműen olaszellenes lépés kedvező visszhangra talált Törökországban, Görögországban és Jugoszláviában.) december 14. – Tomáš Masaryk bejelenti lemondási szándékát és saját utódaként Edvard Benešt jelöli meg. (A bejelentést követően hivatalosan is lemond.) december 18. – A csehszlovák nemzetgyűlésben – 340 szavazattal – Edvard Benešt választják köztársasági elnökké. (A magyar képviselők egy kivétellel szintén rászavaznak.) december 31. – Németországban az állami hivatalokból eltávolítják a zsidó származásúakat.

Határozatlan dátumú események Megindul a közlekedés Moszkva első metróvonalán.

Az év témái Államok vezetőinek listája 1935-ben 1935 a filmművészetben 1935 az irodalomban Jean Giraudoux: Trójában nem lesz háború Juhász Gyula: Fiatalok, még itt vagyok című kötete Radnóti Miklós – Újhold Weöres Sándor: A kő és az ember (II. kötete) 1935 a jogalkotásban 1935 a légi közlekedésben 1935 a sportban Az Újpest nyeri az NB1-et. Ez a klub negyedik bajnoki címe. 1935 a tudományban május 13. – Carl C. Magee szabadalmaztatja az első parkolóórát. Megalakul francia matematikusokból a Bourbaki-csoport. 1935 a vasúti közlekedésben március 23. – A Szovjetunió eladja Japánnak a kínai-keleti vasút szovjet szakaszát. 1935 a zenében április 8. – 5. vonósnégyes (Bartók) premierje Washingtonban

