1959

Események január 1. Fulgencio Batista elnök repülőgépen elmenekül Kubából, az országban megalakul a Manuel Urrutia Lleó vezette forradalmi kormány. (Győz a Fidel Castro vezette kubai forradalom.) Az újonnan megválasztott francia elnök, Charles de Gaulle elfoglalja hivatali székét. január 25. – XXIII. János pápa bejelenti a II. vatikáni zsinat összehívását. január 10. – Az Államvédelmi Hatóság (ÁVH) egykor rettegett vezetője, Péter Gábor egyéni kegyelemmel szabadul. (Szakszervezeti könyvtárosként dolgozott nyugdíjazásáig.) február 1. – Gyatlov Rejtély február 5. – Szlovákiában a Megbízottak Testülete határozatot hoz a törvények és jogszabályok magyar nyelven történő közzétételéről. február 16. – Batista diktátor elűzése után Fidel Castro hatalomátvétele Kubában március 9. – A New York-i nemzetközi játékvásáron bemutatják Barbie babát. Ezzel ez a nap vált a játékszer hivatalos „születésnapjává”. március 10. – Fegyveres felkelés tör ki Tibetben a kínai uralommal szemben. március 10.–19. – A Lengyel Egyesült Munkáspárt (PZPR) III. kongresszusán elfogadják az 1959–65. évi gazdasági fejlesztés irányelveit, melynek értelmében – többek között – az ún. „parasztkörök” (önkéntes termelőszövetkezetek) bevezetésével kísérletet tesznek a szocializmusnak vidéken történő elmélyítésére. március 14. – A jugoszláv külügyminisztérium ellenséges politikával vádolja Bulgáriát. március 24. – Jugoszláv párthatározat a nemzetiségi politikáról. (Ezt követően augusztusban visszatérnek állomáshelyükre Albánia és Jugoszlávia nagykövetei, akik 1958-ban a jugoszláviai albán kisebbség helyzetét illető nézetkülönbségek miatt hagyták el állomáshelyüket.) március 25. – Villányban létrejön az első szennyvízcsatorna-társulat. június 9–11. – A „szocialista kultúra kongresszusán” Csehszlovákia Kommunista Pártja (CSKP) felszólítja az alkotó értelmiség képviselőit a kulturális forradalom véghezvitelére. június 11. – Genfben megkezdődik a a francia, amerikai, brit és szovjet külügyminiszter értekezlete a német kérdésről. június 30. – A Kossuth rádió népszerű sorozata, „A Szabó család” első adása. július 2. – Brüsszelben Albert liege-i herceg, a későbbi II. Albert belga király feleségül vette Donna Paola Margherita Maria Antonia Consiglia Ruffo di Calabria olasz hercegnőt. július 13. – Simi-völgyi atombaleset július 24. – Richard Nixon amerikai alelnök és Nyikita Szergejevics Hruscsov szovjet pártfőtitkár "konyhai vitája". augusztus 19. – Az 1955-ben aláírt bagdadi paktum átalakul a Központi Szerződés Szervezetévé (CENTO). (1979-ben gyakorlatilag megszűnik.) augusztus 21. – Eisenhower amerikai elnök által aláírt rendelet értelmében Hawaii lesz az államok 50. tagja. szeptember 3–5. – A mezőgazdasági körök 1. országos konferenciája Lengyelországban. szeptember 15. – Ítéletet hirdetnek a brassói íróperben. szeptember 16. – Charles de Gaulle francia elnök elismeri az algériaiak önrendelkezési jogát. október 10. – Felkeresi Boldoczki János moszkvai magyar nagykövet Rákosi Mátyást és a magyar pártvezetés nevében politikai tevékenységéről való lemondó nyilatkozat megírására kéri. (Rákosi betegségére való hivatkozással nem teljesíti a kérést.) október 25. – Jaroslav Heyrovský csehszlovák akadémikus Nobel-díjat kap a polarográfiai kutatásaiért. (Ő Csehszlovákia első Nobel-díjasa.)

