V. Konstantin, születési nevén Konstantinosz Valiadisz görög ortodox pap, Konstantinápoly ökumenikus pátriárkája volt 1897 és 1901 között, amikor az Oszmán hatóságok leváltották.

Élete 1833 novemberében született Khíosz szigetén, Vésza faluban. Édesapja pap és tanító volt; tőle tanulta meg az alapvető írás-olvasást. Miután elvégezte a szigeti iskolát, a halki teológiai szemináriumba került, amelyet 1857-ben kitüntetéssel fejezett be. Ezt követően az Athéni Egyetemen folytatott tanulmányokat. Emlékét márványtábla őrzi szülőfaluja, Vésza központi terén.

Amikor nagybátyja, Szofróniosz amaszeiai metropolita pátriárka lett, Konstantin Konstantinápolyba költözött, és annak titkára lett. 1864-ben diakónussá szentelték. Később nagybátyját követte annak visszavonulása után is. Nagybátyja külföldi továbbtanulásra küldte Strasbourgba, Svájcba és Heidelbergbe. 1872-ben a Szent Szinódus titkárává nevezték ki. 1874-ben pappá szentelték. 1876-ban Mitilíni metropolitájává választották és püspökké szentelték. E tisztségét 1893-ig viselte, amikor az efezusi metropoliszba helyezték át. Időközben több alkalommal is jelölték a pátriárkai trónra (1884-ben, 1887-ben és 1891-ben).

1897. április 2-án, VII. Anthimosz pátriárka lemondását követően, megválasztották ökumenikus pátriárkává. Pátriárkaként bizottságot hozott létre, amely az Újszövetség eredeti görög szövegének kiadását készítette elő, mint az Ökumenikus Patriarchátus hivatalos kiadását. Ez a kiadás már leváltása után, 1904-ben jelent meg, saját költségén. Különös figyelmet fordított a prédikációra és a bizánci egyházi zenére. Foglalkozott az Antiochiai Patriarchátussal fennálló kapcsolatok megszakadásának problémájával, és közeledett az anglikán egyházhoz is. Uralkodása idején Macedónia valamennyi egyházmegyéjét metropolitai rangra emelték. 1901 nagyhetén, belső egyházi konfliktusok következtében, metropoliták egy csoportja követelte lemondását. Az Oszmán Birodalom képviselője megpróbált közvetíteni a felek között, sikertelenül. Végül 1901 nagypéntekén császári rendeletben leváltották a pátriárkát. Ideiglenes helytartót választottak, aki azonnal megkezdte hivatalát.

A leváltott pátriárka ezután Chalki szigetére vonult vissza. Cukorbetegségben szenvedett, és 1914. február 27-én halt meg ott. 2015 szeptemberében mellszobrát felavatták szülőfaluja, Vésza központi terén, I. Bartholomaiosz konstantinápolyi pátriárka jelenlétében.

Fordítás

Források Οικουμενικό Πατριαρχείο Αρχειοθετήθηκε 2020-01-15 στο Wayback Machine. Εφημερίδα «Εστία», 2 Απριλίου 1901 Πῶς ἐκπονήθηκε ἡ πατριαρχικὴ ἔκδοσι τῆς Καινῆς Διαθήκης; e-istoria.com Αρχειοθετήθηκε 2021-05-12 στο Wayback Machine.

Kapcsolódó szócikkek Konstantinápolyi pátriárkák listája

Kategória:Ortodox kereszténység Kategória:Konstantinápolyi ortodox egyház Kategória:Konstantinápolyi pátriárkák Kategória:1833-ban született személyek Kategória:1914-ben elhunyt személyek