Események január január 2. – Anglia és Olaszország közös egyezményt ír alá, a Földközi-tengeri forgalom status quójának biztosítása érdekében. január 6. – I. Julianna holland királynő házasságra lép Lippe-Biesterfeld Bernhardt herceggel. január 11. – Megkötik a bolgár–jugoszláv barátsági szerződést. január 15. – Döntés születik Romániában, és az állam végleg rekvirálja a minorita rend szilágysomlyói gimnáziumának mindkét épületét, román oktatási célokra. január 30. – Németországban összeül a birodalmi gyűlés, amely meghosszabbítja az 1933. március 24-én alkotott ún. „kivételes hatalomról” szóló törvény hatályát egészen 1941. április 1-jéig. Ezzel az intézkedéssel konzerválódott újabb négy esztendőre a Hitler kezében összpontosuló jobboldali diktatúra.
február február 1. – Életbe lép a csehszlovák államvédelmi törvény. február 8. A Spanyol polgárháború során, a Franco tábornok vezette nemzeti csapatok elfoglalják Málaga városát Romániában a bukaresti ügyvédi kamara kezdeményezi vezessék be a „numerus valachius” elvét, mondván Romániában egy jogrend van, az a románoké. február 12. – A megkötött új magyar-francia kereskedelmi és fizetési egyezményt életbe lép. február 15. – Dubrovnikban gazdasági értekezletet tart a Kisantant február 16. Wallace Hume Carothers vegyész-kutató eredményei alapján szabadalmaztatta a DuPont cég a nylont. Angliában a kormány kiadja az ún. „fehér könyvet”, amely az elkövetkező öt esztendő kiemelt fegyverkezését célozza meg, a javaslat szerint 1,5 milliárd font értékben.Pesti Hírlap 1938 Évi Naptára, 50. oldal február 18. – A csehszlovák kormány a kisebbségi kérdés átfogó rendezésének szándékát jelenti be egy nemzetiségi statútum keretei közt. (A statútumtervezet kidolgozása elhúzódik, s a kisebbségi kérdés Csehszlovákia elleni külpolitikai nyomás részévé válik.) február 19. – Az angol alsóház megszavazza a 400 milliós az évi hadikölcsönt. február 20. – Abesszíniában (ma Etiópia) egy nyilvános jótékonysági rendezvényen merényletet követnek el a kinevezett olasz gyarmati megbízott, Graziani alkirály ellen. A kézigránátos merénylő helyi lakos. Az alkirály és több környezetében tartózkodó személy súlyosan megsebesül. február 21. – Az abesszíniai háború végső szakaszába lép. Az olasz haderő győzelmet arat az etióp tóvidéken. A harcok során elfogják az abesszin hadvezért, Deszta herceget, s kivégzik. február 22. – Konstantin von Neurath, a Németország külügyminisztere Bécsbe érkezik, amely alkalomból nagyszabású szimpátiatüntetést rendeznek különböző osztrák nemzetiszocialista csoportok. február 24. – A csertetői csendőrsortűz február 25. – A csehszlovák nemzetgyűlés elfogadja a Machnik agrárpárti nemzetvédelmi miniszter beterjesztését a korlátlan katonai létszámemelésről. február 26. – A székelyudvarhelyi ügyészség beszünteti azt az eljárást, amely gróf Bethlen György, a romániai Országos Magyar Párt elnökének feljelentésére indult meg. Bethlen gróf feljelentette a Glasc Romanesc újság szerkesztőjét, aki a magyarok ellen meghirdette a Szent Bertalan éjszakáját. Az eljárás beszüntetését azzal indokolta a taláros testület, hogy „a feljelentésben foglaltak nem egyesítik magukban a bűncselekmény elemeit”.Pesti Hírlap 1938. évi naptára, 51. oldal.
