1933

Események Határozott dátumú események január 28. – Németországban lemond a Kurt von Schleicher vezette kabinet. január 30. – Paul von Hindenburg birodalmi elnök német kancellárrá nevezi ki Adolf Hitlert. február 1. A csehszlovákiai Német Nemzetiszocialista Munkáspárt képviselője a prágai parlamentben üdvözli Hitler hatalomra kerülését. Paul von Hindenburg német birodalmi elnök feloszlatja a Reichstagot, hogy lehetővé tegye a „nemzeti koncentráció kormányának” megalakulását. február 14. – Jugoszláviában szerb radikális, demokrata és parasztpárti politikusok is követelik a királydiktatúra felszámolását. február 16. – A kisantant-szerződés aláírása. február 22. A kisantant szervezeti paktuma, amellyel – a kisantant-államok külpolitikai egységét biztosítandó – létrehozzák a szövetség Állandó Tanácsát. Hermann Göring megbízott porosz belügyminiszter az SA-ból, az SS-ből és a Stahlhelm (Acélsisak) paramilitáris szervezetből rendeletileg segédrendőrséget állít fel. február 27. – Felgyújtják a Reichstagot, a német parlament épületét. február 28. – Hindenburg birodalmi elnök kibocsájtja rendeletét „a nép és az állam védelmére”, amely a weimari alkotmány 48. cikkét felhasználva megvetette a diktatúra alapjait. március 1. – Megnyitják a Kelet-Felső-Sziléziát és a gdyniai kikötőt összekötő szénvasútvonalat. március 5. – Parlamenti választások Németországban, melyen a nemzetiszocialista pártnak nem sikerült egyedül megszereznie a szavazatok abszolút többségét. (43,9%-os eredményével – és 288 mandátumával – csak a Német Nemzeti Néppárttal – 8%-kal és 52 mandátummal – együtt sikerült biztosítani az 51,9%-os abszolút többséget.) március 6. – Lengyelország egy Gdańskban tartott katonai demonstrációval megakadályozza a gdański német fasiszták azon kísérletét, hogy a várost Németországhoz csatolják. március 22. – Megnyílik az első koncentrációs tábor, a Harmadik Birodalom területén, a dachaui koncentrációs tábor. március 23. – A Reichstag elfogadja a felhatalmazási törvényt. március 27. – Csehszlovákiában életbe lép az ún. kartelltörvény, amely jogi védelmet nyújt a termelést, piacot és árakat szabályozó kartelleknek. április 1. – Németországban bojkottot hirdetnek a zsidó üzletek ellen. április 7. – Németországban törvényt hoznak az állami hivatalnokok átvizsgálásáról, a zsidó származású tisztviselőket azonnali hatállyal kényszernyugdíjba helyezik. (Paul von Hindenburg birodalmi elnök tiltakozására azonban a „nemzeti” érzelműekkel, elsősorban az első világháborúban katonai szolgálatot teljesítőkkel még kivételt tettek.) április 25. – A zsidó származásúak kiszorítása a német főiskolákról. május 8. – Lengyelországban Ignacy Mościckit ismét államelnökké választják. május 10. A nemzetiszocialisták nemkívánatos szerzők mintegy 20 000 könyvét égetik el a berlini Opernplatz-on. A Német Munkafront (DAF) megalakulása. június 21. – A porosz belügyminiszter – a birodalmi elnök által a nép és állam védelmére kibocsátott rendeletre hivatkozva – a Német Nemzeti Front Harcszövetségét, valamint annak valamennyi alakulatát, továbbá a Bismarck-Bundban egyesült ifjúsági csoportokat a porosz szabad állam területén feloszlatja és betiltja. június 22. – Wilhelm Frick német birodalmi belügyminiszter betiltja a Németországi Szociáldemokrata Pártot. június 27. – A Német Nemzeti Front feloszlatja önmagát. július 1. Megkezdődik a lakihegyi adótorony építése. Az „Usztasa Alapelvekben” Ante Pavelić kimondja, hogy a mozgalom célja a független Horvátország, amelyben politikai jogai csak azoknak lesznek, akik „rokonsági és vérségi alapon” a horvát nemzet tagjai. július 5. – A német centrumpárt feloszlatja önmagát. július 8. – Törvény a kormányzói jogkör kiterjesztéséről. július 10. – A csehszlovák nemzetgyűlés sajtótörvényt fogad el, amely lehetővé teszi a kommunista, fasiszta és irredenta sajtótermékek betiltását. július 14. Törvény mondja ki, hogy Németországban egyetlen politikai párt, a Nemzetiszocialista Német Munkáspárt létezik. A német birodalmi kormány elfogadja az örökletes betegségekben szenvedők utánpótlásának megelőzéséről szóló törvényt. július 20. – Németország konkordátumot köt a Vatikánnal. augusztus 2–16. – Gödöllőn rendezik meg a cserkész világtalálkozót, a dzsemborit. szeptember 16. – Csehszlovákiában három hónapra betiltják a magyar ellenzéki pártok központi napilapját, a Prágai Magyar Hírlapot. október 2. – Konrad Henlein, a szudétanémet tornaegyletek szövetségének képviselője bejelenti a Szudétanémet Hazafias Front (Sudetendeutschen Heimatfront – SHF) megalakulását. október 4. A csehszlovák kormány rendelettel megtiltja a Német Nemzetiszocialista Munkáspárt (Deutsche Nationalsozialistische Arbeiterpartei – DNSAP) és a Német Nemzeti Párt (Deutsche Nationalpartei – DNP) működését. A német parlament elfogadja a szerkesztői törvényt. október 9. – Niceto Alcalá-Zamora köztársasági elnök feloszlatja a spanyol parlamentet, a Cortest. október 14–19. – Németország felfüggeszti a leszerelési tárgyalásokat és kilép a Népszövetségből. október 24. – Csehszlovákiában megalakul a Legfelső Államvédelmi Tanács. október 25. – Csehszlovákiában életbe lép a politikai pártok tevékenységének betiltásáról hozott törvény. november 5. – Salgótarjánban felavatják Báthory István erdélyi fejedelem és lengyel király első hazai köztéri szobrát. november 14. – Romániában Ion Gheorghe Duca alakít kormányt. december 1. – A német parlament elfogadja a párt és az állam egységéről szóló törvényt. december 2. – A lakihegyi adótorony hivatalos átadása. december 16. – Elindul az első budapesti trolibuszjárat Óbudán. december 29. – A sinaiai állomás peronján a vasgárdisták lelövik Ion Gheorghe Duca román kormányfőt. december 30. – A román kormány ostromállapotot hirdet.

