1936

Események január január 1. – Németországban megtiltják, hogy zsidó származásúak 45 évnél fiatalabb „német vérű” szolgálólányokat alkalmazzanak. január 7. – Az általános lengyelországi amnesztia törvény értelmében több mint húszezer politikai fogoly kap kegyelmet. január 12. – II. Károly román király Belgrádba érkezik Pál jugoszláv régensherceg meghívására. Cél: a két ország politikai szövetségének erősítése. január 15. – Az abesszíniai háború során, a déli harctéren Graziani háromnapos csata során visszaszorította a Dolo környékén felvonuló abesszin csapatokat. A londoni tengerészeti értekezleten Japán visszahívja megbízottjait a tárgyalásokról, amikor kiderült az Egyesült Államok és Anglia nem járul hozzá a velük egyenlő nagyságú flotta tartási jogához. január 16. Prágában Osztrák-cseh tárgyalások kezdődtek a gazdasági kapcsolatok fejlesztéséről. A felszíni tárgyalásokon túl Schuschnigg osztrák kancellár az Anschluss ellen Csehszlovákiához és a kisantanthoz való közeledésben keres kapcsolatot. Berlinben magyar-német gazdasági tárgyalások kezdődtek, a magyar Winchkler kereskedelmi miniszter és a német kormány tagjai között. január 17. – A Brit külügyminiszter, Eden Warwickban beszédet mond, amelyben egyebek közt kifejti: „…csak az együttes békerendszer állíthatja meg a fegyverkezést”. január 20. V. György brit király néhány napos betegségét követően elhunyt. Napokon át izgalomba tartja a lakosságot Budapesten, a Budai Várhegy vérmezői lejtőjének csuszamlása, amely számos nagy épületet összeomlással fenyeget. január 22. – Franciaországban a radikális párt meghatározó minisztere Herriot lemond, majd nyomában három másik miniszter is. Az események végén a Laval-kormány bejelenti lemondását. január 24. Sarraut alakít kormányt Franciaországban, aki főképp a radikálisokra, és a Flandin-csoportra támaszkodik. Az eddigi kormányzáshoz képest a szankciók terén Angliához való közeledés valósul meg. Az abesszíniai háború során az északi harctéren nagyarányú támadást intéz az abesszin haderő, az olasz csapatok időről-időre visszaverik a támadásokat. január 26. – Görögországban általános választásokat tartanak, amely során egyetlen párt sem szerez mandátum-többséget a másikkal szemben, sem Venzielosz, sem pedig ellenzői. január 28. Angliában ünnepélyes külsőségek közepette eltemetik V. György brit királyt. Egyiptomban, az Anglia ellen tüntető a kairói diákok zavargásai véres utcai harcokba torkollnak. január 31. Franciaországban 361 : 165 arányban a kamara bizalmat szavaz a Sarraut-kormánynak. A Szlovák Nemzeti Tanács Genfben jegyzékkel tiltakozik egyes felvidéki katonai repterek kialakítása ellen, amelyet véleményük szerint a csehszlovák kormány a szovjet légiflotta hadműveleteinek kiszolgálására épít.

február február 4. – Kommunista szervezkedés vádjával letartóztatják Budapesten dr. Weil Emil orvost. február 5. – Kánya Kálmán külügyminiszter nyilatkozatában a Duna-völgy rendezését az abesszín háború befejezéséhez köti. február 8–15. – Milan Hodža csehszlovák miniszterelnök Párizsban tárgyal a dunai államok együttműködését szorgalmazó ún. Hodža-tervről. február 10. – Makale térségében lévő olasz állásokat támadják az abesszin erők Etiópiában. február 11. – Megkezdi a francia parlament a szovjet-francia kölcsönös segélynyújtásról szóló szerződés tárgyalását; a jobboldali pártok ellenzik. február 12. – Ítéletet hirdetnek az ún. marseille-i perben. I. Sándor jugoszláv király, és Louis Barthou külügyminiszter meggyilkolásával vádolt három személyt életfogytig tartó kényszermunkára ítélik. február 13. – Bainville jobboldali politikus temetésekor elhajtó Léon Blum szocialista vezér autóját feltartóztatják, és durván bántalmazzák a politikust. (A kormány gyors intézkedésként feloszlatta az Action Française szervezetét.) február 16. – Spanyolországban az általános választásokon a baloldali pártok döntő győzelmet aratnak. A választási győzelem kapcsán több városban zavargások kezdődnek, melyek napokig elhúzódnak. február 17. – „Magyarországnak a békeszerződések semmiféle megváltoztatását nem engedhetjük meg. Tökéletes határvonalat nem lehet megvonni” – nyilatkozza II. Károly román király a The Daily Telegraphnak adott interjújában. február 19. – Spanyolországban lemond a Valladares-kormány, s nem sokkal később Manuel Azaña baloldali kormányt alakít. február 22. – Közel 50 000 (!) politikai fogoly kerül szabadlábra a spanyol általános politikai amnesztia következtében. február 26. – Japán hadsereg Harmadik Gyalogezredének néhány egysége fellázad, és minisztériumokat foglalnak el a fővárosban. Meggyilkolják Saito grófot, a volt miniszterelnököt, és több más regnáló miniszter mellett Takahasi pénzügyminisztert is. február 27. – A Francia kamara jelentős szavazat többséggel elfogadja a szovjet-francia szerződést.