március március 1. – Joachim von Ribbentrop egy Lipcsében tartott ünnepség során kijelenti, hogy Németország visszaköveteli gyarmatait. március 2. Olaszországban, az ún. „Fasiszta Nagytanács” kimondja az olasz nemzet teljes militarizálását. Minden 18 és 56 év közötti férfi ettől a naptól fogva hadköteles, 18 éves kora előtt és 56 esztendős kora után pedig a hadsereg kisegítő eleme. Lengyelországban megalakul a szélsőjobboldali Nemzeti Egyesülés Tábora. március 4. – A jugoszláv képviselőházban Milan Stojadinović miniszterelnök mond beszédet, amelyben állást foglal a Népszövetséghez, valamint Franciaországhoz való jugoszláv hűség elvéről, valamint Jugoszlávia Magyarországhoz való egyre javuló viszonyáról, amelyek korábban sok feszültséget hordoztak. március 6. – A magyar kormány hozzájárul a nagyhatalmak spanyol be nem avatkozási javaslatához. március 9. – A francia képviselőház megszavazza a korábban beterjesztett nemzetvédelmi javaslatot. március 13. Benito Mussolini megkezdi kéthetes körútját az olasz fennhatóság alatt álló líbiai Tripoliban. Milan Hodža csehszlovák miniszterelnök a cseh újságírók ebédjén kijelenteti, hogy a kormány nem óhajt tárgyalni a német kisebbségek autonómiájáról, de határozottan állást foglal a németek elcsehesítése és a csehek elnémetesítése ellen. A nemzetiségektől az állam iránti feltétlen hűséget várja el – majd hozzátette – ami a német kisebbségekre vonatkozik, ugyanaz áll a magyar kisebbségre is, és minden kisebbségre általában.Pesti Hírlap 1938. évi naptára, 53. oldal. március 14. – Megjelenik XI. Piusz pápa „Égő aggodalommal” kezdetű enciklikája, amelyben elítéli a faji törvényeket.Magyar fordítás a Wikiforrásban március 16. – A spanyol kormánycsapatok ellentámadása megállítja Madridnál a nemzeti csapatok előrejutását, a kedvezőtlen időjárás következtében. március 17. – Angliában elhuny a Nobel-békedíjas (1925) volt külügyminiszter, Sir Austen Chamberlain. március 22. – Milan Stojadinović jugoszláv miniszterelnök a szenátusban egy hozzá intézett kérdésére válaszolva kijelenti, hogy a jugoszláv külpolitika alapját továbbra is a kisantant jelenti. Minden döntés csak a három állam kölcsönös megegyezését követően történik. Tehát Magyarország felé történő jugoszláv közeledés nem valósulhatna meg Románia és Csehszlovákia akarata ellenére. Kijelentette továbbá, hogy a Szovjetunióval való diplomáciai kapcsolatok addig nem rendeződhetnek, amíg a moszkvai kormány nem nyújt garanciát a kommunista propaganda jugoszláv területen történő beszüntetésére. március 23. – Benito Mussolini egy gyűlésen rendkívül éles hangon bírálja a brit sajtót, amelyik az olasz–abesszin háború kapcsán elítélően beszélt az olasz fasizmus terjeszkedő diktatúrájáról. („Az olasz nép nem felejt”, figyelmeztetett a duce. Mussolini beszédét az angol–olasz viszony kiélesedésének ítéli a Népszövetség több állama.) március 25. – Jugoszláv-olasz barátsági szerződés.
április április 1. – A belgrádi kisantant konferencián Jugoszlávia békét és jószomszédi viszonyt ajánlott fel Bulgária és a többi Balkán-állam között. A kétnapos konferencia záróközleménye cáfolja a Kisantant meggyengüléséről szóló vélekedéseket. április 4. – A Szovjetunióban letartóztatják Genrih Grigorjevics Jagoda belügyi népbiztost, a Belügyi Népbiztosság (NKVD) vezetőjét, aki az első nyilvános koncepciós perek előkészítésének szervezésében vett részt. Jagodát a harmadik moszkvai perben árulás és kormányellenes összeesküvés vádjával elítélik, és 1938. március 15-én kivégzik. április 5. – Edvard Beneš, Csehszlovákia köztársasági elnöke külpolitikai egyeztetés végett két napra Belgrádba érkezik. április 9. – „Rangon aluli házasság” címén a román koronatanács megfosztja rangjától Miklós román királyi herceget, ezzel egy időben II. Károly román király kizárja öccsét az uralkodócsaládból, aki a döntést követően rövidesen emigrál, s kezdetben Spanyolországban él, majd Svájcban telepedik le. április 12. – Belgiumban, a brüsszeli időközi választásokon Degrelle, a német szimpatizáns REX (a belga fasiszta párt) vezére súlyos vereséget szenvedett Paul van Zeeland miniszterelnök pártjával szemben, ami a szélsőjobboldali belga politika visszaszorulását hozza. április 14. – Schuschnigg osztrák kancellár bejelentette Kismartonban, hogy Ausztria mintaszerű jogszolgáltatást kíván nyújtani a