Határozatlan dátumú események az év folyamán – A Báthory Emlékév keretében országszerte megemlékeznek Báthory István (1533–1586) erdélyi fejedelem és lengyel király születésének 400. évfordulójáról. (Salgótarjánban Báthory-szobrot, Nyírbátorban a református templom falán emléktáblát avatnak.)

Az év témái Államok vezetőinek listája 1933-ban 1933 a filmművészetben 1933 az irodalomban Kosztolányi Dezső: Esti Kornél Malcolm Lowry: Ultramarine Thomas Mann: József és testvérei című tetralógia I. kötete február: Radnóti Miklós – Lábadozó szél Weöres Sándor és Fülep Lajos találkozása 1933 a jogalkotásban 1933 a légi közlekedésben 1933 a sportban Az Újpest nyeri az NB1-et. Ez a klub harmadik bajnoki címe. 1933 a tudományban Robert Van de Graaff (1901–1967) amerikai mérnök, fizikus megépíti az első Van de Graaff-generátort. 1933 a vasúti közlekedésben Magyarországon államosítják Duna–Száva–Adria Vasúttársaságot (korábban Déli Vasút), az utolsó jelentős magántulajdonú vasutat. (Nevét a Déli pályaudvar őrzi.) 1933 a zenében Seress Rezső–Jávor László: Szomorú vasárnap Első előadója: Kalmár Pál