november 20. Ausztria, Dánia, az Egyesült Királyság, Norvégia, Portugália, Svédország és Svájc aláírja az Európai Szabadkereskedelmi Társulást (EFTA) létrehozó stockholmi egyezményt. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága (MSZMP KB) megerősíti korábbi döntését, és úgy határoz, hogy Rákosi Mátyás „maradjon ott, ahol van”. (A Szovjetunióban, száműzetésben.) november 25. – New Yorkban agyonlőve találják Povl Bang-Jensen dán diplomatát, az ENSZ ötös bizottság másodtitkárát. Halálának körülményei máig tisztázatlanok, miután megtagadta a magyar ügyben tanúskodó személyek névsorának kiadását. november 26. – Az ENSZ ismét napirendre tűzi a „magyar kérdést”. november 27–30. – Az Egyesült Parasztpárt III. kongresszusa. november 30. – Megkezdődik az MSZMP első kongresszusa (VII. kongresszus néven). A kongresszuson felszólal Hruscsov is. december 1. – Az Antarktisz egyezmény aláírása, mely kikötötte a kontinens semlegességét. december 2. – A francia Riviérán található Fréjus városához közel, a Reyran folyó völgyében felépített Malpasset gát – az özönvízszerű esőzések hatására – átszakad, s a lezúduló víz- és sártömeg szinte elsöpri Fréjust, ahol 423 ember veszíti életét. december 15–22. – A párizsi Porte Dauphine-ben felavatják a NATO új főhadiszállását. december 19. – Lengyelország, a Szovjetunió, az NDK, Magyarország és Csehszlovákia kormányai egyezményt kötnek közös olajvezeték építéséről.

Határozatlan dátumú események május – A Szovjetunió felveszi a diplomáciai kapcsolatokat Kubával.

Az év témái Államok vezetőinek listája 1959-ben 1959 a filmművészetben A Balázs Béla-díj megalapítása. 1959 az irodalomban szeptember 15. – A brassói katonai bíróság ítéletet hirdet a brassói íróperben. Ottlik Géza regénye: Iskola a határon Megjelenik Vladimír Mináč szlovák író Živí a mŕtvi (Élők és holtak) című regénye. 1959 a jogalkotásban 1959 a légi közlekedésben 1959 a sportban Jack Brabham nyeri a Formula–1 világbajnokságot a Cooper csapattal. A Csepel SC nyeri az NB1-et. Ez a klub negyedik bajnoki címe. 1959 a tudományban január 4. – A szovjet Luna–1 űrszonda 6000 km-re közelíti meg a Holdat és az első mesterséges bolygóvá válik. február 28. – Az amerikai Discoverer–1 az első poláris pályán keringő műhold. május 16. – Jánossy Andor vezetésével Tápiószelén megalakul az Országos Agrobotanikai Intézet, a magyarországi növényfajta-kísérleti és növénynemesítési kutatások fő bázisa. szeptember 14. – A szovjet Luna–2 űrszonda becsapódik a Holdba. október 6. – A Luna–3 fényképeket készít a Hold túlsó oldaláról.

1959 a vasúti közlekedésben december 31. – Bezárják a Szombathely–Bucsu vasutat. 1959 a zenében Elvis Presley : A Date with Elvis, For LP Fans Only Chuck Berry : Chuck Berry Is on Top Little Richard : The Fabulous Little Richard Ray Charles : The Genius of Ray Charles, Ray Charles, The Fabulous Ray Charles Frank Sinatra: Come Dance with Me / No One Cares