Születések január 7. – Valerij Nyikolajevics Kubaszov szovjet űrhajós († 2014) január 8. – Elvis Presley amerikai énekes († 1977) január 12. – Claudio Undari olasz (szicíliai) színész († 2008) január 13. – Medgyesi Mária Jászai Mari-díjas magyar színésznő, rendező († 2025) január 20. – Balassa Sándor Kossuth-díjas magyar zeneszerző, a nemzet művésze († 2021) január 27. – Chochol Károly magyar fotográfus, fotóriporter († 2023) január 29. – Juhász-Nagy Pál magyar ökológus († 1993) január 31. – Óe Kenzaburó japán író, irodalmi Nobel-díjas († 2023) február 16. – Reisenbüchler Sándor magyar filmrendező († 2004) február 17. – Jan Bouzek cseh régészprofesszor, ókortörténész († 2020) március 20. – Kévés György Kossuth-díjas magyar építész, a nemzet művésze († 2024) március 23. – Kun Szilárd olimpiai ezüstérmes, Európa-bajnok magyar sportlövő († 1987) április 3. – Czeizel Endre magyar orvos-genetikus († 2015) április 3. – Melocco Miklós Kossuth-díjas magyar szobrászművész, a nemzet művésze április 15. – Venetianer Pál magyar biológus, az MTA tagja április 21. – Charles Grodin amerikai színész († 2021) április 27. – Őze Lajos Kossuth-díjas magyar színművész († 1984) május 2. – B. Nagy Pál olimpiai bajnok magyar vívó május 5. – Megyeri Lajos, magyar zeneszerző, zenepedagógus, karmester május 9. Bertha Bulcsu magyar író, költő († 1997) Csányi Vilmos Széchenyi-díjas magyar biológus, biokémikus, etológus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. május 16. – Ember Judit Balázs Béla-díjas magyar filmrendező, kiváló művész († 2007) május 21. – Karátson Gábor magyar festő, író, műfordító († 2015) május 23. – Zsuffa Ervin magyar mezőgazdász, környezetvédelmi és vízgazdálkodási miniszterhelyettes június 6. – Alföldy Géza magyar ókortörténész, az MTA külső tagja († 2011) június 12. – Finta József Kossuth-díjas magyar építés, a nemzet művésze († 2024) június 21. – Almási Ágnes világbajnok magyar asztaliteniszező († 2020) június 23. – Sári József magyar zeneszerző († 2025) június 23. – Kárpáti György háromszoros olimpiai bajnok magyar vízilabdázó, a nemzet sportolója († 2020) július 1. – David Prowse, angol színész († 2020) július 11. – Vadim Petrovics Hetyman, ukrán közgazdász, bankár és politikus, 1992–1993 között az Ukrán Nemzeti Bank elnöke († 1998) július 17. – Donald Sutherland kétszeres Golden Globe-díjas kanadai színész († 2024) július 29. – Montágh Imre logopédus, tanár († 1986) július 31. – Antal Imre magyar zongoraművész, televíziós személyiség, színész, humorista († 2008) augusztus 3. – Török Ferenc kétszeres olimpiai bajnok magyar öttusázó augusztus 12. – John Cazale amerikai színész († 1978) augusztus 15. – Jim Dale angol színész, zeneszerző augusztus 17. – Szőke Katalin kétszeres olimpiai bajnok magyar úszó († 2017) augusztus 18. – Baráth Lajos magyar író († 2006) augusztus 18. – Papp Lajos Németországban élő magyar zeneszerző († 2019) augusztus 21. – Dégi István színész († 1992) augusztus 29. Garai László kutató pszichológus, a Magyar Tudományos Akadémia doktora († 2019) William Friedkin, Oscar-díjas amerikai filmrendező, forgatókönyvíró, producer († 2023) augusztus 30. – Vissy Károly magyar meteorológus († 2011) szeptember 1. – Ozava Szeidzsi japán karmester († 2024) szeptember 9. – Hajím Topól kétszeres Golden Globe-díjas izraeli színész († 2023) szeptember 11. – German Sztyepanovics Tyitov orosz űrhajós, a légierő vezérezredese († 2000) szeptember 20. – Aradszky László magyar táncdalénekes († 2017) szeptember 21. – Vekerdy Tamás magyar pszichológus, tanár († 2019) szeptember 29. – Jerry Lee Lewis amerikai énekes, zongorista, dalszövegíró, zeneszerző († 2022) október 1. – Julie Andrews többszörös Golden Globe-, és Emmy-, valamint BAFTA- és Oscar-díjas angol színésznő október 2. – Paul Goma román író († 2020) október 8. – Kasztori Rudolf szerbiai magyar agrármérnök, növényfiziológus, az MTA tagja október 9. Melihate Ajeti koszovói színésznő († 2005) Eduárd kenti herceg október 11. – Ferdinandy György József Attila-díjas magyar író, költő, irodalomtörténész († 2024) október 12. – Luciano Pavarotti olasz operaénekes († 2007) október 25. Komlós Péter, kétszeres Kossuth-díjas magyar hegedűművész († 2017) Spilák Ferenc magyar közgazdász, szakpolitikus († 2007) október 30. – Kristóf Ágota Kossuth-díjas magyar író († 2011) november 8. – Alain Delon francia színész († 2024) november 11. – Bibi Andersson svéd színésznő († 2019) november 14. – Huszejn jordán király († 1999) november 14. – Kampis Miklós Kossuth-díjas magyar építész, a nemzet művésze († 2020) november 15. – Pézsa Tibor olimpiai és világbajnok magyar vívó november 17. – Toni Sailer osztrák síbajnok, olimpiai bajnok, színész, slágerénekes († 2009) november 17. – Kertész Alíz olimpiai bajnok magyar tornász, edző november 20. – Makovecz Imre Kossuth-díjas magyar építész († 2011) november 23. – Törőcsik Mari háromszoros Kossuth-díjas magyar színművésznő, a nemzet színésze és a nemzet művésze († 2021) november 23. – Fejes László magyar Balázs Béla-díjas fotóriporter, fotóművész († 1985) november 23. – Vlagyiszlav Nyikolajevics Volkov szovjet űrhajós († 1971)