Születések január 6. – Jeney Lajos Ybl Miklós-díjas építész († 2014) január 14. – Rockenbauer Pál magyar felfedező, földrajztudós, filmrendező. († 1987) január 16. – Susan Sontag amerikai író († 2004) február 3. – Béri Géza magyar költő, író, műfordító († 1979) február 13. – Kim Novak amerikai színésznő február 18. – Vadász György Kossuth-díjas magyar építész, szobrász, a nemzet művésze († 2024) február 20. – Juhim Leonyidovics Zvjahilszkij ukrán politikus, Ukrajna miniszterelnöke 1993–1994 között († 2021) március 1. – Láng István magyar zeneszerző († 2023) március 4. – Fazekas Magdolna magyar festőművész március 6. – Vassné Kovács Emőke magyar logopédus, tanszékvezető főiskolai tanár († 2014) március 11. – Sandra Milo olasz színésznő († 2024) március 14. Michael Caine kétszeres Oscar-díjas angol színész Quincy Jones amerikai zenei producer, televíziós producer, karmester, zeneszerző és trombitás többszörös Grammy-díjas († 2024) március 17. – Rácz Sándor 1956-os magyar politikus († 2013) március 19. – Philip Roth amerikai író († 2018) március 25. – Romano Puppo olasz színész, kaszkadőr († 1994) április 2. – Konrád György Kossuth-díjas magyar író, esszéíró, szociológus († 2019) április 3. – Gyenge Valéria olimpiai bajnok úszó április 4. – Kanizsa Tivadar kétszeres olimpiai bajnok vízilabdázó († 1975) április 9. – Jean-Paul Belmondo francia színész († 2021) április 26. – Arno Allan Penzias amerikai fizikus, az 1978-as fizikai Nobel-díj társnyertese († 2024) április 30. – Paksy Gábor építészmérnök, urbanisztikai szakember († 2017) május 3. – James Brown amerikai blues-énekes († 2006) május 3. – Steven Weinberg amerikai Nobel-díjas fizikus († 2021) május 14. – Bácskai Lauró István magyar filmrendező († 2020) május 14. – Kovács László magyar operatőr († 2007) május 18. – Páskándi Géza Kossuth-díjas erdélyi magyar író, költő, drámaíró († 1995) május 23. – Joan Collins amerikai színésznő május 27. – Ilku Marion József ukrajnai magyar festő († 2003) május 31. – Ambrus Miklós olimpiai bajnok magyar vízilabdázó († 2019) június 6. – Goffredo Unger olaszországi színész, statiszta, rendezőasszisztens († 2009) június 10. – Charles Nesbitt Wilson amerikai politikus († 2010) június 20. – Danny Aiello olasz származású amerikai színész († 2019) június 26. – Claudio Abbado olasz karmester és zongoraművész († 2014) július 9. – Elem Germanovics Klimov orosz filmrendező († 2003) július 9. – Komlóssy Erzsébet Kossuth-díjas magyar opera-énekesnő († 2014) július 9. – Csala Zsuzsa Jászai Mari-díjas magyar színésznő († 2014) július 10. – Janáky Viktor keramikus († 1999) július 20. – Lux Alfréd író, műfordító, kritikus, tanár († 1992) július 20. – Cormac McCarthy amerikai regény- és drámaíró († 2023) július 23. – Vass Éva kétszeres Jászai Mari-díjas magyar színésznő († 2019) július 26. – Edmund Phelps amerikai közgazdász († 2026) augusztus 11. – Vásáry Tamás Kossuth-díjas magyar zongoraművész, karmester, a nemzet művésze († 2026) augusztus 27. – Hámori Jenő olimpiai bajnok magyar kardvívó, biokémikus († 2025) szeptember 1. – Conway Twitty amerikai country énekes († 1993) szeptember 4. – Mécs Imre magyar politikus, forradalmár († 2023) szeptember 11. – Szűrös Mátyás magyar politikus, diplomata szeptember 19. – Fenyvesi Máté magyar labdarúgó, orvos († 2022) október 5. – Gergely Ágnes Kossuth-díjas magyar költő, író, műfordító október 9. – Peter Mansfield Nobel-díjas brit fizikus († 2017) október 29. – Schrammel Imre Kossuth-díjas magyar iparművész, keramikus, a nemzet művésze november 3. Jeremy Brett angol színész (Sherlock Holmes) († 1995) Marsall László magyar költő († 2013) november 19. Fódi János magyar zenetanár, karmester († 2022) Larry King, a CNN műsorvezetője (Larry King Live) († 2021) Popper Péter magyar pszichológus, pszichoterapeuta († 2010) november 26. – Pozsgay Imre magyar politikus, államminiszter, egyetemi tanár († 2016) november 28. – Sára Sándor kétszeres Kossuth-díjas magyar filmrendező, operatőr, a Duna TV elnöke († 2019) november 29. John Mayall angol blueszenész († 2024) Keserü Ilona Kossuth-díjas magyar festőművész, a nemzet művésze december 7. – Gálszécsy András magyar politikus, miniszter († 2021) december 23. – Akihito japán császár december 28. – Fantusz Zsuzsanna magyar asztaliteniszező

Halálozások január 7. – Négyesy László irodalomtörténész, esztéta, az MTA tagja (* 1861) január 31. – John Galsworthy Nobel-díjas angol író (* 1867) február 2. – Sajó Sándor költő, tanár, drámaíró, az MTA levelező tagja (* 1868) február 4. – Boczonádi Szabó Imre magyar színész, dal- és zeneszerző, méhész (* 1847) március 26. – Kürschák József matematikus, az MTA tagja, az algebra kiemelkedő tudósa (* 1864) április 23. – Nopcsa Ferenc kalandos életű, román családi gyökerű magyar báró, paleontológus, geológus, albanológus, albán trónaspiráns, a Magyar Tudományos Akadémia tagja (* 1877) május 1. – Kollányi Ferenc egyháztörténész, könyvtáros, levéltáros, az MTA tagja (* 1863) május 12. – Krúdy Gyula, író (* 1878)