IV. Meletiosz, világi nevén Emmanuil Metaxakisz görög ortodox pap, aki több magas egyházi tisztséget is betöltött: 1910–1918 között Kition metropolitája, 1918–1920 között Athén érseke, 1921–1923 között Konstantinápoly ökumenikus pátriárkája (IV. Meletiosz néven), majd 1926–1935 között Alexandria és egész Afrika pápája és pátriárkája (II. Meletiosz néven).

Élete Krétán, Laszithi prefektúrában, Parsa faluban született egy többgyermekes családban. Gyermekkorát szülőfalujában és Ierapetrában töltötte. 1889 és 1891 között a jeruzsálemi Szent Sír Iratiskolájában tanult. 1891-ben Szpiridon, Betlehem hegumene és Tábor érseke diakónussá szentelte, ekkor kapta a Meletiosz nevet. Tanulmányait 1893-tól a jeruzsálemi Szent Kereszt Teológiai Iskolában folytatta, ahol 1900-ban kitüntetéssel végzett.

1903-ban a jeruzsálemi patriarchátus főtitkárává nevezték ki. Részt vett a patriarchátusi nyomda újjászervezésében és elindította a Nea Sion című folyóiratot (1904). Iskolákat alapított, a meglévő intézményeket átszervezte, és elérte, hogy a jeruzsálemi teológiai iskola végzősei oklevelet kapjanak akkor is, ha nem szentelték őket pappá. Fellépett az orosz „Duchovnaja Misszija” nevű szervezet ellen, amely görögellenes propagandát folytatott, valamint megerősítette az egyház gazdasági alapjait. 1907-ben a jeruzsálemi patriarchátust képviselte egy egyházi egyeztetésen, amely a ciprusi érseki kérdést érintette.

1910-ben Kition metropolitájává választották a Ciprusi Egyházban. Elkészítette a Ciprusi Egyház alkotmányos szabályzatát, és megalapította az Ekklisziasztikosz Kérüx című folyóiratot. Létrehozta a Pánciprusi Tanítóképzőt, valamint a larnakai Kereskedelmi Líceumot. 1912–1913 között Athénban tárgyalásokat folytatott a görög külügyminisztériummal azokról az egyházi kérdésekről, amelyek a Balkán-háborúk és a területi változások után merültek fel. 1914-ben a görög egyházpolitikában a patriarchátus jogainak megőrzése mellett érvelt. 1918 márciusában Athén érsekévé választották, és 1920-ig töltötte be a tisztséget. Érseksége idején vallási és oktatási reformokat vezetett be, támogatta a papság képzését, jótékonysági intézményeket hozott létre, és kapcsolatot épített ki az anglikán egyházzal. 1920 novemberében leváltották, majd az Egyesült Államokba emigrált. Ott megszervezte az Észak- és Dél-amerikai görög ortodox egyházmegyét, és megalapította a Szent Athanasziosz Görög Ortodox Szemináriumot.

1921. november 25-én Konstantinápoly ökumenikus pátriárkájává választották. Megválasztása politikai vitákat váltott ki Görögországban, és nemzetközi feszültségek is kísérték. Pátriárkaként egyházi reformokat hajtott végre, kiterjesztette a patriarchátus joghatóságát Európára, Amerikára és Ausztráliára, valamint létrehozta a Thyateira metropoliszt London székhellyel. Bevezette a naptárreformot és elismerte az anglikán szenteléseket. 1923-ban, a lausanne-i béketárgyalások és a török politikai változások közepette lemondásra kényszerült, majd 1924-ben visszavonult Kifiszia városába.

1926. május 20-án Alexandriában pátriárkává választották. Hivatali ideje alatt bevezette a Gergely-naptárat, új egyházi szabályzatokat alkotott, és megreformálta az egyház közigazgatását és igazságszolgáltatását. Ő volt az első alexandriai pátriárka, aki hivatalosan felvette az „és egész Afrika” címet. Jelentős szerepet játszott az ortodox misszió megszervezésében Afrikában, és több egyházi kerületet hozott létre. 1930-ban az anglikán egyház lambethi konferenciáján vezette az ortodox küldöttséget.

1935. július 28-án váratlanul hunyt el Alexandriában 63 éves korában. Augusztus 2-án temették el Kairóban, a Szent György temetőben.

Fordítás

Források Οικουμενικό Πατριαρχείο Αρχειοθετήθηκε 2016-03-04 στο Wayback Machine. Πατριαρχείο Αλεξανδρείας[νεκρός σύνδεσμος] Τσιρώνης, Θεοδόσης (2010). Εκκλησία πολιτευομένη. Ο πολιτικός λόγος της Εκκλησίας της Ελλάδος (1913-1941). εκδόσεις Επίκεντρο. Νανάκης, Σταύρος (1988). Η χηρεία του Οικουμενικού Θρόνου και η εκλογή του Μελετίου Μεταξάκη 1918-1922. Διδακτορική Διατριβή, Αριστοτέλειο Πανεπιστήμιο Θεσσαλονίκης (ΑΠΘ), Σχολή Θεολογική, Τμήμα Θεολογίας. Μάμαλος, Γεώργιος-Σπυρίδων (2009). Το Πατριαρχείο Κωνσταντινουπόλεως στο επίκεντρο διεθνών ανακατατάξεων (1918-1972): εξωτερική πολιτική και οικουμενικός προσανατολισμός. Διδακτορική διατριβή, Εθνικό και Καποδιστριακό Πανεπιστήμιο Αθηνών (ΕΚΠΑ). Στέφανος Εμ. Μπλαζαντωνάκης. «Ο γιος του βοσκού» (PDF). meletiosmetaxakis.gr. Αρχειοθετήθηκε από το πρωτότυπο (PDF) στις 16 Ιανουαρίου 2021. Ανακτήθηκε στις 24 Απριλίου 2020.

Kapcsolódó szócikkek Konstantinápolyi pátriárkák listája Alexandriai görög pátriárkák listája

Kategória:Ortodox kereszténység Kategória:Konstantinápolyi ortodox egyház Kategória:Konstantinápolyi pátriárkák Kategória:Alexandriai görög pátriárkák Kategória:1871-ben született személyek Kategória:1935-ben elhunyt személyek