Ájfalucska (szlovákul Hačava) község Szlovákiában, a Kassai kerület Kassa-környéki járásában.
Fekvése Kassától 42 km-re délnyugatra, az Áji-völgy felső részén fekszik.
Története A falu a 15. században keletkezhetett, amikor pásztorok érkeztek ide. A 18. században vízifűrésztelepe, a 19. században vasércbányája és vasolvasztója működött. Lakói messzi földön híres favágók és szénégetők voltak, földműveléssel, kézműiparral foglalkoztak.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „FALUTSKA. Bodnárvágása, Bagnerhay, Hatsava. Tót falu Torna Vármegyében, földes Ura Gróf Keglevich Uraság, lakosai ó hitűek, fekszik magas hegyek között, egy mély völgyben, Barkához nem meszsze, ’s ennek filiája. Határja sovány, és őszi gabonát nem igen terem, malma sintsen, harmadik Osztálybéli.”
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Falucska, Hacsava, orosz falu, Torna vmegyében, közel Szepes és Abauj vármegyékhez, magas hegyek közt, egy mély völgyben: 9 rom., 645 gör. kath. lak.; görög kath. parochiával. Határa hegyes, kősziklás, sovány; őszi gabonát nem igen terem; erdeje fenyves és bikkes; vasbányákban dolgozik. A szomszéd Bodokai pusztának gyönyörű erdeje, fűrészmalma, s érczolvasztó koha van. F. u. gr. Keglevich.”
Borovszky monográfiasorozatának Abaúj-Torna vármegyét tárgyaló része szerint: „Falucskának 94 háza és 562 görög kath. tót s néhány rutén lakosa van. Postája Torna. A vármegye legelszigeteltebb községe. Az áji völgynek néhol oly szük szakadékai vannak, hogy az apró zuhatagokban lecsörtező kis hegyi patak alig bir utat törni magának. Nyugatra a 692 m. magas Csükerész, északra a Szlubovi horh (892 m.) és a Szarvashegy, (949 m.), dél felé az 5-700 méter magas, szakadékos, erdős tetők zárják el az utat. Nagy havazásokkor gyakran el van zárva a közlekedéstől; ujabb időben azonban lényegesen megkönnyitette helyzetüket a környékbeli erdőség kihasználása végett a Neuschloss-czég által épitett sodronykötél-pálya, melyhez hamar odaérnek s melynek segélyével lejuthatnak a meczenzéfi utra.”
Ájfalucska Torna vármegyéhez tartozott 1881-ig amikor Abaúj és Torna vármegyéket egyesítették Abaúj-Torna néven. A trianoni diktátumig Abaúj-Torna vármegye Tornai járásához tartozott, ezután az új csehszlovák állam része lett. 1938 és 1945 között újra Magyarország része. A második világháború után visszakerült Csehszlovákiához a település. 1993-ban a független Szlovák Köztársaság része lett.
Népessége
1880-ban 557 lakosából 37 magyar, 22 német, 3 ruszin és 487 szlovák anyanyelvű volt. Ebből 517 görög katolikus, 36 római katolikus, 3 izraelita és 1 evangélikus vallású volt.
1890-ben 562 lakosából 30 magyar, 15 német, 11 ruszin, 502 szlovák és 4 egyéb anyanyelvű volt.
1900-ban 676 lakosából 63 magyar, 5 német, 597 szlovák és 4 egyéb anyanyelvű volt.
1910-ben 661 lakosából 37 magyar, 3 német, 601 szlovák és 20 egyéb anyanyelvű volt.
1921-ben 658 lakosából 5 magyar, 249 orosz, 356 csehszlovák, 37 egyéb nemzetiségű és 11 állampolgárság nélküli volt.
1930-ban 642 lakosából 1 német, 6 zsidó, 82 ruszin, 509 csehszlovák, 37 egyéb nemzetiségű és 7 állampolgárság nélküli volt.
1941-ben 749 lakosából 482 magyar, 230 szlovák és 49 egyéb nemzetiségű volt.
1970-ben 546 lakosa mind szlovák volt.
1980-ban 374 lakosából 1 magyar és 371 szlovák volt.
1991-ben 255 lakosából 192 szlovák volt.
2001-ben 241 lakosából 167 szlovák, 68 cigány és 1 magyar volt.
2011-ben 228 lakosából 197 szlovák volt.
2021-ben 203 lakosából 171 szlovák, 27 rutén, 3 cigány, 1 orosz, 1 egyéb. Magyarnak senki nem vallotta magát.
Nevezetességei Görögkatolikus temploma 1760 körül épült barokk-klasszicista stílusban.
Jegyzetek
További információk Képes ismertető Községinfó Ájfalucska Szlovákia térképén
Kategória:A Kassa-környéki járás települései Kategória:Abaúj-Torna vármegye települései