Születések január 4. – Vanity kanadai színésznő († 2016) január 12. – Per Gessle svéd énekes, szövegíró január 13. – Inara Luigas észt politikus, parlamenti képviselő január 14. – Szabó Jolán magyar történész-muzeológus, levéltáros, levéltár-igazgató január 16. – Sade Adu brit énekesnő január 17. – Susanna Hoffs amerikai zenész, énekesnő február 2. – Hubertus von Hohenlohe német főnemesi családból származó mexikói alpesisíző, popénekes és fotóművész február 12. – Bujdosó Imre olimpiai bajnok vívó február 21. – Marek Raczkowski lengyel festőművész, karikaturista, díszlettervező február 22. – Hortobágyi T. Cirill pannonhalmi főapát február 22. – Kyle MacLachlan amerikai színész február 27. – Vardan Petroszján örmény színész, forgatókönyvíró, humorista március 10. – Szabadi Vilmos magyar hegedűművész március 18. – Irene Cara amerikai énekesnő, színésznő († 2022) március 25. – Joanna Stempińska borász, művészettörténész, diplomata, Lengyelország nagykövete április 22. – Falusi Mariann magyar énekesnő, színésznő a Pa-dö-dő együttes tagja április 27. – Andrew Fire, aki a 2006. évi fiziológiai és orvostudományi Nobel-díjat megosztva kapta Craig C. Melloval az RNS interferenciájának felfedezéséért április 29. – Dajka László egykori magyar labdarúgó, jelenleg edző május 3. – Bobby "Blitz" Ellsworth, az Overkill thrash metal együttes frontembere, a műfaj egyik legkarizmatikusabb előadója május 9. – Áder János köztársasági elnök, politikus, a FIDESZ egyik vezetője május 17. – Alik Szaharov operatőr, rendező május 18. – Galla Miklós humorista, zenész június 1. – Alan Wilder brit popzenész, a Depeche Mode egykori tagja június 11. – Hugh Laurie brit színész június 13. – Klaus Johannis erdélyi lutheránus szász gimnáziumi tanár, tanfelügyelő, 2000-től Nagyszeben polgármestere, 2014-től Románia megválasztott köztársasági elnöke június 14. – Freund Tamás Bolyai- és Széchenyi-díjas neurobiológus, tanszékvezető egyetemi tanár, az MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet igazgatója július 1. – Pleszkán Frigyes magyar jazz-zongorista († 2011) július 9. – Iváncsik Mihály kézilabdázó július 13. – Lanstyák István egyetemi oktató, felvidéki nyelvész július 17. – Kovács András Ferenc Kossuth-díjas erdélyi magyar költő, műfordító († 2023) augusztus 11. – Szlávics László szobrász, éremművész augusztus 17. – David Koresh ádventista szektavezér († 1993) augusztus 27. – Petőcz András író, költő szeptember 11. – John Hawkes amerikai film- és televíziós színész szeptember 14. – Morten Harket norvég énekes és zenész, az A-ha együttes énekese. szeptember 23. – Jason Alexander amerikai színész, humorista, rendező szeptember 28. – Kovács Péter olimpiai bronzérmes (1980) tornász, edző († 2024) október 15. – Rudolf Péter Kossuth-díjas magyar színész, a Vígszínház igazgatója október 16. – Pamela Cecile Rasmussen amerikai ornitológus október 16. – Gary Kemp angol popzenész és színész, a Spandau Ballet gitárosa és fő dalszerzője október 31. – Neal Stephenson amerikai író november 5. – Bryan Adams kanadai rockzenész november 12. – Bolek Zoltán, a Magyar Iszlám Közösség elnöke, író november 24. – Kiszel Tünde televíziós műsorvezető, szerkesztő, producer, újságíró, színésznő és fotómodell december 5. – Kiss Jenő Ferenc magyar szobrászművész december 18. – Grant Marshall ("Daddy G") angol zenész (Massive Attack) december 28. – Lippai László magyar színész († 2022) december 28. – Andy McNab brit katona, író december 29. – Kövér László magyar politikus, a Fidesz alapító tagja december 31. – Val Kilmer amerikai színész († 2025)

Halálozások január 14. – D. Szabó Károly földműves, az 1956-os forradalom gyóni eseményeinek egyik vezető szereplője és kivégzettje (* 1924) január 21. – Rékai Miklós hárfaművész (* 1906) február 3. – Buddy Holly, Ritchie Valens és J.R Richardson amerikai énekesek (* 1936) február 15. – Madarász Margit teniszező (* 1884) március 21. – Kivégezték Mansfeld Pétert, az 1956-os forradalmat követő megtorlás legfiatalabb áldozatát (* 1941) április 3. – Apponyi Károly honvéd vezérkari alezredes, nagybirtokos, császári és királyi kamarás, főrendiházi, majd felsőházi tag (* 1878) április 9. – Frank Lloyd Wright amerikai építész (* 1867) április 16. – Győrffy István botanikus, egyetemi tanár, az MTA tagja (* 1880) április 19. – Szabédi László magyar költő, egyetemi tanár (öngyilkos lett a Bolyai Egyetem megszüntetése miatt) (* 1907) április 29. Csobán Endre magyar történész, statisztikus, levéltáros (* 1882) Medgyaszay István építész, szakíró (* 1877) május 3. – Csendes Zoltán közgazdász, a Bolyai egyetem prorektora (az egyetem megszüntetésekor öngyilkos lett) május 31. – Zathureczky Ede hegedűművész (* 1903) június 9. – Talányi Ferenc szlovén-magyar irodalmár (* 1883) július 19. – Schlosser Imre labdarúgó (* 1889) augusztus 11. – Mario Lanza olasz származású amerikai tenor (* 1921) augusztus 17. – Pornói Rezső gimnáziumi énektanár, római katolikus kántor szeptember 11. – Bölöni György magyar író, újságíró (* 1882) szeptember 23. – Mocsáry Ödön földbirtokos, országgyűlési képviselő (* 1900) október 15. – Fejér Lipót magyar matematikus, az MTA tagja (* 1880) november 2. – Harsányi Lajos költő, író, római katolikus pap, a magyar katolikus líra egyik megújítója (* 1883) november 9. – Reibel Mihály magyar katolikus pap, országgyűlési képviselő (* 1889) november 15. – Charles Thomson Rees Wilson Nobel-díjas angol-skót fizikus (* 1869) november 16. – Hankó Béla magyar zoológus, ichthyológus, természettudományi szakíró. (* 1886) november 17. – Heitor Villa-Lobos brazil zeneszerző (* 1887) november 25. – Gérard Philipe francia színész (* 1922)