kisebbségei számára. április 16. – A magyar rendőrség izgatás és fölforgató tevékenység vádjával őrizetbe veszi, majd „felsőbb utasításra” hamarosan elengedi Szálasi Ferenc nyugalmazott őrnagyot, az emblémájában már nyilaskeresztes szimbólumot használó Nemzet Akaratának Pártja alapító elnökét. Ezzel egy időben az általa 1935. március 4-én létrehozott párt működését államellenes fölforgató tevékenység miatt betiltja. április 18. – A lengyelországi Racławicében – a betiltás ellenére – 12 ezer fős paraszttüntetésre kerül sor. (A rendőrségi sortűz 3 áldozatot követel.) április 20. A Spanyol Semlegességi Bizottság határozata életbe lép, s megkezdődik a spanyol partok mentén a hajók nemzetközi ellenőrzése, amelynek célja a hadianyag-szállítás megakadályozása, s ez által a polgárháború minél gyorsabb befejezése. İsmet İnönü török miniszterelnök, Rüsdi Arras külügyminiszter a Berlin–Róma-tengelyhatalmak irányában biztonságot kereső III. Borisz bolgár cárral tárgyal Szófiában a balkáni biztonság kérdéseiről. április 21. – Ausztriában újabb államellenes nemzetiszocialista szervezkedést lepleznek le. 21 nemzetiszocialista szervezőt letartóztatnak. április 22. – A lengyel külügyminiszter háromnapos tárgyalásra Bukarestbe érkezik, a lengyel-román közeledés első lépéseként. április 24. – Belgium közös jegyzéket kap mind a brit, mind a francia kormánytól, amelyben a két ország elismeri Belgium semlegességét, és garantálják területi épségét, valamint felmentik a locarnói egyezményben foglaltak Belgiumra háruló további kötelezettségei alól. április 25. – Az olasz hatóságok feltételesen szabadlábra helyezik Antonio Gramscit, az Olasz Kommunista Párt korábbi főtitkárát, korábbi parlamenti képviselőt. (Még szabadulása napján agyvérzés éri, két nap múlva meghal.) április 26. – A német Luftwaffe lebombázza Guernica spanyol kisvárost. Hivatalosan falangista támadásról beszélnek Guernica pusztulása kapcsán, de egy brit újságíró, George Steer jelentése megállapítja: németek bombázták le a várost. A hivatalos német álláspont sokáig tagadja a bombázás tényét. Később az akcióban részt vevő különítmény tagjai magas német katonai kitüntetésben részesülnek. A hír megrázza az egész világ közvéleményét. április 29. – Milan Stojadinović jugoszláv miniszterelnök fogadja a vajdasági magyarság képviselőit, s ígéretet tesz a magyarság sérelmeinek orvoslására. április 30. – Delbos francia külügyminiszter a szenátus külügyi bizottsága előtt tartott beszámolójában hangsúlyozza, hogy a Berlin–Róma tengelyhatalmak ellenében létrejött angol-francia egységfront sokkal erősebb, mint valaha. Külön kitért a közép-dunavölgyi területi problémákra, s azok békés rendezése mellett foglalt állást.
május május 1. – Milan Hodža csehszlovák miniszterelnök a nemzetiségpolitikai rendezés első lépéseként a csehszlovák postánál és vasútnál elrendeli a nyelvhasználati jog kiterjesztését. május 2. – A Szovjetunió megkezdi az előző nap hivatalosan is bejelentett harmadik ötéves tervének végrehajtását. május 8. – Az angol lapokat kitiltják Olaszországból május 12. – Budapesten ünnepélyes külsőségek között, Horthy Miklós kormányzó jelenlétében megkezdődnek az új csepeli szabadkikötő munkálatai. Megkoronázzák VI. György brit királyt és Bowes-Lyon Erzsébet brit királynét. május 15. – Albániában kitör a kormányellenes delvinai felkelés. május 19–21. – III. Viktor Emánuel olasz király látogatása Magyarországon. május 25. A tapolcai repülőtérre telepítik a Magyar Királyi 3. Bombázórepülő-ezredet, továbbá feltöltik a 3/I. bombázórepülő-osztály 3/1. és 3/3. századait. Olasz-jugoszláv barátsági szerződés. május 27. – Átadják a Golden Gate hidat a gyalogos forgalomnak. május 28. – Neville Chamberlain alakít kormányt Nagy-Britanniában.
június június 1. – A trockizmussal vádolt szovjet hadügyi népbiztos, Jan Boriszovics Gamarik „öngyilkos” lett. június 2. – Rómában tárgyal Németország hadügyminisztere, Werner von Blomberg, a katonai együttműködés szorosabbá tétele érdekében. június 3. Spanyolországban repülőgépével lezuhan Emilio Mola, a Francisco Franco tábornok vezette nemzeti csapatok egyik vezetője, Franco riválisa, aki a balesetben életét veszti. Eduárd windsori herceg összeházasodik Wallis Simpsonnal. Vojtech Tuka csehszlovák politikus elnöki kegyelemmel szabadul, de továbbra is megfigyelés alatt marad.