március március 1. Angliában VIII. Eduárd brit király trónra lépése kapcsán rádiószózatot intéz a birodalom népéhez. Az Amerikai Egyesült Államokban befejeződik a Hoover-gát építése. március 2–16. – A lengyelországi Łódźban 130 ezer textilmunkás sztrájkol. március 5. – Strahemberg herceg, Ausztria alkancellárja Rómába utazik, ahol Mussolinivel tárgyal. március 7. – Jugoszláviában, a szkupstinában Arnautovics képviselő három revolverlövéssel sikertelen merényletet hajt végre Milan Stojadinović jugoszláv kormányfő ellen. (A merénylőn kívül, több Jeftics-párti képviselőt is letartóztatnak.) A német hadsereg bevonul a demilitarizált Rajna-vidékre. Ezzel egy időben Adolf Hitler feloszlatja a birodalmi gyűlést és az új választásokat március 29-re tűzi ki. március 8. – Franciaországban rádiószózatot mond Sarraut miniszterelnök, amelyben kifejti, hogy Németország elfogadhatatlan ürüggyel felrúgja a nemzetközi egyezményeket. Kijelenti, Hitler egy éven belül kétszer tagadta meg kijelentéseit, ezért hiteltelen politikus, akivel nemkívánatos tárgyalni. március 9. – A Brit alsóház ülésén Eden külügyminiszter elítélte a rajnai megszállást. „A nyugat-európai béke egyik fontos alapját megsemmisítették” ugyanakkor hozzátette: „nincs indok, hogy a német lépésből fenyegetést lehetne kiolvasni”. március 10. – A locarnói egyezmény megsértése ügyében a tagállamok Párizsban értekeznek. A Hitlerrel szimpatizáló Olaszország semleges magatartást tanúsít. március 17. – Németország felmondja a locarnói egyezményt, folytatja, s befejezi csapatai bevonulását az addig demilitarizált Rajna-vidékre. március 27.- Milan Hodža csehszlovák miniszterelnök megbeszéléseket folytat a Hlinka-féle Szlovák Néppárt képviselőivel a párt kormányba lépéséről, de az önálló szlovák kormány követelése miatt a tárgyalások nem vezetnek eredményre. Romániában új közigazgatási törvény lép életbe, amely korlátozza a kisebbségi nyelvhasználatot (városi tanácsok feloszlatását helyezi kilátásba, a kisebbségi nyelvhasználat esetén). március 28. – Botrány tör ki egy hibás indítás miatt a budapesti ügetőpályán. A közönség áttörve a korlátokat megakadályozta a további indításokat. A rendőrség nagy erőkkel vonul a helyszínre.

április április 1. – Ausztriában elfogadja a parlament az új hadkötelezettség törvényt, amelyet Schuschnigg kancellár nyújt be. (A törvény értelmében „18-42 év között az ország mindkét nembeli állampolgára fegyveres, vagy fegyveren kívüli szolgálatra behívható”.) április 6. – A kisantant három tagországa nagyköveteik útján tiltakozásukat jelentették be az osztrák kormánynál az egy héttel korábban bevezetett általános hadkötelezettség miatt, szerintük felborítja a térség katonai egyensúlyát. április 10. – Sir Austin Chamberlain kétnapos tárgyalásra Prágába érkezik Edvard Beneš meghívására. április 17. – A török kormány bejelenti, kezdeményezi a felségjogát korlátozó intézkedések feloldását, a Dardanellák semlegesítését aláíró hatalmaknál. április 17. – Palesztinában zavargások kezdődnek, amikor Tel-Avivban, Jaffában, és Jeruzsálemben zsidó lakosokat támadnak arabok. április 20. – Palesztinában ostromállapotot hirdetnek, amely a helyzet enyhüléséhez vezet. április 23. – Lengyelország miniszterelnöke, Koscialkowsksi megkezdi Budapesti tárgyalásait. április 26. – Franciaországban a képviselő választásokon a baloldali népfront többséget szerzett. április 27. – Abesszíniai háború során az eddig veretlen Rasz Nasibu csapatai felett is győzelmet arat az olasz haderő több napos csata után. április 28. – Fuád Egyiptom uralkodója elhunyt. (Utóda I. Faruk király, az Angliában nevelkedő ekkor 16 éves király apja halálhírére érkezik vissza Egyiptomba.) április 29. – Romániában feloszlatják az ipartestületeket. (Vagyonukat az állam veszi át, s az ún. munkakamarákba olvasztja.)

május május 1. – Az abesszíniai háború végső szakaszába ér, amikor Hailé Szelasszié császár elhagyja családjával és kíséretével a fővárost, Addisz-Abebát, ahol ezt követően zavargások kezdődnek. május 2. – Egyiptomi választásokat döntő fölénnyel a szélsőséges nacionalista párt, a Wafd-párt nyeri. május 3. – Rómában Benito Mussolini nagygyűlésen jelenti be Addisz-Abeba elfoglalását. („A mi békénk a Pax Romana, amely abban a visszavonhatatlan és végleges tényben nyilvánul meg: Abesszínia az olaszoké” - mondta Duce.) május 6. – Angliában, az alsóház külügyi vitájában Eden külügyminiszter beismeri, hogy a Népszövetség az abesszin kérdésben csődöt mondott. május 9. – Olaszországban Benito Mussolini a Palazzo Venezia erkélyéről bejelenti, hogy Abesszinia az olasz királysághoz „csatlakozott”. május 10. – Egyiptomban wafd-párti kormány alakul Nahasz-pasa elnöklésével. május 11. A Népszövetség tanácsa zárt ülésen tárgyalja az olasz agresszió kérdését Abesszíniával szemben. A pápa Budavár visszafoglalásának 250-dik évfordulója kapcsán szózatot intéz a magyar nemzethez, amelyben egyebek mellett a kommunizmus veszélyéről beszél. május 15. – Lengyelországban lemond a Koscialkowski-kormány, és Skladkowski tábornok alakít kormányt. (Az új kormányban egyedül Beck külügyminiszter maradt a korábbi posztján.) május 23. – Ausztriában a nemzeti szocialisták egy különítménye feltöri Starhemberg herceg wachsenberg-i kastélyát, mert ott tárolt fegyvereket kívántak rabolni. (A helyszínre érkező rendőri osztagok rövid tűzharc után elfogják a támadókat.) május 28. – Hóman Bálint Magyarország regnáló kultuszminisztere Berlinbe utazik a magyar-német szellemi és kulturális egyezmény aláírása végett. (Rövid megbeszélést folytat egyebek mellett Adolf Hitler kancellárral.)

június június 4. – Franciaországban Albert Sarraut kormányának lemondása után, megalakul a választásokon győztes Léon Blum vezette kormány, miközben tart az általános sztrájk. június 5. Angliában a volt külügyminisztert, Sir Samuel Hoare-t kinevezik a tengernagyi hivatal első lordjává. Ausztriában megjelennek a kötelező katonai besorozási falragaszok, ami több szomszédos tagállamban is riadalmat kelt. június 8. Franciaországban a Léon Blum vezette új kormány közvetítésével megegyezés születik a munkaadók és a sztrájkolók között. Romániában, Bukarestben a Kisantant államfői tiszteletére rendezett díszszemlén összeomlik egy dísztribün a nézők alatt több mint száz halott, sok sebesült. június 9. – Olaszországban kormányátalakítás következtében Galeazzo Ciano gróf, Benito Mussolini veje lesz a külügyminiszter a lemondott Suvich helyett. június 10. – Lengyelországban Eugeniusz Kwiatkowski miniszterelnök-helyettes meghirdeti az ún. négyéves beruházási tervet, melyet 1936. július 1. és 1940. június 30. között kell végrehajtani. (A tervet 1939. márciusára befejezik. Ezen ipari beruházások közül a legjelentősebb a kis-lengyelországi központi iparkörzet – Kielce és Lublin vajdaságok –, illetve Krakkó és Lwów egy része.) június 11–13. – A német központi bank elnökének jugoszláviai látogatása. (Egyre szorosabb gazdasági kapcsolatok a két ország között.) június 15.